A deviza nyilvántartású hitel, egy szintetikus hitel

Egy újabb elsőfokú döntés szerint a deviza nyilvántartásúnak elnevezett pénzügyi termék, befektetéssel vegyes hitelnek, HIBRID pénzügyi terméknek, szintetikus devizával (befektetéssel) ellentételezett Ft hitelnek minősült a bíróság mérlegelése szerint. Ez a szerződésből nem vezethető le, és a pénzügyi termék értékesítése ezért jogszabályba ütközött. Ha a szolgáltató szintetikus hitelt értékesít, és nem mást, enélkül pedig nem értékesítené a hitelt, és az adós szerződéskötési akarata ezt nem fogja át, akkor akarati hiba az akarat kinyilvánításra is kiterjed.

Pénzszolgáltatási jogviszony

A magánjogi szerződések jogviszonyának általában szokásos értelmezése során, a jogalkotó és jogalkalmazó a szerződésből indul ki a felek jogainak, és kötelezettségeinek megítélésekor. A pénzszolgáltatási szerződések során azonban az a különleges egyedi helyzet, hogy az ilyen szerződés során hitelpénz, közpénz jön létre olyan jogi kiváltságokat élvező pénzszolgáltató (pénzügyi intézmények: hitelintézetek, és pénzelosztó pénzügyi vállalkozások) és adós között, amelyek magánjogi szerződések. De ezeknek a tárgya maga is követelésjog, és tartozáskötelezettség együttese, amelyben hitelpénz keletkezik: közpénz, Ft-hiteltőke a semmiből (a banknak előbb keletkezik követelése az adóssal szemben, mielőtt ehhez bevételi forrása lenne: „levegőpénz”-hitelszámla).

Nem minden gyevi ...

Eredményes érdekérvényesítés csak abban az esetben lehetséges, a mi álláspontunk szerint, ha a „devizanyilvántartásúnak” elnevezett vegyes jogviszonynak az értelmezése alapján azt kérjük a bíróságtól, hogy az ügyfélnek erre a vegyes jogviszonyra nem volt szerződéskötési akarata, bár kölcsön kért, és egy hitel viszonyba belépett, de nem egy olyan vegyes hitelviszonyba befektetőként, ahol befektetői kötelezettségekkel, befektetői jogok nélkül, befektetői terheket vállalna magára. Ezért akarati hibába ütközik minden egyes ilyen szerződés megkötése. Akarati hibának az a következménye, hogy a szerződés létre sem jött.

Nem tartozunk és nem adjuk a házunk!

A nemtartozunk.hu munkacsoportja örömmel tudatja “híveivel”, hogy a „kéteshírű” honlapunk kutatásaira alapított „fogalmilag kizárt”, „érthetetlen”, és „úgy sem értik”, „kellékhiányos”, valamint „egyedi tényállást nélkülöző”, illetve „internetről leszedett feltételezésekre alapított” keresetünknek helyt adott egy bíróság, a kézbekapott ítélet alapján. Még nem jogerős, de az idézőjelbe tett előítéletek tarthatatlanságáról bizonyosságot kaptunk. És mivel az ítélet bizonyításon, és szakértői véleményen is alapul, amely a keresetünket igazolta, ez arra is bizonyosság, hogy egy adós kérelmére vizsgálta egy bíróság egy pénzügyi terméknek a pénzszolgáltatási szerződés általi értékesítését: a szerződéskötést megelőző körülményekre, a szerződéskötésre, a szerződés valóságos teljesülése, és a pénzügyi termék valóságos követelésjoga és tartozáskötelezettsége tárgyában.

Illúziók és realitás, adósok és illuzionisták

Tudás, bátorság és becsület. Na lássuk, Magyarország mikrokörnyezetében hogyan is állunk ezekkel. Az egyik elveszni látszó illúzió, hogy van európai értékrend. Van ehhez szükséges jogállam, jog, Európai Bíróság, Európai Parlament Európai Bizottság… No ez az utóbbi rombolja az előtte felsoroltakat. Az az illúzió, hogy a nemzetek által létrehozott Európai Unió a miénk, a nemzeteké, és államaiké, és az a realitás, hogy NEM az. Az EU az a multinacionális (itt a szövegszerkesztő helyesírási ellenőrzője azt írta ki nekünk, hogy ilyen szó nincs, és ha felveszem a szótárba, akkor sincs!

Szélmalmok 1.0 - A makacs jog, és a banküzem flörtje

Az előző részben leírtuk, hogy a pénzintézetek és adósok között létrejövő pénzszolgáltatási szerződések, nem csupán pénzeszköz juttatását teszik lehetővé az adós számára, hanem hitelpénz-tőke, közpénz létrehozásának a magánjogi szerződés keretében történő létrehozásához is elengedhetetlen, a hitelintézet számára. Vagyis az a fogyasztói igény, hogy az adós pénzeszközt kér egy pénzintézettől, az ad lehetőséget arra, hogy egy hitelintézet a semmiből hitel-számlapénz formájában közpénzt hozzon létre. Olyan tőkeként funkcionáló számlapénzt, amely az adóssal szembeni követelésjog nyilvántartásával, a számvitel szabályai szerint, mint követeléspénz jelenik meg a banküzem könyvelésében.