Király Júlia személyes Facebook oldalán a devizahitellel kapcsolatos írására szeretnénk reagálni néhány mondattal. A hozzászólás:
Összeesküvés-elméletekről devizahitelek, kamatok, árfolyamok kapcsán.Számos hozzászólás érkezett az eddigi devizahiteles problémával foglalkozó bejegyzésekre, ezért néhány felvetésre ezúton reagálok.Az összeesküvés-elméletek egyik visszatérő tézise szerint „a bankok spekuláltak az árfolyamgyengülésre, ezért adósították el a lakosságot devizában”. A bankokat valóban súlyos felelősség terheli a devizahitel-buborék kialakulásáért, de a fenti vád alól felmenthetjük őket. A bankok éppen annyi devizaforrással rendelkeztek, amennyi devizahitelt nyújtottak.
Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból.
Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.
A könyvünk olvasói jelezték, hogy az általunk megjelölt és hivatkozott források, az MNB honlapján már nem elérhetőek. A kéziratunk lezárásának időpontjában az általunk megadott linkeken ezek a tanulmányok még elérhetőek voltak. A bankok bankjának tájékoztatása szerint – amely szervezet jelenleg a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátja – éppen az MNB honlap átalakítás alatt van. Ezért ezek a dokumentumok vándorolnak ide-oda.
Újra összegyűjtöttük őket. Ezek a cikk végén lévő linken elérhetőek a könyvünk online függelékeként.
A könyv tematikus, rendszertani, ismereterjesztő foglalata monográfia formájában a magyar deviza nyilvántartású hitel valóságának. A könyv kísérlet arra, hogy a tartalma, a benne foglalt állítások, és bizonyítások, a közgondolkodás részéve váljanak. És a szenvedélye is a hibrid szerződések valóságának feltárása.
A könyv jelenleg e-könyv formájában vásárolható meg. Hamarosan elérhető lesz a nyomtatott kiadás is.
Megvásárolható a kiadó honlapján az alábbi linken, ahol az érdeklődők bele is olvashatnak. http://publioboox.com/hu_HU/a-hibrid-a-szintetikus-toke-fogsagaban
Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak.
Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós.
Tisztelt Bank!
Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől.
Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:
Bevezetés Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom A deviza-nyilvántartású hitel A jogalkalmazás ellentmondásai Végkövetkeztetés A forintosításról és a valóságról Bevezetés Bevezetés 1. Bevezetés 2. Történelmi előzmények Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom Szintetikus követelés-hatalom 1. Szintetikus követelés-hatalom 2. A deviza-nyilvántartású hitel A devizanyilvántartású hitel 1. A devizanyilvántartású hitel 2. A devizanyilvántartású hitel 3. A devizanyilvántartású hitel 4.
Ez az írás a devizaforrású Ft-hitelviszonytól a szintetikus devizahitel-viszony megkülönböztetéséhez szeretne információt adni az érdekelteknek.
A devizaforrású Ft-hitel jogviszony (szerződési kötelem) ismerete ma azért fontos, mert ezzé alakítják át a forintosítási törvények (a három devizamentő (bankmentő tv.) a deviza-nyilvántartású (befektetéssel vegyes, jelzáloggal biztosított Ft-hiteleket).
A mostani forintosítás nem más, mint deviza-nyilvántartású forinthitel (szintetikus devizával, vagyis szüntelen megújításra szoruló pénzpiaci befektetéssel, ellentételezett forint-hitel) törvényi átalakítása, egyszeri devizaforrású forinthitellé. Azzá, aminek az ilyen szerződések megkötésekor, a bank a pénzügyi termékét láttatni akarta.
Korábban beszámoltunk arról, hogy egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlásra adott választ közöljük:
Részlet:
Amikor a beadványozó a 6/2013 PJE határozat alkotmányos felülvizsgálatát indítványozza, mivel az álláspontja szerint eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysérelmet is előidéz a felülvizsgálati eljárásban, akkor olyan normatív erővel rendelkező jogi aktus felülvizsgálatát kéri utólagos normakontroll keretében, mely a jogalanyokra is kiterjedően kötelezően állapítja meg – adott esetben alkotmányellenesen – egy jogviszony tartalmát.
A devizaalapú hitelezésből eredő forintkereslet tehát a bankok közvetítésével jelenik meg a devizapiacon.
Csávás Csaba−Kóczán Gergely−Varga Lóránt:A főbb hazai pénzügyi piacok meghatározó szereplői és jellemző kereskedési stratégiái
E hitelek nyújtásához a bankoknak nincs szükségük devizaeszközre, egy ún. belső konverzióval érik el azt, hogy a mérlegükben megjelenő forintban denominált hitel devizaeszközként viselkedjen.
Csávás Csaba−Kóczán Gergely−Varga Lóránt:A főbb hazai pénzügyi piacok meghatározó szereplői és jellemző kereskedési stratégiá