Megérkezett az MNB kimerítő válasza

4 hónap után megérkezett az MNB válasza a feltett kérdéseinkre.  A feltett kérdéseink:

  1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
  2. A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
  3. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
  4. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” – e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
  5. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
  6. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
  7. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 6-os pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
  8. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
  9. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
  10. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
  11. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
  12. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
  13. Ha a szintetikus deviza egy befektetési ügylet és szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
  14. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

A kérdéseinkre adott válasz:

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

A Kúria 2013-ban és 2014-ben hozott jogegységi határozataiban iránymutató döntést hozott a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről, a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült  egyes elvi kérdésekről.

*Mivel a Kúria döntésében kifejtett jogelvek általános jellegük révén a jogviszonyok széles körét érintik, a jogalkotó jogszabályi szintre emelte a Kúria jogegységi határozataiban rögzített elveket az elszámolási és forintosítási törvényekkel.*

A Kúria döntéseit az alábbi linkeken érheti el:

A deviza alapú kölcsönszerződésnél a kölcsön devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett. A Kúria döntése tartalmazza, hogy a deviza alapú kölcsön  mögött devizaforrás áll, valamint azt is tartalmazza: annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás, lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben. A Kúria döntése továbbá azt is rögzíti, hogy a forint, amelyben a kölcsön folyósítására és törlesztésére sor kerül, valamint a deviza alapú kölcsönszerződésekben megjelölt nyilvántartási devizanemek (svájci frank, euro, jen) létező devizanemek.

A deviza alapú kölcsön a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján pénzügyi szolgáltatás keretében nyújtott pénzkölcsönnek minősül. A deviza alapú kölcsönöket nyújtó pénzügyi intézmények az adósok részére a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet nem végeztek.

Amennyiben érdeklődik a devizacsere-ügyletek alkalmazása, szerepe iránt, ajánljuk figyelmébe az alábbi ismeretterjesztő cikkünket az MNB Tanulmányok sorozatából:

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_90.pdf

*Az elszámolás és forintosítás tehát – a Kúria jogegységi határozatában rögzített elvekből kiindulva – rendezi a pénzügyi intézmények által tisztességtelenül elvont árfolyamrés és megemelt kamatok, költségek visszafizetésének problémáját a fogyasztók felé. A folyamat során fontos ellenőrző és fogyasztóvédelmi szerep hárul az MNB-re, így – kérdéseivel összefüggésben – az alábbiakban adunk tájékoztatást a folyamatokról.*

Az MNB az elszámolás maradéktalan végrehajtása érdekében 2015 februárja óta valamennyi érintett pénzügyi intézményre kiterjedő *témavizsgálatot folytat*. Ennek során kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói tájékoztatás megfelelőségére, így többek között az elszámolási értesítők határidőben történő megküldésére is, hiányosság észlelése esetén pedig azonnal és határozottan fellép azok megszüntetése érdekében és arról a nyilvánosságot az MNB honlapon tájékoztatja, melyeket az alábbi linken tekintheti meg: https://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150511.html , http://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150521.html

Az MNB több ízben bírságolt már pénzügyi intézményeket, (, )   illetve további pénzügyi intézményeknél is vizsgálja, hogy történt-e mulasztás az elszámolások megküldésével összefüggésben.

Amennyiben e további pénzügyi intézményeknél megállapítható a jogsértés, akkor a jegybank valamennyi körülményre tekintettel dönt a szankció jellegéről és mértékéről.

Törvényi felhatalmazás alapján az MNB 14 pénzügyi intézménnyel szemben indított *közérdekű keresetekkel pereket*, az azok forint alapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel, kölcsön, lízingszerződéseivel kapcsolatos egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést lehetővé tévő szerződéses kikötések tisztességtelenségének megállapítása érdekében és erről a nyilvánosságot az MNB honlapon tájékoztatta, melyet az alábbi linken tekintheti meg: http://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150605.html

Az MNB és a vele együttműködő civil szervezetek valamennyi kommunikációs csatornán intenzív tájékoztatást és segítséget nyújtanak az elszámolási és forintosítási fogyasztói tudnivalók, esetleges panasztételi, jogorvoslati lehetőségek megismertetéséért:

https://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150515.html

 

A jegybank felkészült ügyfélszolgálattal, honlapjának részletes tájékoztatóival, videó- és animációs filmekkel, tematikus kiadványokkal és országos civil tájékoztatási kampánnyal informálja az ügyfeleket. A Magyar Nemzeti Bank ezért honlapja Elszámolási és forintosítási információk menüpontjában a folyamattal kapcsolatos minden lényegi tudnivalót – így a leggyakoribb fogyasztói kérdéseket és válaszokat, fogyasztóvédelmi Pénzügyi Navigátor Füzeteinek tematikus példányait, a témáról szóló egy perces közérthető videóinterjúkat és a tájékoztató levelet bemutató animációs kisfilmeket, illetve a vonatkozó jogszabályokat, letölthető formanyomtatványokat – közzétett.

Kérjük, kövesse figyelemmel az MNB honlapját () – hiszen a tájékoztató folyamatosan frissül -, valamint pénzügyi intézménye honlapját.

Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ