publikációk

Deviza alapú pénztermék

Szemelvényeket közlünk a nemrég megjelent könyvben közreadott tanulmányunkból. Kötetünk írásaiból a Tisztelt Olvasó megismerheti azt a „speciális banki termék”-et, amit a közbeszédben „devizahitelnek” neveznek, és tájékozódhat a „devizahitelezés” történetéről, hazai és nemzetközi gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről és annak változásairól egyaránt. Hazai és külföldi szerzőink között találhatunk jogászokat (ügyvédeket, bírákat), közgazdászokat, pénzügyi szakértőket, egyetemi oktatókat, de újságírót, politológust, szociológust, civil jogvédő szervezetek elkötelezett képviselőit is. Bízunk abban, hogy a szerzők eltérő látásmódja, megközelítési szempontjai tovább gazdagítják és pontosítják azt a meglehetősen ellentmondásos képet, amely eddig kialakult hazánkban arról a „deviza alapú kölcsön”-ként eladott „pénzügyi termék”-ről, ami mára sokszázezer honfitársunk számára súlyos anyagi-egzisztenciális gondok forrása lett.

Előzetes döntéshozatali inditvány

Kérjük a Tisztelt Kúriát, mivel a folyamatban lévő ügyben a közösségi jog rendelkezéseinek értelmezése relevánsak, az EUMSZ 267. cikke alapján kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást. Az alperes a felperes keresetével szemben a pénztermékre és a pénzszolgáltatási szerződésre alternatív tényállást és bizonyítást nem terjesztett elő. Ezért a fogyasztóvédelem szabályai szerint a bíróságnak a pénzszolgáltató kötelező tényállítási terhét, bizonyítási kötelezettségét akként kell számon kérnie, hogy a szolgáltató nem vitatta a felperes tényállításait a felek jogviszonyára vonatkozóan.

A szintetikus deviza az adós kivédhetetlen kockázata

A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak. „A konkrét, egyedi ügylet gazdasági céljához kapcsolódó causának, jogcímnek, motívumnak a feltüntetésére a szerződés létrejöttéhez nincs szükség, ezért a magyar kötelmi jog rendszerében többek közt a kölcsönszerződés is tipizált, ebben az értelemben jogcímhez nem kötött absztrakt jogügylet. Ezért nincs jelentősége annak – azokat az eseteket kivéve, amikor a jogszabály, vagy a felek megállapodása szerint meghatározásra került, vagy kell hogy kerüljön – hogy mi a kölcsön célja, azt miért kéri az adós, mire használja fel.

A polgári jog által nem vizsgálandó …

A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak. „A konszenzus-disszenzus megállapításakor logikailag teljesen kizárt a meg nem tett nyilatkozatok figyelembe vétele, mivel az összehasonlítás alapja csak két kinyilvánított akarat tartalma lehet, így nem vizsgálható az, hogy a pénzintézetnek milyen tényleges, de ki nem nyilatkoztatott akarata lehetett a megtett ügyleti nyilatkozatán túl.” A hibrid-pénztermék kereset nem szerződési nyilatkozati eltérést állít a konszenzus hiányaként.

A Lantos-ügy igazolja a jogegységi döntést?

Lantos- ítélet (C-312/14) befektetés elutasítása igazolja a jogegységi döntést, hogy nincs és nem vizsgálható a befektetési elem egy hitelszerződésben.; halljuk sokfelől, hol bíráktól, hol bankoktól. Ez az állítás hamis, és iratellenes. A Lantos féle ítélet devizaforrással ellátott Ft-hitel banki devizaforrás-teremtő tartozásának árfolyamkockázata kezeléséről mondta ki hogy az nem befektetés, és az ilyen, nem befektetéssel vegyes hitel. Szerintünk is így van. De ez önmagában is bizonyítja, hogy vizsgálni kell a devizaelem minőségét egy jogviszonyban.

Három (a) magyar igazság 1.0

Előzmények I. „…bár felül a gálya…” (P.S.) Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva az ötvenes évek alatti tevékenységéért, amikor emberek ezreit ítélték el koncepciós perekben, és kiszolgálta a diktatúra terrorját. Tevékenységük feltárásával is adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a diktatúra valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem.

Jogegyenlőség és a koncepciós eljárás

„Haza csak ott van, hol jog is van, S a népnek nincs joga.” (P.S.) Ne féljetek! 2016. december 13-án, csak annyi történt, hogy a devizalapú Ft-hitel, és az – egyébként nem létező devizaalapú kölcsön – pénztermékeket értékesítő pénzszolgáltatási szerződések tárgyában, egy másodfokú bíróság kimondta egy egyedi ügyben – amelynek elsőfokú ítélete szerint az adósnak igazsága lett –, hogy : Ilyen szerződés tartalmát nem vizsgálhatja az elsőfokú bíróság, és bizonyítást sem folytathat le a valós, és a szerződési okiratból le nem vezethető olyan körülményekre, amelyek a bank követelés jogát, és annak összegét ténylegesen létrehozták az adóssal szemben a bank könyveiben, a tartós jogviszony alatt.

A "kölcsön-alapú" számolgatás tévedései

Megjegyzéseink az interneten fellelhető íráshoz. TÖRVÉNYESEN NEM MINŐSÍTHETŐ KERESKEDELMI CÉLÚVÁ A KÖLCSÖN. Miért kell értékelni a devizaalapú kölcsön egyenlegét a futamidő alatt? Azért, mert a 2000. évi C. törvény a számvitelről nem engedélyezi a kölcsönt kereskedelmi célúvá minősíteni, így az nem tartható nyilván valós (értsd: piaci) értéken, hanem a valódiság elvének megfelelően csak szerződéskori árfolyamon értékelhető. (59./A § (7) és (8), 60 § (1) . Devizaforrás fedezetű hitelnél van így.

A befektetés-biznisz a devizaalapú hitel pénztermékben

Egy másodfokú ítéletből ideidézett két bekezdés, alapvetően téves a pénzszolgáltatási kötelmi jogviszony fogalmára, mert releváns: miben állapodott meg valójában a bank és adósa És amiben megállapodtak a szolgáltató azt a pénzszolgáltatást nyújtja-e? A tartós jogviszony alatt a hitelt folyamatosan nyújtja a szolgáltató bank. Az valóban irreleváns az adós szempontjából, hogy a számvitel (Szám. tv. és 250/2000. Kormány rendelet) számlanyilvántartási szabályai szerint, a Hpt. szerinti hitelpénz-szolgáltatást a magán szerződés megkötésével induló tartós jogviszonyban, mint hitelszámla-követelést hogyan tartja fenn és követeli a pénzszolgáltató bank.

Dicsőséges nagyurak, hát Hogy vagytok?

A ’méjnsztrím’ (fősodratú) médián átszakadt a gát. Szól ezáltal a hír mágnásoknak, a nép nevében, hogy valamiféle tenger feltámadott, jah kérem Petőfi mögmondta… De ezt is: „S ti, kik valljátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jog! Hazátokkal mit tennétek vajon, Ha az ellenség ütne rajtatok?… De ezt kérdeznem! engedelmet kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek. Mikor emeltek már emlékszobort A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?” A hír, hogy nem zörgött a haraszt, valamiféle befektetésnek szerepe van a devizaalapú hitelezésben.