publikációk

Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak. Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós. Tisztelt Bank! Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől.

4 hónap után megérkezett az MNB válasza a feltett kérdéseinkre. A feltett kérdéseink: Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között? A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett? Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza?

A kormány elszámoltatja a bankokat …számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján. Tisztelt Bank! Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján.

Korábban beszámoltunk arról, hogy egy devizahiteles alkotmányjogi panaszt nyújtott be többet között a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, mivel az álláspontja szerint önállósult normatartalommal rendelkezik. A devizahiteles szerint a jogegységi határozat együttesen tartalmaz eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysértést is, – így az közvetlenül okoz alkotmányos sérelmet – mivel egy kereseti állítás vizsgálatát tiltja meg a bíróságoknak eljárásjogi alkotmánysérelmet okozva, ezzel akadályozva egy valós jogviszonytartalom feltárását egy bíróság előtt anyagi jogi értelemben is.

Ez az írás a devizaforrású Ft-hitelviszonytól a szintetikus devizahitel-viszony megkülönböztetéséhez szeretne információt adni az érdekelteknek. A devizaforrású Ft-hitel jogviszony (szerződési kötelem) ismerete ma azért fontos, mert ezzé alakítják át a forintosítási törvények (a három devizamentő (bankmentő tv.) a deviza-nyilvántartású (befektetéssel vegyes, jelzáloggal biztosított Ft-hiteleket). A mostani forintosítás nem más, mint deviza-nyilvántartású forinthitel (szintetikus devizával, vagyis szüntelen megújításra szoruló pénzpiaci befektetéssel, ellentételezett forint-hitel) törvényi átalakítása, egyszeri devizaforrású forinthitellé. Azzá, aminek az ilyen szerződések megkötésekor, a bank a pénzügyi termékét láttatni akarta.

Korábban beszámoltunk arról, hogy egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlásra adott választ közöljük: Részlet: Amikor a beadványozó a 6/2013 PJE határozat alkotmányos felülvizsgálatát indítványozza, mivel az álláspontja szerint eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysérelmet is előidéz a felülvizsgálati eljárásban, akkor olyan normatív erővel rendelkező jogi aktus felülvizsgálatát kéri utólagos normakontroll keretében, mely a jogalanyokra is kiterjedően kötelezően állapítja meg – adott esetben alkotmányellenesen – egy jogviszony tartalmát.

A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben. Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival.

Az egyszeri devizadós levele a Kúriához: Tisztelt Kúria! A Kúriának a 6/2013 PJE határozata kapcsán több sajtóinformáció köztük a Kúriának a megnyilvánulásai is utaltak arra, hogy az MNB szakértői véleményt nyújtott be a Kúriának, abban a kérdéskörben, hogy a deviza alapú hitelek rendelkeztek-e deviza forrásokkal. Kérésem indokoltsága abban áll, mivel a Kúria a PJE határozatában megtiltotta a bíróságnak ezen kérdéskör vizsgálatát és erre vonatkozó bizonyítást, ezért a fegyverek egyenlősége szellemében indokolt lenne , hogy a jogkövető közönség ezen szakértői vélemény teljes tartalmát megismerhesse.

Annak ellenére kell újragombolni, hogy nem csak egy lukkal, hanem összevissza van ez a lötyögő mellény gombolva. Nyilván volt az Orbán kormánynak egy A) terve. De erről Bajorországban és Ausztriában elmondhatták neki – ott tartózkodásakor – a Globalo – gazda üzenetét, hogy abba nem csak ő és kormánya, de az ország is belebukik. Pontosabban belebuktatják. Ezért a mostani B) terv, a bankmentő csomagok, amelyeket – mint a gyurcsányi IMF-EU hitel felvételekor is – adósmentőnek „neveztek” el.

Egy devizahiteles alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6⁄2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6⁄2013 PJE határozat megsemmisítését. Álláspontja szerint a C-604⁄11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid), az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I.