Király Júlia személyes Facebook oldalán a devizahitellel kapcsolatos írására szeretnénk reagálni néhány mondattal. A hozzászólás:
Összeesküvés-elméletekről devizahitelek, kamatok, árfolyamok kapcsán.Számos hozzászólás érkezett az eddigi devizahiteles problémával foglalkozó bejegyzésekre, ezért néhány felvetésre ezúton reagálok.Az összeesküvés-elméletek egyik visszatérő tézise szerint „a bankok spekuláltak az árfolyamgyengülésre, ezért adósították el a lakosságot devizában”. A bankokat valóban súlyos felelősség terheli a devizahitel-buborék kialakulásáért, de a fenti vád alól felmenthetjük őket. A bankok éppen annyi devizaforrással rendelkeztek, amennyi devizahitelt nyújtottak.
Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból.
Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.
NEM TARTOZOL, MIÉRT FIZETSZ?
Különleges ember vagy! Polgár és fogyasztó, aki eltartja a Tőkét és a Jogállamát.
A törvényalkotók és a bírák, írástudók és farizeusok ezt MÉG nem tudják. Tanítsd meg nekik!
A polgárnak különleges fogyasztói jogai vannak a bankkal szemben a törvényekben, és a bírósági perekben is. A banktőkének különleges fogyasztóvédelmi kötelességei vannak a polgárokkal és közösségeikkel szemben, ha őket adósaikká szeretnék tenni egy hitellel. A magyar „devizaalapú” Ft-hitel NEM TARTALMAZ FORRÁSDEVIZÁT, adós és pénzintézet jogviszonyában.
Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak.
Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós.
Tisztelt Bank!
Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől.
A többlet devizaeszköz lefedezésének nettó hatásaként tehát a bankok valójában látszólagos devizaforrást állítanak elő. Mivel azonban a bankoknak alapvetően a devizahitelezésből eredően egyre inkább svájci frankban denominált ügyleteket kell fedezni, ehhez egy eurósvájci frank ügyletet is beiktatnak, a svájci frankforint piac alacsony likviditása miatt.
Jelentés a pénzügyi stabilitásról−2005. április MNB
Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:
Bevezetés Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom A deviza-nyilvántartású hitel A jogalkalmazás ellentmondásai Végkövetkeztetés A forintosításról és a valóságról Bevezetés Bevezetés 1. Bevezetés 2. Történelmi előzmények Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom Szintetikus követelés-hatalom 1. Szintetikus követelés-hatalom 2. A deviza-nyilvántartású hitel A devizanyilvántartású hitel 1. A devizanyilvántartású hitel 2. A devizanyilvántartású hitel 3. A devizanyilvántartású hitel 4.
A kormány elszámoltatja a bankokat …számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján.
Tisztelt Bank!
Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján.
A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK.
A bank tehát devizát követel ügyfelétől, devizakötelezettsége azonban ebből adódóan még nem keletkezik.
Pulai György−Reppa Zoltán:A végtörlesztésekhez kapcsolódóan bevezetett jegybanki euroeladási program kialakítása és megvalósítása