pénztermék

A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak. „A konszenzus-disszenzus megállapításakor logikailag teljesen kizárt a meg nem tett nyilatkozatok figyelembe vétele, mivel az összehasonlítás alapja csak két kinyilvánított akarat tartalma lehet, így nem vizsgálható az, hogy a pénzintézetnek milyen tényleges, de ki nem nyilatkoztatott akarata lehetett a megtett ügyleti nyilatkozatán túl.” A hibrid-pénztermék kereset nem szerződési nyilatkozati eltérést állít a konszenzus hiányaként.

Egy másodfokú ítéletből ideidézett két bekezdés, alapvetően téves a pénzszolgáltatási kötelmi jogviszony fogalmára, mert releváns: miben állapodott meg valójában a bank és adósa És amiben megállapodtak a szolgáltató azt a pénzszolgáltatást nyújtja-e? A tartós jogviszony alatt a hitelt folyamatosan nyújtja a szolgáltató bank. Az valóban irreleváns az adós szempontjából, hogy a számvitel (Szám. tv. és 250/2000. Kormány rendelet) számlanyilvántartási szabályai szerint, a Hpt. szerinti hitelpénz-szolgáltatást a magán szerződés megkötésével induló tartós jogviszonyban, mint hitelszámla-követelést hogyan tartja fenn és követeli a pénzszolgáltató bank.