Szélmalmok 1.0 - a makacs tények

I. A makacs tények

A honlapon a mesénk közlését a világ minden pénzéről, és a székely atyafiról felfüggesztettük. No nem véglegesen Csak most a mesélés időszaka helyett, másféle feladataink vannak. Három részben szókimondóbbak leszünk: a makacs tényekről, a jogalkotásról, és a jogalkalmazásról. Különösen az utóbbiak aktív, de lekicsinylő megjegyzései miatt. A tényekkel a bankoknak üzenünk elsősorban. A jogalkotásnak majd a következő II. részben, miként, és miért írták át az anyagi, és eljárásjogot a banklobbi kedvére gyevi törvényeikkel. Hogyan szolgálták ki az ügyetlen bűvészt silány jogi asszisztenciával 2004-től. A III. részben a jogalkalmazóknak üzenünk, miként szolgálják ki ők is, tisztelet a kivételnek, hazánk és az adósok kifosztását. Hisszük, hogy a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak van lelkiismeretük is. A pénzintézeteknek csak érdekeik vannak. És lobbistáik. Mindhármuknak üzenünk az adósoknak szóló három résszel.

„Ha Don Quijotenak állsz, la Manchában, szembejönnek majd a szélmalmok.”

Óriásokat reméltünk pedig, eredetileg Akik próbára tesznek minket saját fegyvereikkel, hitükkel, és igazságaikkal. Tisztességes lovagi küzdelmet, a lovagiasság szabályai szerint. Csalatkoztunk, mert ellenfeleink nem azok, és nem is óriások. Mert mit is tudnak előadni a viták színpadán, 4 éves ekhós szekerezésünk alatt?

„Érthetetlen.”

„A földön kell járni! Úgy sem értik a bírák, mi a hitel és a kölcsön közötti különbség, vagy mi az a szintetikus deviza.”

_„Végül is hazavitte a pénzét az adós, nem? Mit érdekel minket, hogy mit csinált a bank, az adós aláírta a szerző_dést!”

„Elhíresült, sőt hírhedt internetes portál, ellenőrizetlen szövegeivel nem lehet keresetet indokolni.”

„Internetről leszedett szövegekkel nem lehet hiányokat pótolni.”

„Nem pótolják a kereseti tényállás hiányát általános vélekedések bemásolása elhíresült internetes portálokról.”

„Olyan hogy szintetikus deviza, nincs.”

„Minden devizahitel devizaforrású, különben mitől lenne devizaalapú.”

„Aki azt állítja, hogy egy devizaalapú hitelszerződés mögött nincs devizaforrás, alkalmatlan és internetről leszedett szövegek alapján, az visszaél a jogaival.”

„És joggal való visszaélés azt állítani egy végrehajtás megszüntetési perben, hogy a szerződés nem jött létre, és az adós nem tartozik, amikor nyilvánvaló, hogy aláírta a szerződést, és megkapta a banktól a kölcsönt. A végrehajtás megszüntetési per nem erre való!”

„Nem mentesíti az adóst a szerződés alapján történő elszámolás, és önmagát is kötelező fizetési kötelezettség előterjesztése alól az, hogy azt állítja, hogy a szerződés nem jött létre. Akkor is köteles előterjeszteni a szerződés alapján elszámolást, ha a szerződés nem jött létre. És megállapítási kereset előterjesztését a törvény kizárja az ilyen perekben.”

„Az nem érdekel, hogy mi van az EU jogszabályaiban, én a magyar jog szerint ítélek csak. A Luxemburgi Bíróság ítéletei sem érdekelnek, az egy úri klub, úgy döntenek, ahogy akarnak, engem nem érdekel!”

És hasonlók Soha, senki sem cáfolta, állításaink tartalmát, logikáját. De számon kérték, és kérik azt, hogy a honlapunkról ered, pedig éppen a fordítottja az igaz. Hogy lektorálatlan és ellenőrizetlen minden állításunk, pedig minden állításunkat tőlük, a bankok közgazdászaitól tanultuk, az ő forrásaikból. Minden állításunk eredetét, és minden esetben a forráshely, oldalszám és bekezdés, és szerző megjelölésével alá is támasztottunk. Vagyis sosem mi mondtuk eredetileg, hanem ők mondták eredetileg, amit megjelentettünk a honlapunkon, és „A Hibrid” című kiadványban és monográfiánkban.

Ha hiteltelen és kétes a honlapon bármi, akkor nem velünk vitatkoznak, hanem a saját szakembereikkel. Mi csak összeolvastuk a mozaikokat, hogy teljes képet kaphassunk egy pénzügyi termékről, ami a kifosztásunkra született. És ezt a teljes képet mi a nevén nevezzük, és leleplezzük, míg az eredeti források rendes banki működés részleteiként elemzik.

A pénzintézetek az egyedi pénzszolgáltatási szerződésekben (hitel, kölcsön, lízing, stb.) annak a módját adják el pénzügyi termék formájában, hogy egy hitelintézet HOGYAN állít elő a semmiből hitelszámla-pénzt, PÉNZT: követelésjogként, az adós tartozáskötelezettségével szemben. A pénzszolgáltatási szerződésben az adós EZT a pénzügyi terméket „veszi” meg: hitelszámlapénz előállítási módozatot. Tartozáskötelezettsége nem a szerződés jogából és kötelezettsége meghatározásaiból, szövegéből következik és keletkezik, hanem a szerződés valódi tárgyából, amely maga is jogviszony: követelésjog és tartozáskötelezettség egysége. Ezért a pénzszolgáltatási szerződés az a különleges szerződés, amelynek a tárgya nem a szerződésben, hanem az ÁSZF-ben meghirdetett, és a valóságban végbemenő pénzügyi terméknek, a számvitel által szabályozott pénzforgalmi adataiban testesül meg. A pénzintézetek jogi felelőssége ezekben a tény- és valóságfolyamatokban érhető tetten.

Ez a devizaalapú (pénzintézetek által devizában nyilvántartott) Ft-pénzszolgáltatások Achillesz-sarka, a gyenge és támadható pontja. Mert vagy levezethetők a szerződésből, az ilyen pénzforgalmi tényeknek- és valóságfolyamatoknak a jogszerűsége, vagy nem? Egy ilyen egyedi szerződés előkészítése, megkötése, és érvényesülése a pénzintézet könyveiben jogszabály szerinti számvitellel jelennek meg az egyedi pénzforgalmi adatokban, vagy sem?  Az ilyen pénzügyi termék jogszabályszerűen lett-e értékesítve az adósnak, vagy jogellenesen, mert az adós nem tudta milyen pénzügyi terméket értékesítettek a számára a pénzszolgáltatási szerződésben, vagy tudomással bírt róla?

És ha döntően csak ilyen devizaalapú hitelt kívántak 2004-től értékesíteni a pénzintézetek a hitelpiacon, tudták-e, tudhatták-e, hogy ennek milyen következményei lesznek az adósokra, az adósok hazájának gazdaságára? És ha a bankrendszer ebben a pénzügyi termékben a hitelpénzt nem devizaforrásból állítja elő, hanem szintetikus devizával ellentételezi, az miért befektetéssel vegyes hitelviszony? És akkor az adós miért válik akaratán kívül befektetővé, és miért terheli rá, és követeli tőle a bank egy befektetés devizaárfolyam-veszteségét? Hogyan teszi meg ezt egy bank, mire hivatkozhat, ha a pénzszolgáltatási szerződésből ez a követelésjog nem következik, abból nem levezethető? És ha nem is hivatkozik erre bank soha, miért hallgathatja el, és miért nem leplezi le önmagát, miért képes a szerződés szövegére hivatkozással a követelését érvényesíteni?

Az utóbbi kérdésre már itt megadjuk a választ. Azért, mert azt feltételezi, hogy sem az adósok, sem a jogalkotók, sem a jogalkalmazók nem tudják, hogy mit tett. Nem tudják majd a jogalkotók, jogalkalmazók, adósok, hogy mi a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás közötti különbség. Nem tudják majd, hogy mi a hitel, és a kölcsön közötti különbség. Nem tudják, majd, hogy az adós által hazavitt pénz csak ürügye a valóságban vállalt tartozáskötelezettségnek, de sem összegében, sem minőségében nem hordozza azt a terhet, amit ezért az eszközért az adós magára vállalt, a szerződéséből le sem vezethető mértékben és formában. Bíznak abban a bankok, hogy sosem tudjuk meg, mi a különbség a devizaforrásból való hitelezés, és a szintetikus devizával ellentételezett hitelezés között. Nem tudjuk meg a valóságot, amit tettek, és Magyarországon is vetíthetik tisztességük hamis képét, mert itt sem fogják rajtuk számon kérni, ahogyan a világon sehol,  illúziókeltésük bűvésztrükkjeit. Magyarországon fognak megbukni! Itt lepleződtek le birodalmak gyengeségei a történelemben. Most történik meg velük is! Mert mohóbbak, számítóbbak, és lenézőbbek voltak Magyarországon a kereskedelmi bankok, minden más országgal, és polgáraival szemben. És a politika laboránsként és kollaboránsként kiszolgálta a pénzhatalmat.

A honlapunkon a „Mozaikok” menüben megtalálhatók mindazon tanulmányok, amelyeket a pénzügyi rendszer irányítóinak szakemberei, a számunkra is feltártak. Jogalkalmazók és pénzintézeti képviselők ezzel, és velük vitatkozzanak, ha állításainkat hiteltelenné, kétes értékűvé, és alkalmatlanná akarják tenni, vagy jelentéktelenné akarják minősíteni konkrét perekben.

Bár Isten valódi malmai, ha lassan őrölnek is, de megszülik az életet. És nem a szélmalmoknak. Jusztitia elfogulatlanságának szemkendője alól, olykor jumurdzsákosan kikandikál az ítélkező szem, és bénulttá teszi a mérleg nyelvét a misztikus pénzcsinálók jelenléte, konkrét ügyekben. De a talárosok tiszteletre méltó testületében is ott vannak Justitia felkentjei is, nem csak a pénzcsinálók lobbistái, vagy a csinovnyikok.)

Mi ennek az UFO-közgazdaságtannak csak magyarra fordítói vagyunk, és összeszerkesztői. És megítélői is, a teljessé vált képnek