Valójában mi a deviza nyilvántartású hitel?

Meg kell-e menteni ezt a hitel-viszonyt, ha ez a termék a mögöttes eltitkolt banki tevékenység miatt a bankokon kívül minden piaci szereplőnek CSAK kárt okozott? A bankok, bankárok, pénzügyi kutatók nyilatkozatai, MNB tanulmányok, hivatalos közlemények és feltárt nyilvános adatok, az alábbi pontok mindegyikét tartalmazzák részleteiben. A mozaikokból összeáll a deviza nyilvántartású hitel eltitkolt valósága. A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát …

1. A devizahitelek, vagy deviza nyilvántartású hitelnek nevezett, a valóságban hibrid szerződések (forinthitellel vegyes befektetési szerződések) mérhető, és mérhetetlen károkat okoztak a magyar adósoknak (természetes személyeknek, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, és az egész magyar államnak).
2. Ez a károkozás a bankrendszernek (az anyabankjaikkal, és refinanszírozó bankjaikkal karöltve) kifejezett szándéka volt, és nem mulasztások eredménye.
3. Ezek a rejtett derivatívákkal (származtatott innovatív banki ügyletekkel) ellentételezett forint hitelek nem az adósoknak „teremtettek” devizaforrásból kikölcsönözhető forintot, hanem éppen ellenkezőleg, az adósok számának és az adósságok összegének exponenciális növekedésével, exponenciálisan növekvő devizához, és devizaműveleti lehetőségekhez juttatták a bankrendszert. Ezért kínálták a deviza nyilvántartású hitel minél több adósnak, őket a kölcsönből történő fogyasztásra buzdítva, szándékosan elhallgatva a hibrid látható, és rejtett kettősségét, és eltitkolva a rejtett befektetési jogviszonynak a kockázatait, és a várható következményeit.
4. A valóságban nem történik más, mint az, hogy a bank kockázatos és spekulatív célú pénzpiaci ügyleteket hajt végre, FX-swap és spotügyletek párhuzamos alkalmazásával, az adósokkal kötött hitelszerződés ürügyén, a futamidő alatt és az ügyfél pénzeszközeivel – a saját hasznára. Ezeket a bank „szintetikus forrásteremtésnek” értelmezi, de a valóságban, az adós nevén nyilvántartott forinthitelt, az adós nevén nyilvántartott devizatőke-nyilvántartási eszközzel végzett, derivatív műveletekkel ellentételezte. Ez a beteljesült atipikus jogviszony az, amely a valóságban létrejött, és teljesült, és nem az, amit látszólag a kölcsönügyletet tartalmazó, aláírt hitel-szerződés mutatni szeretne.  A valóságos kötelemről a hitelszerződések, és a bankok is hallgattak.
5. Ennek következtében a „devizahitelek” tervszerű, és a hibridszerződésből származó, de az adósokkal kötött hitelszerződésekből le nem vezethető, mégis azzal szervesen összetartozó befektetéseken keresztül, a bankok felismerhető és kifejezett szándéka, a forint elleni szüntelen spekulációs pozíció felépítése – és a swapokat refinanszírozó bankokkal – a derivatívákban érintett devizák árfolyamának gyorsuló mértékű, és biztos drágulásának az előidézése, árfolyamnyereség előállítása volt.
6. Az adósnak, és a banknak erre a hibridre nem volt egybehangzó, és egyező akaratnyilvánítása, mert az adós, a kötelem befektetés-jellegéről, és annak valódi kockázatáról, még formálisan sem tudhatott és a bank szándéka előtte rejtve volt.
7. A bank az adóst, a hibrid szerződés megkötésekor megtévesztette, tévedésben tartotta, és ezzel károkat okozott.  A „devizahitel-szerződés” nem hogy érvénytelen, de létre sem jött szerződés. A nyújtott szolgáltatásokat el kell a felek között számolni nominális értéken, és Ptk. szerinti kamatokkal.
8. A termék egyedi értékesítése során elkövetett bűncselekmények a bank részéről: csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, kartell, személyes adatokkal való visszaélés. Az adósok devizatőke számlájával a bank a futamidő alatt folyamatosan az adós tudta és belegyezése nélkül rendelkezett, ezzel pénzpiaci spekulatív ügyleteket hajtott végre és hűtlenül kezelte. Az adóst a bank ebben megtévesztette és tévedésben tartotta. A bank ezen befektetések költségeit ráterhelte az adósra, míg az ebből származó profitot a bank sajátjának tekinti.
9. A 2004-2009 évek között a kormányoldali tevékeny asszisztálása nélkül a rejtett derivatívákkal ellentételezett, és a forint elleni spekulációt felépítő, a külföldieket jelentős haszonhoz segítő pénzügyi termék nem működhetett volna és be sem lehetett volna vezetni. A 2003. előtti devizahitelezés, és szabályozása, nem rejtett befektetéseket tett lehetővé, és nem rejtett szintetikus devizával történt.
10. Miért titkos a deviza nyilvántartású hitelezés hibrid jellege, a valóságát a bankok miért titkolják? Mert a termék bevezetésének céljai, szándékai, és a következményekért való egyoldalú felelősségük lelepleződne. A minden „deviza-adósra” kiterjedő megoldás, a valóságos termék, valóságos következményeinek ismeretében lehetséges. Azt követően, hogy a bankokkal el kell ismertetni nyilvánosan, az általuk kötött szerződések ürügyén elkövetett cselekményeiket, és nem tüntetik fel azt innovatív, kreatív, és rendes banki működésnek. Méltatlanná váltak a magyar bankpiac feletti hegemóniára. Kötelesek a károkat megtéríteni, állami források nélkül.