Megérkezett az MNB kimerítő válasza

4 hónap után megérkezett az MNB válasza a feltett kérdéseinkre.  A feltett kérdéseink:

  1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
  2. A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
  3. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
  4. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” – e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
  5. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
  6. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
  7. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 6-os pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
  8. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
  9. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
  10. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
  11. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
  12. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
  13. Ha a szintetikus deviza egy befektetési ügylet és szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
  14. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

A kérdéseinkre adott válasz:

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

A Kúria 2013-ban és 2014-ben hozott jogegységi határozataiban iránymutató döntést hozott a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről, a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült  egyes elvi kérdésekről.

Mivel a Kúria döntésében kifejtett jogelvek általános jellegük révén a jogviszonyok széles körét érintik, a jogalkotó jogszabályi szintre emelte a Kúria jogegységi határozataiban rögzített elveket az elszámolási és forintosítási törvényekkel.

A Kúria döntéseit az alábbi linkeken érheti el:

http://www.lb.hu/hu/joghat/62013-szamu-pje-hatarozat

http://www.kuria-birosag.hu/hu/joghat/22014-szamu-pje-hatarozat

A deviza alapú kölcsönszerződésnél a kölcsön devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett. A Kúria döntése tartalmazza, hogy a deviza alapú kölcsön  mögött devizaforrás áll, valamint azt is tartalmazza: annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás, lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben. A Kúria döntése továbbá azt is rögzíti, hogy a forint, amelyben a kölcsön folyósítására és törlesztésére sor kerül, valamint a deviza alapú kölcsönszerződésekben megjelölt nyilvántartási devizanemek (svájci frank, euro, jen) létező devizanemek.

A deviza alapú kölcsön a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján pénzügyi szolgáltatás keretében nyújtott pénzkölcsönnek minősül. A deviza alapú kölcsönöket nyújtó pénzügyi intézmények az adósok részére a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet nem végeztek.

Amennyiben érdeklődik a devizacsere-ügyletek alkalmazása, szerepe iránt, ajánljuk figyelmébe az alábbi ismeretterjesztő cikkünket az MNB Tanulmányok sorozatából:

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_90.pdf

Az elszámolás és forintosítás tehát – a Kúria jogegységi határozatában rögzített elvekből kiindulva – rendezi a pénzügyi intézmények által tisztességtelenül elvont árfolyamrés és megemelt kamatok, költségek visszafizetésének problémáját a fogyasztók felé. A folyamat során fontos ellenőrző és fogyasztóvédelmi szerep hárul az MNB-re, így – kérdéseivel összefüggésben – az alábbiakban adunk tájékoztatást a folyamatokról.

Az MNB az elszámolás maradéktalan végrehajtása érdekében 2015 februárja óta valamennyi érintett pénzügyi intézményre kiterjedő témavizsgálatot folytat. Ennek során kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói tájékoztatás megfelelőségére, így többek között az elszámolási értesítők határidőben történő megküldésére is, hiányosság észlelése esetén pedig azonnal és határozottan fellép azok megszüntetése érdekében és arról a nyilvánosságot az MNB honlapon tájékoztatja, melyeket az alábbi linken tekintheti meg: https://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150511.html , http://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150521.html

Az MNB több ízben bírságolt már pénzügyi intézményeket, (https://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150612.html, https://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150521.html)   illetve további pénzügyi intézményeknél is vizsgálja, hogy történt-e mulasztás az elszámolások megküldésével összefüggésben.

Amennyiben e további pénzügyi intézményeknél megállapítható a jogsértés, akkor a jegybank valamennyi körülményre tekintettel dönt a szankció jellegéről és mértékéről.

Törvényi felhatalmazás alapján az MNB 14 pénzügyi intézménnyel szemben indított közérdekű keresetekkel pereket, az azok forint alapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel, kölcsön, lízingszerződéseivel kapcsolatos egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést lehetővé tévő szerződéses kikötések tisztességtelenségének megállapítása érdekében és erről a nyilvánosságot az MNB honlapon tájékoztatta, melyet az alábbi linken tekintheti meg: http://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150605.html

Az MNB és a vele együttműködő civil szervezetek valamennyi kommunikációs csatornán intenzív tájékoztatást és segítséget nyújtanak az elszámolási és forintosítási fogyasztói tudnivalók, esetleges panasztételi, jogorvoslati lehetőségek megismertetéséért:

https://felugyelet.mnb.hu/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/sajtokozlemeny_20150515.html

 

A jegybank felkészült ügyfélszolgálattal, honlapjának részletes tájékoztatóival, videó- és animációs filmekkel, tematikus kiadványokkal és országos civil tájékoztatási kampánnyal informálja az ügyfeleket. A Magyar Nemzeti Bank ezért honlapja Elszámolási és forintosítási információk menüpontjában a folyamattal kapcsolatos minden lényegi tudnivalót – így a leggyakoribb fogyasztói kérdéseket és válaszokat, fogyasztóvédelmi Pénzügyi Navigátor Füzeteinek tematikus példányait, a témáról szóló egy perces közérthető videóinterjúkat és a tájékoztató levelet bemutató animációs kisfilmeket, illetve a vonatkozó jogszabályokat, letölthető formanyomtatványokat – közzétett.

Kérjük, kövesse figyelemmel az MNB honlapját (http://felugyelet.mnb.hu/) – hiszen a tájékoztató folyamatosan frissül -, valamint pénzügyi intézménye honlapját.

Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ

 

Tags , , ,