Mérleg alatti számlapénzek

A bankrendszer minden tagjának a mérleg feletti tevékenysége ellenőrzött és szabályozott. A mérleg alatti, szabadpénzpiaci tevékenysége részben szabályozott, egyes műveletekre kiterjedően, de annak valóságos pénzforgalma sem nem szabályozott, sem nem ellenőrzött. A mérleg alatti tevékenység auditálása sem valós adatokon nyugszik, valódi auditálásról nem is beszélhetünk. Az európai könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének illusztris tagja, ezzel kapcsolatban a bankok ilyen tevékenységét, jobb szó híján, perverz banki működésnek nevezte. (A hasonló című tanulmányt az interneten megtalálják egyszerű google tárgykereséssel).

A bankok könyvvizsgálatával kapcsolatos módszertani levél tartalmazza azt is, hogy a mérleg alatti szabadpénzpiaci műveletek auditálása nem történik meg, ennek pénztömegére vonatkozóan, a valós vizsgálatot, és adatok ellenőrzését, a bank vezetőjének a nyilatkozata pótolja. Mivel a szintetikus deviza éppen a mérleg alatti műveletekhez kapcsolódik, így annak pénzforgalma nem ellenőrzött és nem szabályozott.

Részben, a „devizaalapú” hitel termékek egyes pénzforgalmi adata bekerül ugyan a mérlegbe, de csak azért, hogy a mérlegen belüli hitelszámlán átvezessék az aktuális árfolyam-nyereségüket, egy konkrét a hitelre vonatkozóan. A mérleg alatti szintetikus devizamozgások, és a magyar állampapírok forgalmára vonatkozó tőke- és profitkiáramlás végig mérlegen kívül marad , így az sem szabályozott és ellenőrzött (például 2004-2008. közötti időszakban, a magyar szintetikus devizán alapuló Ft-hitelezés fedezte az anyabankok, és partnerbankok állampapír-vásárlásából eredő Ft-hozam kiesést is). Az amerikai másodlagos hitelpiaci termékek, USD alapon pontosan ugyanazt a „feladatot” látták el a bankrendszer számára, mint hazánkban a (döntően) CHF-Ft „devizaalapú” hiteltermékek.

Csak nálunk hatásában sokkal súlyosabb következményekkel.

A mérleg alatti számlapénzek nem ellenőrzött, és nem szabályozott, és a mérleg feletti ellenőrzött és szabályozott számlapénzek keveredésével kapcsolatban, akár egyes hiteltermékeken belül, akár rendszer szinten, és ennek keveredéséről, mindenki figyelmébe ajánljuk az alábbi tanulmányt:

Asztalos László: A globális pénzteremtés kettős körforgása (A „parallel banking” pénz- és inflációelméleti alapjai)

http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/10/HSZ5_Asztalos_436_459.pdf

A deviza alapú hiteltermékre vonatkozóan a szintetikus deviza (devizabefektetési-hitelművelet) önálló pénzpiaci, és jogi szabályozása a tőkepiaci törvényben, később a befektetési törvényben szabályozott, de nem minden elemében ellenőrzött. A hitelviszonyra vonatkozóan, a kölcsönre is a Hpt. és a Ptk. tartalmaz szabályokat. De az olyan hitelezés és termékértékesítés önálló szabályozással nem rendelkezik, amikor hitelbe beágyazott derivatívok, egymástól elválaszthatatlanul képeznek egy pénzügyi terméket és szerződést. Analógia alapján, ezeknek mind a befektetésekre, mind a hitelezésre vonatkozóan együtt, és egyidejűleg meg kellene felelnie a „devizaalapú” pénztermékeknek, akár egy szerződésben, akár refinanszírozott nem jelzálog alapú hitelezéssel, kölcsönzéssel függnek össze.

A magyar bankrendszer ilyen hiteltermék értékesítése, annak sem a gyakorlata, sem az egyes szerződések nem felelnek meg a vonatkozó EK irányelveknek, sem a Luxemburgi Bíróság gyakorlatának, sem a magyar jognak, jogellenesek és jogszabálysértők