A devizaalapú hitelek esetében a hitel nyújtásakor a forintra váltást, törlesztéskor a devizára váltást a hitelnyújtó bank automatikusan, közvetlenül végrehajtja – vagy a saját, vagy az ügyfél nevében. Ha a kihelyezett devizaösszeget az ügyfél javára egy másik bankkal kötött spotügylet révén váltja forintra, akkor az átváltáshoz használt spotügylet az adott bank mérlegében nem jelenik meg. Ha a bank saját maga váltja a devizaösszeget forintra az ügyfél számára (belső konverzió), akkor az FX-swap spot lábán szerzett devizát a bank az azonnali devizapiacon (saját nevében) eladja és forintot vesz érte, s ekkor a spotügylet megjelenik a bank mérlegében (az utóbbi esetet illusztrálja a 4.
A hitelpénz (levegőpénz) a semmiből keletkezik eredetét nézve, ahogyan a templomosok óta minden hitel ilyen „feljegyzett” pénz, ami az adós munkájából származó reálpénz befizetésével (a hitel visszafizetésével, és kamattal) válik reálpénzzé: valóságos tőkévé, és haszonná. Így a virtuális kockázatú deviza-nyilvántartású hitel, az adósnál valóságos kockázatú fizetési kötelezettséggé válik. A banki műveletek így válik valóságos tőkévé, profittá, az a pénz, amit az adós TEREMT meg.
Évszázadok óta létezik a szabályozott virtuális banki műveletekből keletkező, és kamat útján növekvő valóságos pénz, tőke felhalmozása.
A devizaswapügyletek felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, ennek megfelelően az ügylet alkalmas a hazai bankrendszer forint forrásból történő devizahitelezése miatt keletkező mérleg szerinti devizapozíció fedezésére. A rövid futamidejű FX-swap ügyletekkel való fedezés azonban likviditási és megújítási kockázatot tartalmaz.
Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata
A Kúria jogegységi határozata felülírja (jogot alkot) a deviza nyilvántartású (hitel) jogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle “devizahitelt” egy jogviszony alá rendeli. Holott azoknál a belső jogok-kötelezettségek, a következmények, a tényállások egészen mások.
A devizahitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére devizát bocsát az adós rendelkezésére, aki azt devizában köteles megfizetni.
A deviza alapú hitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére egyszeri devizaügyletből deviza átváltásból származó Ft-hitelt nyújt az adósnak. Ekkor az adós Ft-ban is, devizában is törleszthet, és a deviza-konverzió valóságos.
A szintetikus devizaforrás szerzése esetén a külföldiek FX-swap + forint állampapír stratégiája tekinthető szintetikus devizahitel nyújtásának. A külföldiek spot + FX-swap stratégiája gyakorlatilag szintetikus határidős (rövid forint) pozíció felvételét jelenti.
Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata
Az FX-swap ügylet felépítéséből adódóan lehetővé teszi egyrészt a különböző devizanemben fennálló likvid eszközök (készpénz,számlapénz) cseréjét a spot lábon keresztül, ezzel egyidejűleg az emiatt változó devizapozíció fedezését a termin lábon keresztül. Ennek köszönhetően az ügylettel a szükséges denominációjú likviditás biztosítható az eredeti devizapozíció változtatása nélkül. Vagy másképpen: a devizaswapügylet felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, illetve egy adott devizanemű finanszírozási eszköz szintetikusan előállítható (hitel/betét + devizaswap). ugyanakkor az FX-swap és spotügyletek együttes alkalmazásával a piaci szereplők szintetikus határidős devizapozíciót tudnak felvállalni, illetve ennek révén a meglévő árfolyamkitettségüket zárni tudják: ekkor az FX-swap ügylet spot lába és az azzal ellentétes irányú spotügylet semlegesíti egymást, a megmaradó határidős láb pedig egy határidős ügylettel egyenértékű.
Az FX-swap ügylet alapvetően nem egy finanszírozási eszköz, hanem egy adott finanszírozási eszköz (pl. hitel, betét) devizanemének cseréjét lehetővé tevő származtatott termék, így alacsonyabb hitelkockázatot tartalmaz, mint a fedezetlen bankközi kihelyezés.
Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata
A Juzgado Mercantil de Barcelona (Spanyolország) által 2011. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (C-664/11. és C-665/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
Az előzetes döntéshozatalra elő terjesztett kérdések
Befektetési tanácsadási szolgáltatásnak kell-e tekinteni a MiFID-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt meghatározás alapján, ha a hitelintézet ügyfelének kamatswap-ügyletet kínál fel korábbi pénzügyi ügyletek kamatváltozásaiból eredő kockázat fedezésére?
Meg kell-e állapítani a befektető és a tanácsadó hitelintézet által megkötött kamatswap–ügylet semmisségét a hivatkozott irányelv 19.
Ha a bank a devizalikviditást egy egyszerű azonnali devizaügylet (konverzió) segítségével biztosítja, akkor az árfolyamkockázati kitettsége fennmarad, s ez pótlólagos tőkekövetelményt vonhat maga után.
Ha a teljes nyitott devizapozíció meghaladja a túllépések levonása előtti szavatoló tőke két százalékát, akkor az összesített nyitott pozíció nyolc százaléka után kell tőkét képezni.
Mák István−Páles Judit:Az FX-swap piac szerepe a hazai pénzügyi rendszerben
Az FX-swap ügylet piaci értéke csak a devizakamatra, és – szemben a határidős ügyletekkel – nem a teljes tőkére vetítve függ a devizaárfolyam lejáratkori alakulásától. Az FX-swap ügylet így önmagában lényegében egy zárt pozíciónak tekinthető abban az értelemben, hogy csak a devizakamatra eső árfolyamkockázatot tartalmazza.
Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata