Deviza alapú pénztermék

Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból. Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.

Amikor a HÁZUNKAT védjük, a HAZÁNKAT védjük!

A következő filmünk a devizahiteles szervezetek eredményeit és eredménytelenségeit veti össze. Vajon meddig mehet még el a hatalom,mit engedhet meg magának?Vajon meddig tűri ezt szótlanul a kifosztott emberek tömege? A legnagyobb kérdés még az,mi lesz ha elég lesz? A film az X-Televízió tulajdona.

NE engedjük magunkat újra kifosztani!

A következő filmünk a devizahiteles szervezetek eredményeit és eredménytelenségeit veti össze. Vajon mi az oka annak, hogy a régóta vágyott összefogás a mai napig nem valósult meg? Tudjuk, hogy a hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy valós összefogás ne jöjjön létre. Tudjuk, hogy a hatalom legnagyobb félelme az, hogy az emberek tömege ráébred arra, hogyan vezették félre, hogyan semmizték ki és hogyan alakították úgy a társadalmi, gazdasági környezetet, hogy mindezért még hibásnak is érezze magát.

Előzetes döntéshozatali inditvány

Kérjük a Tisztelt Kúriát, mivel a folyamatban lévő ügyben a közösségi jog rendelkezéseinek értelmezése relevánsak, az EUMSZ 267. cikke alapján kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást. Az alperes a felperes keresetével szemben a pénztermékre és a pénzszolgáltatási szerződésre alternatív tényállást és bizonyítást nem terjesztett elő. Ezért a fogyasztóvédelem szabályai szerint a bíróságnak a pénzszolgáltató kötelező tényállítási terhét, bizonyítási kötelezettségét akként kell számon kérnie, hogy a szolgáltató nem vitatta a felperes tényállításait a felek jogviszonyára vonatkozóan.

A szintetikus deviza az adós kivédhetetlen kockázata

A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak. „A konkrét, egyedi ügylet gazdasági céljához kapcsolódó causának, jogcímnek, motívumnak a feltüntetésére a szerződés létrejöttéhez nincs szükség, ezért a magyar kötelmi jog rendszerében többek közt a kölcsönszerződés is tipizált, ebben az értelemben jogcímhez nem kötött absztrakt jogügylet. Ezért nincs jelentősége annak – azokat az eseteket kivéve, amikor a jogszabály, vagy a felek megállapodása szerint meghatározásra került, vagy kell hogy kerüljön – hogy mi a kölcsön célja, azt miért kéri az adós, mire használja fel.

A polgári jog által nem vizsgálandó …

A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak. „A konszenzus-disszenzus megállapításakor logikailag teljesen kizárt a meg nem tett nyilatkozatok figyelembe vétele, mivel az összehasonlítás alapja csak két kinyilvánított akarat tartalma lehet, így nem vizsgálható az, hogy a pénzintézetnek milyen tényleges, de ki nem nyilatkoztatott akarata lehetett a megtett ügyleti nyilatkozatán túl.” A hibrid-pénztermék kereset nem szerződési nyilatkozati eltérést állít a konszenzus hiányaként.

A Lantos-ügy igazolja a jogegységi döntést?

Lantos- ítélet (C-312/14) befektetés elutasítása igazolja a jogegységi döntést, hogy nincs és nem vizsgálható a befektetési elem egy hitelszerződésben.; halljuk sokfelől, hol bíráktól, hol bankoktól. Ez az állítás hamis, és iratellenes. A Lantos féle ítélet devizaforrással ellátott Ft-hitel banki devizaforrás-teremtő tartozásának árfolyamkockázata kezeléséről mondta ki hogy az nem befektetés, és az ilyen, nem befektetéssel vegyes hitel. Szerintünk is így van. De ez önmagában is bizonyítja, hogy vizsgálni kell a devizaelem minőségét egy jogviszonyban.