A Kúria akadályozza a közösségi jog érvényesülését

A Kúria jogegységi határozata felülírja (jogot alkot) a deviza nyilvántartású (hitel) jogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle “devizahitelt” egy jogviszony alá rendeli. Holott azoknál a belső jogok-kötelezettségek, a következmények, a tényállások egészen mások.

A devizahitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére devizát bocsát az adós rendelkezésére, aki azt devizában köteles megfizetni.

A deviza alapú hitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére egyszeri devizaügyletből deviza átváltásból származó Ft-hitelt nyújt az adósnak. Ekkor az adós Ft-ban is, devizában is törleszthet, és a deviza-konverzió valóságos.

A deviza nyilvántartású, hibrid (szintetikus) hitel. Ebben az esetben lényegében a hitelnyújtó bank a helyi pénznemben teljesít azzal, hogy az adós által devizában vállalt kötelezettségét a bank eszközként kezeli egy befektetésben. Ekkor a bank egy befektetés terhére (mivel saját forrása nincs a kölcsönnyújtásra) és kockázatára nyújtja a kölcsönt azzal, hogy a bank a hitelszerződést, mint befektetési megbízást, a hitel ingatlanfedezetét, mint a befektetés ingatlan-fedezetét értelmezi, és az adós kötelezettségvállalását a hitel hosszú-lejáratú részletekben fizetésére, a befektetés kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségvállalásként értelmezi. DE Magyarországon az ezzel járó felelősség, és kötelezettségek nélkül.

2004 óta csak ilyen “deviza” hiteleket kötöttek a bankok. Mert deviza forrás nem állt rendelkezésre. Csakhogy míg az első két esetben ez egy hitel/kölcsön jogviszonynak felel meg, addig a deviza (átszámításos) szintetikus hitel már befektetéssel vegyes hitelviszony. A deviza (szintetikus) hitelek ezen típusát mindenhol a világon befektetési termékként értékesítették, egyedülálló módon csak Magyarországon nem. Megjegyezzük azt is, hogy a magyar jogban nem típusszerződésként, csak szokásból „elfogadottan” létezik, de jogellenes ezért, míg az EU jogában szigorúan szabályozott ez az összetett pénzügyi termék, ez a hibrid.

A jogérvényesítést a Kúria pedig úgy akadályozza (Európában egyedülálló módon), hogy jogegységi határozatában a jogviszony tartalmát (hibrid) felülírja az eljárásban, a kereseti állítást, bizonyítást egy tényre (befektetésre) megtiltja előre.