Válaszok nélkül

Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak.

Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós.

Tisztelt Bank!

Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől. A szintén Önöknél meglévő hitelszerződéssel „végtörlesztettem” azt. Értelmes emberként sem volt levezethető számomra a szerződésből, annak valóságos(!) tartalma. Tisztában voltam a bankkölcsön, a hitelpénzen alapuló hitelezés, a deviza forráson alapuló hitel-számlapénz, mint a rendelkezésemre bocsátott, a nekem nyújtott kölcsön alapjául szolgáló tőke-pénz fogalmával. Azzal is tisztában voltam, hogy a valutáknak van árfolyam viszonyítása, és az idegen valutában nyilvántartott követelés, deviza is rendelkezik árfolyam viszonyítással a hazai pénznemben rendelkezésemre bocsátott hitel-számlapénzhez viszonyítva… A szerződés szövegéből, és az Önök tájékoztatásából, és nyilvános propagandájukból, valamint a „devizahitelek” bankrendszer szintű kihelyezési kampányból sem lehetett következtetni arra a folyamatra, amelynek következtében kifizethetetlen adósságot vett magára a családom a „devizaalapú” hitelszerződéssel. Én és annyi más önkormányzati, vállalkozási, és fogyasztói adós nem lehetett tisztában ezeknek a gyalázatos pénzügyi termékeknek a valóságával, és valóságos következményeivel. Ellentétben azokkal, akik Magyarország és a magyarok kifosztására, előre tudottan, és bizonyosan, a futamidők lejárta előtt, a szerződések lehetetlenné tételére, ezt a pénzügyi terméket (amelynek még a megnevezését, és a jogviszony valóságának elrejtésétől, váltózó nyíltsággal, de még most sem rettennek el) bevezették a banki kínálatukba.

Előnyeit úgy tüntették fel, mint amelyekért némi kockázatot vállalhatnak az adósok, és az ország. A valóságban az előnyök már a megkötés pillanatában sem léteztek, a hitelek kihelyezése hazárdjáték volt mind az Önök, mind minden más beavatott számára, akik tisztában voltak a következményekkel, ennek a pénzügyi terméknek a hazai, rendszerszintű, gátlástalan, és minden banki prudenciával ellentétes kifosztó bevezetésével.

Szemben a jogalkotás és a kormányzat „reálpolitikai” megfontolásaival, a jogalkalmazás fogalomalkotási, jogviszony értelmezési, és valóság (közgazdasági) banküzemi, és a pénzteremtő hitel-viszonyok ismeretének hiányával. Számomra részben a MNB háttértanulmányai, részben a bank-rendszer elszólásai, részben a nyilvános hitelezési statisztikák, és főleg a pénzteremtő hitelek, a hitelek banküzemi feltételeinek megismerése után, pontosan tudom miért, hogyan húztak csőbe azzal, hogy a szerződés aláírásakor más volt az én és családom szerződési akarata, és más volt az Önöké, és az Önök szerződési akarata, messzemenően nem a hitelviszony létrehozása volt közöttünk, a szerződésből le nem vezethető jogviszonyokat is létrehoztak a szerződéssel együtt, de a tudtom nélkül, hogy ezek nélkül a hitelviszonyt létre sem tudták volna hozni. Ezért a kölcsönösen aláírt „devizaalapú” szerződés helyett (a tudtom és akaratom ellenére) Önök más jogviszonyt hoztak létre: amelyre nekem nem volt szerződési akaratom, Önök pedig másként nem hozhattak volna létre hitelviszonyt közöttünk. Egyező és kölcsönös szerződési akarat hiányában a „devizaalapú” szerződés nem jött létre, így olyan követelésük sem keletkezett, amelyet „végtörlesztenem” kellett volna.

A mostani, rendszerszintű devizahitel kivezetési technikák, politikai alkuk, és játszmák eredményei, amelyek nem a mi és az Önök között létrejött és aláírt, és az ettől eltérő valóságos jogviszonyok és az ezekből következő jogi felelősség alapján születtek meg. A mi egyedi jogviszonyunkról megvan a magam tudása (már), és a magam részéről ennek alapján egyedi elbírálásra tartok igényt peren kívül is, a megegyezés reményében Önökkel, megfelelő egyedi döntés-előkészítő folyamat során.

A szerződéskötést megelőzően az alábbiak tudatában voltak Önök, (a jelen pénzügyi termék rendszerszintű bevezetőivel együtt) és mi nem tudhattuk mindezeket az adósi oldalon. (Megjegyzem, hogy valamennyi állításomat bizonyítani is tudom!) Ugyanakkor ezek a szerződési akarat hiányát is eredményező, Önök által elhallgatott tények a pénzügyi termékkel kapcsolatban.

1. A bankrendszer a sem devizaforrással, de Ft-forrással sem rendelkezett ahhoz, hogy azt a jelzálog, és nem jelzálog típusú hitelállományt felépítse, amely a konstrukció összeomlásakor, devizában nyilvántartva a lakossági, vállalkozói, és önkormányzati adósoknál ki volt helyezve.
2. A klasszikus egyszeri forrásbevonással (jelzáloglevél értékesítésből, saját devizabetét állományból, bankközi devizakölcsön refinanszírozásból) előállított pénzteremtő Ft-hitel helyett, deviza-befektetési hitellel vegyes Ft-hitel-viszonyba vontak be, a tudtom, és beleegyezésem nélkül. Vagyis egy un. „szintetikus devizával”, a valóságban a deviza-nyilvántartási számlámmal mérlegen kívül végzett befektetési művelettel ellentételezett Ft-hitelt bocsátottak a rendelkezésemre, a kölcsön nyújtásához.
3. Önök pontosan tudták, én nem, azt hogy, ez a devizaeszközzel végzett, mérlegen kívüli befektetési művelet nem csak díjköteles „devizakockázat-kezelés” az Önök részéről, hanem a Ft-hitelezésük (mérlegen belüli) devizaforrását, banki kockázat nélkül kiváltó devizaeszköz.
4. Ennek a devizaeszköznek a szüntelen megújítási kényszere, és az ilyen hibrid-jogviszonyokban felépített magyar adósságállomány, törvényszerűen a forint elleni spekuláció, az adósságok CDS felárának növekedését, és az adósságok, valamint a hitelező bankok leminősítését, a jelzálog-ingatlanok leértékelődését, a szintetikus deviza megújítás díjainak emelkedését, a nyilvántartó devizák (a háttérben EURO és USD) megdrágulását fogja eredményezni törvényszerűen. Vagyis középtávon sem lesznek a hitelek eredeti futamidők alatt fenntarthatók.
5. Ez a felelőtlen adósság és adósállomány felépítése során Önök nem voltak abban érdekeltek, hogy a futamidő végéig a „devizaalapú” hitelek fennmaradjanak, éppen ellenkezőleg, az adósok bukásában voltak érdekeltek. A szerződések bedőlése az adósok oldalán, az Önök minimális banki kockázatát is megszüntette, miközben az adósok szerződés szerinti egy összegben történő fizetési kötelezettsége, és jelzálogingatlana az Önök követelésévé válik.
6. Pontosan tudták, hogy a leminősítések miatt, a hibridszerződéseknek a szintetikus devizaműveleti részében a partnerbankjaik, nem fognak a futamidő végéig, a szüntelen megújításukban részt venni. Ezért ennek a hitelállománynak a felépítésekor pontosan tudták, hogy valamennyi partnerbank helyét, a megújítások díjemelésének terhével, a MNB át fogja venni. Ez 2009 novemberében be is következett, aminek fedezetére az állam IMF és EKB hitelt vett fel sajnálatosan. Ellenkező esetben az Önök devizaforrás nélküli, szintetikus devizával (devizabefektetési hitelművelettel) ellentételezett Ft-hitelei, a bankok hibájából dőltek volna be. Az utólagos forintosítás során, a megmaradt és lábon álló 400 ezer jelzáloghitel egyszeri devizaforrással történő ellátásához is, a MNB nyújtott devizaforrást, az addig forrás nélküli hitelekhez. Mert a szintetikus deviza (befektetés) nem forrás! Pusztán az Önök nyereségét előállító devizaeszköz (maga a művelet az eszköz, és a szintetikus deviza).
7. A szintetikus deviza tehát a) a deviza-nyilvántartási hitelszámla mérlegen belüli kockázatának, mérlegen kívüli kezelése is, b) devizaeszköz művelet, amelyből Ft forrást könyvelhetnek el a mérlegen belül a rendelkezésemre bocsátott Ft-hitel számlapénz számviteli, és jogi feltételeként, c) és a szüntelen megújítási kényszere, és ennek díja emelkedésének az árán, a hitelállomány összeomlásáig, és azon túl is, a nyilvántartó devizák (CHF, YEN, EUR) drágulását állíthatják elő a saját hasznukra, és az adós kárára.
8. Ez azért következik be, mert a „devizaalapú” hitelek fordított piramis(játék) szerinti kihelyezésekor a szintetikus deviza műveletben, a Devizából történő Ft váltás (látszata) jelenik meg a devizapiacon, ami a Ft erősödését okozza. (Ellensúlyozza az adósságkockázat leminősítése ezzel párhuzamosan ezt az erősödési irányt, így valójában nem következik be erősödés.) Majd amikor már kevesebben lépnek be az adósságvállaló piramis játékba, mint ahány adósnak ki lett helyezve hitel, akkor a hitelállomány összeomlik törvényszerűen, mert a szintetikus devizaműveletből a Ft-ból Devizaváltás (látszatának) állománya a Devizából Ft-ra váltás állományát meghaladja. Ez pedig drasztikus, azonnali nyilvántartó devizadrágulást eredményez.
9. Egyszeri (klasszikus) devizaforrású Ft-hitel esetén mindez nem következett volna be. Holott (a szintetikus deviza ismeretének hiányában) mindenki devizaforrású (amely egyszeri ügylet) hitelnek ismerhette, ahogyan én is a hitelviszonyomat. Ebben az esetben a Ft-hitel tőketartozásom sosem emelkedett volna a devizaárfolyammal, hanem a törlesztéssel csökkent volna a futamidő végéig. A törlesztő részletek esetében az árfolyam-ingadozásban lett volna csak a devizának jelentősége.
10. A szintetikus deviza azonban a piacon, az ellenőrzött és szabályozott hitelpénzekkel keveredik, és ezért előidézi a deviza drágulását a Ft-hoz képest. Hiszen a teljes devizában nyilvántartott adósság állományban a Ft váltás Devizára, jelentősen meghaladja állandósulva, a Devizából Ft-váltást, és EZT a hitelemhez kapcsolódóan, a szüntelenül mérlegbe visszakönyvelt deviza-nyilvántartásommal is elvégzik, a már egyszer rendelkezésemre bocsátott Ft-hitel számlapénzen. Így a Ft tőketartozásomat folyamatosan megemelik, mintha újból, és újból újabb Ft-tőkét bocsátanának a rendelkezésemre. Így nem csak a törlesztő részletemben jelenik meg az árfolyamdrágulás, mint átváltási veszteségem, hanem amire vonatkozik a törlesztésem, az a Ft-tőke és kamatai is emelkednek a deviza drágulásával.
11. A szintetikus deviza nem forrás, hanem eszköz, csupán Önök értelmezték a tudtom nélkül ezt az eszközt forrásnak, jogellenesen, és lényegét és kockázatait elhallgatva, mégis a devizaforrás kockázatainak viselésére vonatkozó szerződési nyilatkozatomat, ennek a nem ismert kockázatnak a viseléseként értelmezik.
12. Nekem erre nem volt szerződési akaratom, ezért a szerződés nem jött létre! Nem tudtam arról, hogy nem (egyszeri) deviza forrású hitelviszonyt, sőt nem is devizaforrású hitelt nyújtanak. Hanem a nem ismert, nem is hallott, hatásaiban azonban Önök által ismert szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitelbe rángattak bele. Ez az általunk aláírt szerződésből sem vezethető le. Mert a szerződés hibrid jellegéről csak is kizárólag Önöknek volt tudomása. Annak hatásairól, és az én valós kockázatomról. Az ilyen hibrid a devizaforrás hiányának megkerülésére jött létre, miközben minden erre vonatkozó szabályt, ami velem szemben kötelességük lett volna megszegtek, a szerződés valódi tartalmát előttem elhallgatták.
13. Önök ezt a hibrid szerződést mind a magyar jog, mind az EU-nak az ilyen hibridre vonatkozó szabályai szerint, csak befektetéssel vegyes hitelként értékesíthették volna, csak a befektetési kockázat-elemzéssel, és tájékoztatással, és kockázatom kezelésével. MINDEN vonatkozó szabályt megszegtek. Önök befektető pozícióba helyeztek anélkül, hogy arról tudtam volna, annak minden valós kockázatával, az Önök virtuális kockázata mellett, a Ft hitelemhez kötötten, de anélkül, hogy mint „befektető” szabadulhattam volna a Ft-hitelem futamidejének végéig. Mert a szintetikus deviza, mint befektetésem leválaszthatatlan az Önök hibrid pénzügyi termékéről. A jelzálog-kötelezettségem pedig, jelzáloglevél formájában Önöket pluszforráshoz és likviditáshoz is juttatta ezen felül. Így én juttattam Önöket devizaeszközhöz a kölcsönigénylésemmel, amely egyben a kifosztásom eszköze is volt az Önök kezében, a tudtom, szerződési akaratom hiányában is.
14. Ezért nekem, és családomnak jogellenesen, felróhatóan, okozati összefüggésben a velem aláíratott szerződéssel, kárt okoztak, e kárt a végtörlesztés során újból „megfizettették velem”, elhallgatva a saját tudásukat a szerződés valódi tartalmáról. A szintetikus deviza nélkül Önök ezt a szerződést nem tudták volna velem megkötni, annak ismeretében pedig én és családom nem kötötte volna azt meg!

Mivel ez már régen nem jogi kérdés, nem is közgazdasági, vagy banküzemi, vagy „lerendezett” jogalkalmazási kérdés, ezért az ismereteim birtokában egyéni elbírálást kívánok Önökkel megbeszélni. Ezért kérem, hogy a szerződésem közös megszüntetésével kapcsolatban, hiteles döntés-előkészítővel tárgyalhassak. Önök az állításaim ellenkezőjét bizonyosan nem tudják állítani, úgy hogy bizonyítsák is. A deklarált jogalkalmazási döntésekkel szemben is, a hibrid valóságáról minden utólagos ismeretemet, a hivatalosan megjelent pénzügyi irányítás közleményeiből kiolvasható mozaikokból, rekonstruálhattam.

 

Üdvözlettel