Kérdések a bankhoz

A kormány elszámoltatja a bankokat …számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján.

Tisztelt Bank!

Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján. Mindezekért néhány kérdésemre választ várok a banktól. Hogy nyomatékosítsam érdeklődésem komolyságát, a MNB-nak is megküldöm ugyanezeket a kérdéseket (kérve a Felügyeleti álláspontot), amelyekre választ várok. Hiszen újabb döntéseket kell hozzak, új törvények alapján.

Kérném a válaszukat és a részletes elszámolásokat is postafordultával. Az elszámolásként megküldött szerződésmódosítást tehát jogfenntartással veszem át, azt nem fogadom el. Minden jogomat fenntartom arra vonatkozóan, hogy ezzel kapcsolatban érvényesítsem jogaimat amint ennek előterjesztésére, a Felügyeleti álláspont és a Bank által adott válaszok alapján, annak részemre való megküldése után megnyílik a lehetőségem.

A kérdéseim a következők, amelyeket időnként kommentálok is.

 

1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
2. Az én kölcsönömhöz milyen forrással, vagy „fedezettel” ellátott hitelt nyújtott a bank?
3. A hitel tőke összege miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
4. A forint hitelem emelkedését mi idézte elő, milyen számviteli formában, és milyen költségekkel növelték a forinthitelem összegét, az én egyszeri kölcsönöm kifizetését követően.
5. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtottak, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
6. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
7. Ha nem minősül a számvitel szabályai szerint forrásnak, mint forrásköltségeit miként számolták el a hitelem terhére, és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján?
8. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
9. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
10. A bank szerint a szerződés azon kitétele, hogy deviza-eladási árfolyamon törlesztem havonta a hitelemet forintbefizetéssel, az azt is jelenti, hogy az a hitel-tőke összeg, amire a törlesztést végzem, emelkedhet?
11. A hiteltartozásom emelkedésére vonatkozóan milyen adóskockázat elemzést végeztek el, és milyen időszakra előre?
12. A deviza-nyilvántartású hitel termék bevezetésekor milyen belső protokollt írt elő a bank számára maga a bank? Kérem ennek a protokollnak a megküldését is azért, hogy ellenőrizhessem, a bank a saját protokollja szerint járt-e el velem szemben?
13. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 9-es pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
14. Miért nem tájékoztattak arról, hogy a deviza drágulása nem csak a törlesztő részlet fizetésekor történt átváltásra, hanem a teljes hiteltőke tartozás forintösszegének emelését is előidézi azáltal, hogy aktuális devizaárfolyamon a hitel deviza értékét forintra, újból és újból „átszámítják”.
15. A mellékelt szerződés melyik pontjából következik ez közvetlenül? Ha az ÁSZF tartalmazza, akkor melyikből olvasható ki ez?
16. Miért kell a kölcsön folyósításakor nyújtott hitelt folyamatosan emelni terhemre a futamidő teljes tartama alatt? Hogyan állították elő az egyszeri hitel folyamatos megújítását és annak emelkedését?
17. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
18. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
19. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
20. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
21. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
22. A bank és a bankrendszer által az adósoknak (önkormányzatok, vállalkozások, fogyasztók) nyújtott deviza-nyilvántartású hiteltömeg milyen kockázatokat „termelt ki” az adósok terhére? A deviza drágulása, megújítási kockázat beárazása, bank és adósság leminősítés, országkockázati- és adóskockázati felár stb.? Ezek előrelátható kockázatok voltak-e?
23. A befektetéssel (szintetikus deviza) ellentételezett forinthitelem kockázatkezelését, az adóskockázat kezelését a bank miként végezte el, miközben saját nyitott devizapozíciójából eredő virtuális kockázatát a bank kezelte, magával a befektetéssel? Amely így a hitelviszony keretében a bank „forrásteremtését” is és saját kockázatát is egyidejűleg kezelte.
24. A szerződés és az ÁSZF mely pontja utal arra, hogy mi az a szintetikus deviza, az ezt jelentő befektetési ügylet szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
25. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

Levél az Magyar Nemzeti Bankhoz :

Tisztelt MNB!

Köszönöm a 3578-³⁄₂₀₁₅ iktató számon adott válaszukat, melyben kifejtették, nem jelenthető ki általánosságban, hogy a deviza alapú hiteleket nyújtó pénzügyi intézmények az adósok részére végeztek e befektetési tevékenységet, avagy sem, az egy konkrét eset ismeretében válaszolható meg. Álláspontjuk szerint, vizsgálandó az is, hogy a szerződések tartalmazták-e azt, hogy ez a tevékenység végezhető-e az adós részére.

Az Önök által említett esetkörök nem tartalmazzák azt a lehetőséget, hogy a pénzügyi intézmények ugyan végezték ezt a tevékenységet, egy hitellel vegyes, kölcsönnel vegyes alaptermék, alapszerződés szerves részeként, de az adóssal erre nem szerződtek. Ennek vizsgálatához szükséges egy szempontrendszer, kérném ezért a feltett kérdésekre adják meg a Felügyelet álláspontját:

1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
2. A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
3. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
4. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” – e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
5. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
6. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
7. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 6-os pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
8. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
9. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
10. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
11. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
12. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
13. Ha a szintetikus deviza egy befektetési ügylet és szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
14. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?