Király Júlia személyes Facebook oldalán a devizahitellel kapcsolatos írására szeretnénk reagálni néhány mondattal. A hozzászólás:
Összeesküvés-elméletekről devizahitelek, kamatok, árfolyamok kapcsán.Számos hozzászólás érkezett az eddigi devizahiteles problémával foglalkozó bejegyzésekre, ezért néhány felvetésre ezúton reagálok.Az összeesküvés-elméletek egyik visszatérő tézise szerint „a bankok spekuláltak az árfolyamgyengülésre, ezért adósították el a lakosságot devizában”. A bankokat valóban súlyos felelősség terheli a devizahitel-buborék kialakulásáért, de a fenti vád alól felmenthetjük őket. A bankok éppen annyi devizaforrással rendelkeztek, amennyi devizahitelt nyújtottak.
Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból.
Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.
A bankok swapállománya 2012 elejére történelmi csúcsra emelkedett, amiben jelentős szerep tulajdonítható annak, hogy a devizafinanszírozás biztosításában 2008 óta elfogadott üzleti modell a devizaswapok használata. A magas devizaswap-állomány ugyanakkor jelentős pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz − nem csak azért, mert a múltban a swappiacok többször is „lefagytak”. Funkcionálisan megfelelően működő swappiac mellett is jelentős kockázatokat lehet azonosítani. Egyrészt a megújítási kényszeren, illetve a letéti követelmény- („margin call”) kötelezettségen keresztül a bankok érzékennyé válnak az árfolyam-ingadozásra, ami csökkenő likviditást eredményezhet.
A swap tehát lényegét tekintve nem más, mint egy azonnali konverzió és egy azzal egy időpontban megkötött ellentétes irányú határidős ügylet. Ez azt jelenti, hogy a swap két oldalán álló felek egy adott pillanatban megveszik és el is adják a szóban forgó devizákat, így devizapozíciókat nem nyitnak , nem hozzák magukat olyan helyzetbe, hogy a két deviza (kereszt-) árfolyamának elmozdulása nyereséget vagy veszteséget okozhasson nekik.
Jelentés a pénzügyi stabilitásról – 2003.
A bankrendszer forrásoldali likviditását vizsgálva, a 2003 során negatívvá váló – az ügyfélhitelek és ügyfélbetétek közötti – finanszírozási rés nyílása 2005 második felében is folytatódott. A finanszírozási rés forintra és devizára bontása alapján kitűnik, hogy a forint betéti többlet (pozitív rés) növekedése nem tudta ellensúlyozni a negatív deviza finanszírozási rés erőteljes nyílását (2-23. ábra).
A finanszírozási rés a jelentésben korábban használt hitel/betét mutatóhoz hasonló tartalmú, bár kissé eltérő értelmezésű. Finanszírozási résként a nem monetáris pénzügyi intézményektől származó betétek és nem monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek közötti különbség hitelekre vetített arányát értjük.
Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:
Bevezetés Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom A deviza-nyilvántartású hitel A jogalkalmazás ellentmondásai Végkövetkeztetés A forintosításról és a valóságról Bevezetés Bevezetés 1. Bevezetés 2. Történelmi előzmények Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom Szintetikus követelés-hatalom 1. Szintetikus követelés-hatalom 2. A deviza-nyilvántartású hitel A devizanyilvántartású hitel 1. A devizanyilvántartású hitel 2. A devizanyilvántartású hitel 3. A devizanyilvántartású hitel 4.
A hazai bankok forrásoldali likviditási kockázatát elsősorban az határozza meg, milyen mértékben tudják stabil forrásokkal finanszírozni az utóbbi években gyors növekedést mutató, hosszabb lejáratú ügyfélhitelezést. A likviditási kockázat egyik alapvető mérleg alapú indikátora az ügyfelekkel szembeni finanszírozási rés. Az elmúlt évek egyik markáns folyamata a betétek és hitelek közötti finanszírozási rés negatívvá válása és kinyílása, mivel a belföldi ügyfélbetétek egyre kevésbé bizonyultak elégségesnek a gyors hitelexpanzió finanszírozásához (5. ábra). Finanszírozási résen a nem bankoktól származó betétek és a nem bankoknak nyújtott hitelek különbségét értjük, amelyet a hitelállományra vetítünk.
Korábban beszámoltunk arról, hogy egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlásra adott választ közöljük:
Részlet:
Amikor a beadványozó a 6/2013 PJE határozat alkotmányos felülvizsgálatát indítványozza, mivel az álláspontja szerint eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysérelmet is előidéz a felülvizsgálati eljárásban, akkor olyan normatív erővel rendelkező jogi aktus felülvizsgálatát kéri utólagos normakontroll keretében, mely a jogalanyokra is kiterjedően kötelezően állapítja meg – adott esetben alkotmányellenesen – egy jogviszony tartalmát.
A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben.
Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival.
A szintetikus devizaforrás szerzése esetén a külföldiek FX-swap + forint állampapír stratégiája tekinthető szintetikus devizahitel nyújtásának. A külföldiek spot + FX-swap stratégiája gyakorlatilag szintetikus határidős (rövid forint) pozíció felvételét jelenti.
Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata