befektetés

Deviza alapú pénztermék

Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból. Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.

A Lantos-ügy igazolja a jogegységi döntést?

Lantos- ítélet (C-312/14) befektetés elutasítása igazolja a jogegységi döntést, hogy nincs és nem vizsgálható a befektetési elem egy hitelszerződésben.; halljuk sokfelől, hol bíráktól, hol bankoktól. Ez az állítás hamis, és iratellenes. A Lantos féle ítélet devizaforrással ellátott Ft-hitel banki devizaforrás-teremtő tartozásának árfolyamkockázata kezeléséről mondta ki hogy az nem befektetés, és az ilyen, nem befektetéssel vegyes hitel. Szerintünk is így van. De ez önmagában is bizonyítja, hogy vizsgálni kell a devizaelem minőségét egy jogviszonyban.

Kriston-ügy

A Luxemburgi Bíróság tárgyalni fogja előzetes döntéshozó eljárás keretében, egy konkrét ügyben azt, hogy a magyar deviza-nyilvántartású Ft- hitel befektetés-e? Véleményünk erről… A “devizaalapú” Ft-hitel is hatféle. A deviza-nyilvántartású Ft-hitel is alapvetően kétféle, jelzálogalapú-e vagy sem? Utóbbi is alapvetően kétféle, pénzügyi vállalkozás által nyújtott Ft-kölcsön, és annak likviditását refinanszírozó deviza-nyilvántartású hitel van-e a vállalkozás és a refinanszírozó bankja között; vagy bank által nyújtott devizanyilvántartású hitelről van-e szó? ad 1.

Megérkezett az MNB kimerítő válasza

4 hónap után megérkezett az MNB válasza a feltett kérdéseinkre. A feltett kérdéseink: Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között? A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett? Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza?

Hangzó anyagok

Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről: Bevezetés Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom A deviza-nyilvántartású hitel A jogalkalmazás ellentmondásai Végkövetkeztetés A forintosításról és a valóságról Bevezetés Bevezetés 1. Bevezetés 2. Történelmi előzmények Történelmi előzmények Szintetikus követelés-hatalom Szintetikus követelés-hatalom 1. Szintetikus követelés-hatalom 2. A deviza-nyilvántartású hitel A devizanyilvántartású hitel 1. A devizanyilvántartású hitel 2. A devizanyilvántartású hitel 3. A devizanyilvántartású hitel 4.

Kérdések a bankhoz

A kormány elszámoltatja a bankokat …számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján. Tisztelt Bank! Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján.

Az Alkotmányjogi panasz hiánypótlása

Korábban beszámoltunk arról, hogy egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlásra adott választ közöljük: Részlet: Amikor a beadványozó a 6/2013 PJE határozat alkotmányos felülvizsgálatát indítványozza, mivel az álláspontja szerint eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysérelmet is előidéz a felülvizsgálati eljárásban, akkor olyan normatív erővel rendelkező jogi aktus felülvizsgálatát kéri utólagos normakontroll keretében, mely a jogalanyokra is kiterjedően kötelezően állapítja meg – adott esetben alkotmányellenesen – egy jogviszony tartalmát.

Egy forinthitel és egy kockázatos befektetés kombinációja

Az általam ajánlott felfogás voltaképp egyfajta dekompozícióra épül. A devizaalapú, változó kamatozású adóspozíciót egy forinthitel és egy kockázatos befektetés kombinációjaként állítja elő. Schepp Zoltán:Néhány gondolat a változó kamatozású devizafinanszírozás kockázatairól

A szintetikus tőke fogságában

A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK.