A hitelpénz (levegőpénz) a semmiből keletkezik eredetét nézve, ahogyan a templomosok óta minden hitel ilyen „feljegyzett” pénz, ami az adós munkájából származó reálpénz befizetésével (a hitel visszafizetésével, és kamattal) válik reálpénzzé: valóságos tőkévé, és haszonná. Így a virtuális kockázatú deviza-nyilvántartású hitel, az adósnál valóságos kockázatú fizetési kötelezettséggé válik. A banki műveletek így válik valóságos tőkévé, profittá, az a pénz, amit az adós TEREMT meg.
Évszázadok óta létezik a szabályozott virtuális banki műveletekből keletkező, és kamat útján növekvő valóságos pénz, tőke felhalmozása.
A Kúria jogegységi határozata felülírja (jogot alkot) a deviza nyilvántartású (hitel) jogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle “devizahitelt” egy jogviszony alá rendeli. Holott azoknál a belső jogok-kötelezettségek, a következmények, a tényállások egészen mások.
A devizahitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére devizát bocsát az adós rendelkezésére, aki azt devizában köteles megfizetni.
A deviza alapú hitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére egyszeri devizaügyletből deviza átváltásból származó Ft-hitelt nyújt az adósnak. Ekkor az adós Ft-ban is, devizában is törleszthet, és a deviza-konverzió valóságos.
Az államnak fellebbeznie kell, avagy
a bíróság tökön rúgta a kormányt, a kormány tökön rúgta az adósokat, öngólt lőtt a törvényalkotó a szöveggel… Megint hülyére vettek minket. A perköltség az egyetlen nyereség.
A mai perben a takarékszövetkezet keresete az volt, hogy neki magának nincs is kereshetőségi joga ebben a perben, ugyanis a törvény hatálya nem terjed ki rá, mivel ők az ügyfelekkel egyedileg megtárgyalták ezeket az egyoldalú szerződésmódosító feltételeket, amelyek egyébként tisztességesek.
A Juzgado Mercantil de Barcelona (Spanyolország) által 2011. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (C-664/11. és C-665/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
Az előzetes döntéshozatalra elő terjesztett kérdések
Befektetési tanácsadási szolgáltatásnak kell-e tekinteni a MiFID-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt meghatározás alapján, ha a hitelintézet ügyfelének kamatswap-ügyletet kínál fel korábbi pénzügyi ügyletek kamatváltozásaiból eredő kockázat fedezésére?
Meg kell-e állapítani a befektető és a tanácsadó hitelintézet által megkötött kamatswap–ügylet semmisségét a hivatkozott irányelv 19.
A bankoknak bíróságon kell megvédeniük az egyoldalú szerződésmódosítást. Öt iroda 150 ügyvédje képviseli az államot a perekben – írja a HVG. A HVG úgy tudja, az ügyvédi irodákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghívásos pályázaton kérte fel, ők öten adtak érvényes ajánlatot, és mivel egyedül egyiknek sem volt meg a szükséges 150 ügyvédje, így összedolgoznak majd. A csapatot az osztrák hátterű CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogja össze. A többi iroda a Kovács, Barborják és Társai Rátky Miklós és Társai Réti, Antal és Társai SBGK Ügyvédi Iroda.
A bankok a kommunikációjukban, és a Kúria jogegységi döntései e tárgyban, a devizaalapú hiteleket összemossák a deviza-nyilvántartású hitelekkel, mintha ezek mind deviza forrású hitelek lettek volna. Holott a hitel nyújtásának a feltételei és következményei, a pénztőke e két formája esetén eltérőek, hatásukban ellentétesek.
Ha a bank (más banktól kapott devizakölcsön, deviza betétjei,) mérlegen belüli deviza forrása terhére nyitja meg az adós pozícióját Ft-hitel formájában (egy számlán), akkor a hitel forrása egyszeri devizaügyletből, deviza átváltásból származó Ft-hitel.
A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK.
Ha a magyar ADÓSOK azt gondolták is, hogy a dolgok már nem lehetnek rosszabbak, bizony rosszabbak lettek – írja a Financial Times szerzője a MAGYAR BANKRENDSZER 1.200.000 CSALÁDI, VÁLLALKOZÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI DEVIZAHITELESRE kivetett 34 EZER milliárd forintos ÁRFOLYAMNYERESÉG. KERESKEDELMI ÁRRÉS ÉS KAMATEMELÉS kapcsán. A lap által megszólaltatott ADÓSI bennfentesek megdöbbenésüknek adtak hangot, illetve szörnyűségesnek, rémálomnak, hülyeségnek titulálták a MAGYAR BANKOK TEVÉKENYSÉGÉT.Csak néhány nappal azután, hogy HÉTKÖZNAPI ISTVÁN, KÉNYSZERVÁLLALKOZÓ MÁRIA, POLGÁRMESTER ALAJOS a célzásnál is erőteljesebb utalást tett arra, hogy más régiós országokhoz hasonlóan Magyarországról is kivonulhat a NÉP a kedvezőtlen BANKI CSALÁSOK miatt, a
Westpac – CBA ügy ezelőtt HARMINC évvel történt.
„Amennyiben a bank Dr. Mehtának minden tényt feltárt volna, a kölcsönügylet nem jött volna létre. Ezt a feltételezést habozás nélkül elfogadom. Ha egy épeszű embernek azt mondják, hogy a lehetséges veszteség végtelen nagyságú, ugyanakkor a szükséges biztonsági intézkedések hatása korlátozott, és folyamatos odafigyelést igényel, de ezt a bank nem biztosítja, hanem az adósnak magának kell megtennie, akkor az épeszű ember nem megy bele az ügyletbe.
Meg kell-e menteni ezt a hitel-viszonyt, ha ez a termék a mögöttes eltitkolt banki tevékenység miatt a bankokon kívül minden piaci szereplőnek CSAK kárt okozott? A bankok, bankárok, pénzügyi kutatók nyilatkozatai, MNB tanulmányok, hivatalos közlemények és feltárt nyilvános adatok, az alábbi pontok mindegyikét tartalmazzák részleteiben. A mozaikokból összeáll a deviza nyilvántartású hitel eltitkolt valósága. A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát …