állam

IMF-EKB hitellel megmentették a devizahiteleseket? (Válasz "BANKÁRNAK")

2008 végén mindössze 16 milliárd euró volt a MNB devizatartaléka, az állam devizaadóssága ugyanakkor mintegy 40 milliárd euró. Ezért kellett felvenni a 25 milliárd eurót az IMF-től. – BANKÁR Ezt az észrevételt kaptuk A HIBRID című könyvünkre. Nyilvánosan erről szóltak a híradások. De nézzünk mögé. A „devizaalapú” Ft-hitelek szerves részét képező szintetikus deviza megújításának partnerbanki hiánya miatt fellépő bankcsődök lehetőségéről, és okairól nem lehetett beszélni nyilvánosan, az IMF- EKB-Valutaalap hitel kapcsán.

A forintosítás a lepel alatt…

Ez az írás a devizaforrású Ft-hitelviszonytól a szintetikus devizahitel-viszony megkülönböztetéséhez szeretne információt adni az érdekelteknek. A devizaforrású Ft-hitel jogviszony (szerződési kötelem) ismerete ma azért fontos, mert ezzé alakítják át a forintosítási törvények (a három devizamentő (bankmentő tv.) a deviza-nyilvántartású (befektetéssel vegyes, jelzáloggal biztosított Ft-hiteleket). A mostani forintosítás nem más, mint deviza-nyilvántartású forinthitel (szintetikus devizával, vagyis szüntelen megújításra szoruló pénzpiaci befektetéssel, ellentételezett forint-hitel) törvényi átalakítása, egyszeri devizaforrású forinthitellé. Azzá, aminek az ilyen szerződések megkötésekor, a bank a pénzügyi termékét láttatni akarta.

Röpirat a deviza(követelés)-hatalomról

A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben. Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival.

Deviza alapú állam

A hitelpénz (levegőpénz) a semmiből keletkezik eredetét nézve, ahogyan a templomosok óta minden hitel ilyen „feljegyzett” pénz, ami az adós munkájából származó reálpénz befizetésével (a hitel visszafizetésével, és kamattal) válik reálpénzzé: valóságos tőkévé, és haszonná. Így a virtuális kockázatú deviza-nyilvántartású hitel, az adósnál valóságos kockázatú fizetési kötelezettséggé válik. A banki műveletek így válik valóságos tőkévé, profittá, az a pénz, amit az adós TEREMT meg. Évszázadok óta létezik a szabályozott virtuális banki műveletekből keletkező, és kamat útján növekvő valóságos pénz, tőke felhalmozása.

Az államnak fellebbeznie kell, avagy

Az államnak fellebbeznie kell, avagy a bíróság tökön rúgta a kormányt, a kormány tökön rúgta az adósokat, öngólt lőtt a törvényalkotó a szöveggel… Megint hülyére vettek minket. A perköltség az egyetlen nyereség. A mai perben a takarékszövetkezet keresete az volt, hogy neki magának nincs is kereshetőségi joga ebben a perben, ugyanis a törvény hatálya nem terjed ki rá, mivel ők az ügyfelekkel egyedileg megtárgyalták ezeket az egyoldalú szerződésmódosító feltételeket, amelyek egyébként tisztességesek.

Az állam ügyvédjei

A bankoknak bíróságon kell megvédeniük az egyoldalú szerződésmódosítást. Öt iroda 150 ügyvédje képviseli az államot a perekben – írja a HVG. A HVG úgy tudja, az ügyvédi irodákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghívásos pályázaton kérte fel, ők öten adtak érvényes ajánlatot, és mivel egyedül egyiknek sem volt meg a szükséges 150 ügyvédje, így összedolgoznak majd. A csapatot az osztrák hátterű CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogja össze. A többi iroda a Kovács, Barborják és Társai Rátky Miklós és Társai Réti, Antal és Társai SBGK Ügyvédi Iroda.