Kérjük a Tisztelt Kúriát, mivel a folyamatban lévő ügyben a közösségi jog rendelkezéseinek értelmezése relevánsak, az EUMSZ 267. cikke alapján kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást. Az alperes a felperes keresetével szemben a pénztermékre és a pénzszolgáltatási szerződésre alternatív tényállást és bizonyítást nem terjesztett elő. Ezért a fogyasztóvédelem szabályai szerint a bíróságnak a pénzszolgáltató kötelező tényállítási terhét, bizonyítási kötelezettségét akként kell számon kérnie, hogy a szolgáltató nem vitatta a felperes tényállításait a felek jogviszonyára vonatkozóan.
Korábban beszámoltunk arról, hogy egy devizahiteles alkotmányjogi panaszt nyújtott be többet között a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, mivel az álláspontja szerint önállósult normatartalommal rendelkezik. A devizahiteles szerint a jogegységi határozat együttesen tartalmaz eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysértést is, – így az közvetlenül okoz alkotmányos sérelmet – mivel egy kereseti állítás vizsgálatát tiltja meg a bíróságoknak eljárásjogi alkotmánysérelmet okozva, ezzel akadályozva egy valós jogviszonytartalom feltárását egy bíróság előtt anyagi jogi értelemben is.
Az egyszeri devizadós levele a Kúriához:
Tisztelt Kúria!
A Kúriának a 6/2013 PJE határozata kapcsán több sajtóinformáció köztük a Kúriának a megnyilvánulásai is utaltak arra, hogy az MNB szakértői véleményt nyújtott be a Kúriának, abban a kérdéskörben, hogy a deviza alapú hitelek rendelkeztek-e deviza forrásokkal.
Kérésem indokoltsága abban áll, mivel a Kúria a PJE határozatában megtiltotta a bíróságnak ezen kérdéskör vizsgálatát és erre vonatkozó bizonyítást, ezért a fegyverek egyenlősége szellemében indokolt lenne , hogy a jogkövető közönség ezen szakértői vélemény teljes tartalmát megismerhesse.
Egy devizahiteles alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6⁄2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6⁄2013 PJE határozat megsemmisítését.
Álláspontja szerint a C-604⁄11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid), az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I.
A Kúria jogegységi határozata felülírja (jogot alkot) a deviza nyilvántartású (hitel) jogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle “devizahitelt” egy jogviszony alá rendeli. Holott azoknál a belső jogok-kötelezettségek, a következmények, a tényállások egészen mások.
A devizahitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére devizát bocsát az adós rendelkezésére, aki azt devizában köteles megfizetni.
A deviza alapú hitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére egyszeri devizaügyletből deviza átváltásból származó Ft-hitelt nyújt az adósnak. Ekkor az adós Ft-ban is, devizában is törleszthet, és a deviza-konverzió valóságos.
A Juzgado Mercantil de Barcelona (Spanyolország) által 2011. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (C-664/11. és C-665/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
Az előzetes döntéshozatalra elő terjesztett kérdések
Befektetési tanácsadási szolgáltatásnak kell-e tekinteni a MiFID-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt meghatározás alapján, ha a hitelintézet ügyfelének kamatswap-ügyletet kínál fel korábbi pénzügyi ügyletek kamatváltozásaiból eredő kockázat fedezésére?
Meg kell-e állapítani a befektető és a tanácsadó hitelintézet által megkötött kamatswap–ügylet semmisségét a hivatkozott irányelv 19.
Urban legend-nek bizonyult a Kúria jogegységi határozatában megfogalmazott azon állítása, hogy a hitelezők helyzetére az árfolyam változása nem hat ki. (6/2013 PJE)
A kereskedési bevételek elsősorban az orosz és magyar leányoknál végzett, devizaalapú tranzakciók sikerességének köszönhetően ugrottak meg, mivel a devizaárfolyamok mozgása pozitív hatást gyakorolt a cég pénzügyi eszközeire.
Forrás: http://www.investor.hu/news/20131127-kellemes-meglepetest-okozott-a-raiffeisen.html
Az Ökopódium vendégei: RÓNA Péter, közgazdász, az Oxfordi Blackfriars Hall professzora SURÁNYI György, az MNB és a CIB Bank volt elnöke SCHMUCK Erzsébet, országgyűlési képviselő, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke
Mi lesz a deviza-hitelekkel a Kúria jogegységi határozata után? Mi lesz a hitelfelvevőkkel és mi lesz a bankrendszerrel?