mnb

Deviza alapú pénztermék

Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból. Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.

A nagy MNB átalakítás

A könyvünk olvasói jelezték, hogy az általunk megjelölt és hivatkozott források, az MNB honlapján már nem elérhetőek. A kéziratunk lezárásának időpontjában az általunk megadott linkeken ezek a tanulmányok még elérhetőek voltak. A bankok bankjának tájékoztatása szerint – amely szervezet jelenleg a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátja – éppen az MNB honlap átalakítás alatt van. Ezért ezek a dokumentumok vándorolnak ide-oda. Újra összegyűjtöttük őket. Ezek a cikk végén lévő linken elérhetőek a könyvünk online függelékeként.

Megérkezett az MNB kimerítő válasza

4 hónap után megérkezett az MNB válasza a feltett kérdéseinkre. A feltett kérdéseink: Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között? A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett? Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza?

Az MNB "szakvéleménye" a devizahitelről félrevezető és hamis

Az egyszeri devizadós levele a Kúriához: Tisztelt Kúria! A Kúriának a 6/2013 PJE határozata kapcsán több sajtóinformáció köztük a Kúriának a megnyilvánulásai is utaltak arra, hogy az MNB szakértői véleményt nyújtott be a Kúriának, abban a kérdéskörben, hogy a deviza alapú hitelek rendelkeztek-e deviza forrásokkal. Kérésem indokoltsága abban áll, mivel a Kúria a PJE határozatában megtiltotta a bíróságnak ezen kérdéskör vizsgálatát és erre vonatkozó bizonyítást, ezért a fegyverek egyenlősége szellemében indokolt lenne , hogy a jogkövető közönség ezen szakértői vélemény teljes tartalmát megismerhesse.

A Devizamellényt újra kell gombolni

Annak ellenére kell újragombolni, hogy nem csak egy lukkal, hanem összevissza van ez a lötyögő mellény gombolva. Nyilván volt az Orbán kormánynak egy A) terve. De erről Bajorországban és Ausztriában elmondhatták neki – ott tartózkodásakor – a Globalo – gazda üzenetét, hogy abba nem csak ő és kormánya, de az ország is belebukik. Pontosabban belebuktatják. Ezért a mostani B) terv, a bankmentő csomagok, amelyeket – mint a gyurcsányi IMF-EU hitel felvételekor is – adósmentőnek „neveztek” el.

A devizaalapú hitelezésből eredő forintkereslet

A devizaalapú hitelezésből eredő forintkereslet tehát a bankok közvetítésével jelenik meg a devizapiacon. Csávás Csaba−Kóczán Gergely−Varga Lóránt:A főbb hazai pénzügyi piacok meghatározó szereplői és jellemző kereskedési stratégiái

A bankoknak nincs szükségük devizaeszközre

E hitelek nyújtásához a bankoknak nincs szükségük devizaeszközre, egy ún. belső konverzióval érik el azt, hogy a mérlegükben megjelenő forintban denominált hitel devizaeszközként viselkedjen. Csávás Csaba−Kóczán Gergely−Varga Lóránt:A főbb hazai pénzügyi piacok meghatározó szereplői és jellemző kereskedési stratégiá

Belső konverzió

A devizaalapú hitelek esetében a hitel nyújtásakor a forintra váltást, törlesztéskor a devizára váltást a hitelnyújtó bank automatikusan, közvetlenül végrehajtja – vagy a saját, vagy az ügyfél nevében. Ha a kihelyezett devizaösszeget az ügyfél javára egy másik bankkal kötött spotügylet révén váltja forintra, akkor az átváltáshoz használt spotügylet az adott bank mérlegében nem jelenik meg. Ha a bank saját maga váltja a devizaösszeget forintra az ügyfél számára (belső konverzió), akkor az FX-swap spot lábán szerzett devizát a bank az azonnali devizapiacon (saját nevében) eladja és forintot vesz érte, s ekkor a spotügylet megjelenik a bank mérlegében (az utóbbi esetet illusztrálja a 4.

Egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható

A devizaswapügyletek felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, ennek megfelelően az ügylet alkalmas a hazai bankrendszer forint forrásból történő devizahitelezése miatt keletkező mérleg szerinti devizapozíció fedezésére. A rövid futamidejű FX-swap ügyletekkel való fedezés azonban likviditási és megújítási kockázatot tartalmaz. Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata

FX-swap + forint állampapír stratégia

A szintetikus devizaforrás szerzése esetén a külföldiek FX-swap + forint állampapír stratégiája tekinthető szintetikus devizahitel nyújtásának. A külföldiek spot + FX-swap stratégiája gyakorlatilag szintetikus határidős (rövid forint) pozíció felvételét jelenti. Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata