A felek jogviszonyában a kölcsön jogviszonynak és a hiteljogviszonynak a megkülönböztetése volt az adósi perbeli előadások célja, indokolásainak célja. Ez ugyanis döntő fontosságú abban a kérdésben, hogy a felek szerződéses jogviszonyában, duális tartós jogviszonyában, megjelenhet-e bármilyen devizaelem (devizaforrás, deviza-nyilvántartás; devizaárfolyam romlásra vetíthető, az adóssal szemben a Ft-tartozását, devizaárfolyam-nyereségként, Ft-ra átszámítható összeggel növelhető „devizaelem”)? [1.]A jelen perben az adós, a keresetlevele tényállásaként szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitel (hibrid jogviszony, befektetéssel vegyes hitelviszony) nyújtását jelölte meg, a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés alapján létrejött jogviszonynak.

Ez a pénzrendszer csak úgy működik ha az emberek hisznek benne.

NEM TARTOZOL, MIÉRT FIZETSZ? Különleges ember vagy! Polgár és fogyasztó, aki eltartja a Tőkét és a Jogállamát. A törvényalkotók és a bírák, írástudók és farizeusok ezt MÉG nem tudják. Tanítsd meg nekik! A polgárnak különleges fogyasztói jogai vannak a bankkal szemben a törvényekben, és a bírósági perekben is. A banktőkének különleges fogyasztóvédelmi kötelességei vannak a polgárokkal és közösségeikkel szemben, ha őket adósaikká szeretnék tenni egy hitellel. A magyar „devizaalapú” Ft-hitel NEM TARTALMAZ FORRÁSDEVIZÁT, adós és pénzintézet jogviszonyában.

2008 végén mindössze 16 milliárd euró volt a MNB devizatartaléka, az állam devizaadóssága ugyanakkor mintegy 40 milliárd euró. Ezért kellett felvenni a 25 milliárd eurót az IMF-től. – BANKÁR Ezt az észrevételt kaptuk A HIBRID című könyvünkre. Nyilvánosan erről szóltak a híradások. De nézzünk mögé. A „devizaalapú” Ft-hitelek szerves részét képező szintetikus deviza megújításának partnerbanki hiánya miatt fellépő bankcsődök lehetőségéről, és okairól nem lehetett beszélni nyilvánosan, az IMF- EKB-Valutaalap hitel kapcsán.

A közelmúltban jelent meg a “deviza-alapú” hitelről a VS.hu online újság kiadásában egy dokumentumfilm-prezentáció. A “devizahitelről” szóló prezentáció tartalma korrekt és alapos! Ugyanakkor néhány dologban kiegészítésre szorul a prezentáció, szerintünk, amit itt leírunk. Állításaink bizonyítani is tudjuk, ellenkezőjét, eddigi tapasztalataink szerint, a bankok nem tudják. A magyar “deviza-alapú” hitelezés 2003. év végétől nem devizaforrású Ft-hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitelek. Ezért a bankárok által forráshiánynak nevezett finanszírozási helyzet, egészen a forintosításig fennállt, mert ekkor látta el az MNB közel 8 milliárd Euróval a kereskedelmi bankokat egyszeri devizaforrással, az addig devizaforrás nélküli, szintetikus devizával ellentételezett Ft-hiteleket, a szintetikus deviza kivezetésére.

A bankrendszer minden tagjának a mérleg feletti tevékenysége ellenőrzött és szabályozott. A mérleg alatti, szabadpénzpiaci tevékenysége részben szabályozott, egyes műveletekre kiterjedően, de annak valóságos pénzforgalma sem nem szabályozott, sem nem ellenőrzött. A mérleg alatti tevékenység auditálása sem valós adatokon nyugszik, valódi auditálásról nem is beszélhetünk. Az európai könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének illusztris tagja, ezzel kapcsolatban a bankok ilyen tevékenységét, jobb szó híján, perverz banki működésnek nevezte. (A hasonló című tanulmányt az interneten megtalálják egyszerű google tárgykereséssel).

A könyvünk olvasói jelezték, hogy az általunk megjelölt és hivatkozott források, az MNB honlapján már nem elérhetőek. A kéziratunk lezárásának időpontjában az általunk megadott linkeken ezek a tanulmányok még elérhetőek voltak. A bankok bankjának tájékoztatása szerint – amely szervezet jelenleg a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátja – éppen az MNB honlap átalakítás alatt van. Ezért ezek a dokumentumok vándorolnak ide-oda. Újra összegyűjtöttük őket. Ezek a cikk végén lévő linken elérhetőek a könyvünk online függelékeként.

Közlünk egy képzeletbeli levelet (arra adott választ), egy képzeletbeli lízing vállalkozás, képzeletbeli deviza alapú hitelével kapcsolatban. Figyeljék a kezüket, mert csalnak! Viszont az éles szeműek megfejthetik a trükköt. HA TETSZIK AZ ÍRÁS, A HONLAP TARTALMA, KÉRÜNK, OSZD MEG MÁSOKKAL IS.  Tisztelt Cím! Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” lízingszerződés alapján Önöktől gépjárművet lízingeltem. Értelmes emberként sem volt levezethető számomra a szerződésből annak valóságos(!) tartalma. Amit Önök, a válaszlevelük 2. oldalának 1.

A könyv tematikus, rendszertani, ismereterjesztő foglalata monográfia formájában a magyar deviza nyilvántartású hitel valóságának. A könyv kísérlet arra, hogy a tartalma, a benne foglalt állítások, és bizonyítások, a közgondolkodás részéve váljanak. És a szenvedélye is a hibrid szerződések valóságának feltárása. A könyv jelenleg e-könyv formájában vásárolható meg. Hamarosan elérhető lesz a nyomtatott kiadás is. Megvásárolható a kiadó honlapján az alábbi linken, ahol az érdeklődők bele is olvashatnak. http://publioboox.com/hu_HU/a-hibrid-a-szintetikus-toke-fogsagaban

A Luxemburgi Bíróság tárgyalni fogja előzetes döntéshozó eljárás keretében, egy konkrét ügyben azt, hogy a magyar deviza-nyilvántartású Ft- hitel befektetés-e? Véleményünk erről… A “devizaalapú” Ft-hitel is hatféle. A deviza-nyilvántartású Ft-hitel is alapvetően kétféle, jelzálogalapú-e vagy sem? Utóbbi is alapvetően kétféle, pénzügyi vállalkozás által nyújtott Ft-kölcsön, és annak likviditását refinanszírozó deviza-nyilvántartású hitel van-e a vállalkozás és a refinanszírozó bankja között; vagy bank által nyújtott devizanyilvántartású hitelről van-e szó? ad 1.