P.T.K Deviza alapú pénztermék 3. rész

Előzmények I. „…bár felül a gálya…” (P.S.) Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva az ötvenes évek alatti tevékenységéért, amikor emberek ezreit ítélték el koncepciós perekben, és kiszolgálta a diktatúra terrorját. Tevékenységük feltárásával is adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a diktatúra valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem.

„Haza csak ott van, hol jog is van, S a népnek nincs joga.” (P.S.) Ne féljetek! 2016. december 13-án, csak annyi történt, hogy a devizalapú Ft-hitel, és az – egyébként nem létező devizaalapú kölcsön – pénztermékeket értékesítő pénzszolgáltatási szerződések tárgyában, egy másodfokú bíróság kimondta egy egyedi ügyben – amelynek elsőfokú ítélete szerint az adósnak igazsága lett –, hogy : Ilyen szerződés tartalmát nem vizsgálhatja az elsőfokú bíróság, és bizonyítást sem folytathat le a valós, és a szerződési okiratból le nem vezethető olyan körülményekre, amelyek a bank követelés jogát, és annak összegét ténylegesen létrehozták az adóssal szemben a bank könyveiben, a tartós jogviszony alatt.

P.T.K. – A deviza alapú pénztermék – 2. rész

A deviza alapú pénztermék 1. rész

CMM televízió – Politika, Társadalom, Közélet - Pénz a semmiből

Megjegyzéseink az interneten fellelhető íráshoz. TÖRVÉNYESEN NEM MINŐSÍTHETŐ KERESKEDELMI CÉLÚVÁ A KÖLCSÖN. Miért kell értékelni a devizaalapú kölcsön egyenlegét a futamidő alatt? Azért, mert a 2000. évi C. törvény a számvitelről nem engedélyezi a kölcsönt kereskedelmi célúvá minősíteni, így az nem tartható nyilván valós (értsd: piaci) értéken, hanem a valódiság elvének megfelelően csak szerződéskori árfolyamon értékelhető. (59./A § (7) és (8), 60 § (1) . Devizaforrás fedezetű hitelnél van így.

Egy másodfokú ítéletből ideidézett két bekezdés, alapvetően téves a pénzszolgáltatási kötelmi jogviszony fogalmára, mert releváns: miben állapodott meg valójában a bank és adósa És amiben megállapodtak a szolgáltató azt a pénzszolgáltatást nyújtja-e? A tartós jogviszony alatt a hitelt folyamatosan nyújtja a szolgáltató bank. Az valóban irreleváns az adós szempontjából, hogy a számvitel (Szám. tv. és 250/2000. Kormány rendelet) számlanyilvántartási szabályai szerint, a Hpt. szerinti hitelpénz-szolgáltatást a magán szerződés megkötésével induló tartós jogviszonyban, mint hitelszámla-követelést hogyan tartja fenn és követeli a pénzszolgáltató bank.

A ’méjnsztrím’ (fősodratú) médián átszakadt a gát. Szól ezáltal a hír mágnásoknak, a nép nevében, hogy valamiféle tenger feltámadott, jah kérem Petőfi mögmondta… De ezt is: „S ti, kik valljátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jog! Hazátokkal mit tennétek vajon, Ha az ellenség ütne rajtatok?… De ezt kérdeznem! engedelmet kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek. Mikor emeltek már emlékszobort A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?” A hír, hogy nem zörgött a haraszt, valamiféle befektetésnek szerepe van a devizaalapú hitelezésben.