szintetikus deviza

Deviza alapú állam

A hitelpénz (levegőpénz) a semmiből keletkezik eredetét nézve, ahogyan a templomosok óta minden hitel ilyen „feljegyzett” pénz, ami az adós munkájából származó reálpénz befizetésével (a hitel visszafizetésével, és kamattal) válik reálpénzzé: valóságos tőkévé, és haszonná. Így a virtuális kockázatú deviza-nyilvántartású hitel, az adósnál valóságos kockázatú fizetési kötelezettséggé válik. A banki műveletek így válik valóságos tőkévé, profittá, az a pénz, amit az adós TEREMT meg. Évszázadok óta létezik a szabályozott virtuális banki műveletekből keletkező, és kamat útján növekvő valóságos pénz, tőke felhalmozása.

Egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható

A devizaswapügyletek felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, ennek megfelelően az ügylet alkalmas a hazai bankrendszer forint forrásból történő devizahitelezése miatt keletkező mérleg szerinti devizapozíció fedezésére. A rövid futamidejű FX-swap ügyletekkel való fedezés azonban likviditási és megújítási kockázatot tartalmaz. Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata

FX-swap + forint állampapír stratégia

A szintetikus devizaforrás szerzése esetén a külföldiek FX-swap + forint állampapír stratégiája tekinthető szintetikus devizahitel nyújtásának. A külföldiek spot + FX-swap stratégiája gyakorlatilag szintetikus határidős (rövid forint) pozíció felvételét jelenti. Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata

Az FX-swap ügylet piaci értéke

Az FX-swap ügylet piaci értéke csak a devizakamatra, és – szemben a határidős ügyletekkel – nem a teljes tőkére vetítve függ a devizaárfolyam lejáratkori alakulásától. Az FX-swap ügylet így önmagában lényegében egy zárt pozíciónak tekinthető abban az értelemben, hogy csak a devizakamatra eső árfolyamkockázatot tartalmazza. Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata

A folyósító bank fedezeti ügyletének lezárása

Egy devizahitel visszafizetéséhez devizára van szükség. Ez igaz a devizaalapú hitelek esetében is, jóllehet ott a deviza nem közvetlenül a hitel visszafizetéséhez, hanem az azt folyósító bank fedezeti ügyletének lezárásához kell. Pulai György−Reppa Zoltán:A végtörlesztésekhez kapcsolódóan bevezetett jegybanki euroeladási program kialakítása és megvalósítása

A devizaforrás nélküli devizahitezés

A devizahitelezés elmúlt évben tapasztalt gyors felfutása nem hagyta érintetlenül a bankrendszer mérlegstruktúráját: a devizaeszközök devizaforrásokhoz mért többlete 2004. végére korábban soha nem látott szintre, a mérlegfőösszeg 6,3%-ra (kb. 1000 Mrd forintra) emelkedett. A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza. Bethlendi András−Czeti Tamás−Krekó Judit−Nagy Márton−Palotai Dániel:MNB háttértanulmányok 2005/2 – A magánszektor devizahitelezésének mozgatórugó

Perverz banki innovációk nyomában ...

A bankok a kommunikációjukban, és a Kúria jogegységi döntései e tárgyban, a devizaalapú hiteleket összemossák a deviza-nyilvántartású hitelekkel, mintha ezek mind deviza forrású hitelek lettek volna. Holott a hitel nyújtásának a feltételei és következményei, a pénztőke e két formája esetén eltérőek, hatásukban ellentétesek. Ha a bank (más banktól kapott devizakölcsön, deviza betétjei,) mérlegen belüli deviza forrása terhére nyitja meg az adós pozícióját Ft-hitel formájában (egy számlán), akkor a hitel forrása egyszeri devizaügyletből, deviza átváltásból származó Ft-hitel.

A szintetikus tőke fogságában

A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK.

Valójában mi a deviza nyilvántartású hitel?

Meg kell-e menteni ezt a hitel-viszonyt, ha ez a termék a mögöttes eltitkolt banki tevékenység miatt a bankokon kívül minden piaci szereplőnek CSAK kárt okozott? A bankok, bankárok, pénzügyi kutatók nyilatkozatai, MNB tanulmányok, hivatalos közlemények és feltárt nyilvános adatok, az alábbi pontok mindegyikét tartalmazzák részleteiben. A mozaikokból összeáll a deviza nyilvántartású hitel eltitkolt valósága. A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát …