Végrehajtás megszüntetési perekben a fogyasztóvédelmi perek szabályai, és a 2014. évi LX. tv. alkalmazásának kizártsága

A fogyasztóvédelmi perekben (a végrehajtás megszüntetésére irányuló perekben is) a szolgáltató terhére megfordul a bizonyítási teher (C-449/13. sz. EuB határozat).

III.

III. a)

[1.] Az uniós jogi rendelkezéseket hatáskörének keretei között alkalmazni hivatott nemzeti bíróság, köteles biztosítani a közösségi normák teljes érvényesülését, szükség esetén– saját hatáskörénél fogva – eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától, utólagosan is, anélkül hogy kérelmeznie vagy várnia kellene azok jogalkotói vagy bármilyen egyéb alkotmányos úton történő megsemmisítésére. [C-106/77. sz. Simmenthal ügyben hozott ítélet 21. és 24. pontját; a C 187/00. sz. Kutz Bauer ügyben hozott ítélet [EBHT 2003., I 2741. o.] 73. pontját; a C 387/02., C 391/02. és C 403/02. sz., Berlusconi és társai egyesített ügyekbe hozott ítélet [EBHT 2005., I 3565. o.] 72. pontját, valamint a C 314/08. sz. Filipiak ügyben hozott ítélet 81. pontja, a C 188/10. és C 189/10. sz., Melki és Abdeli egyesített ügyekben hozott ítélet [EBHT 2010., I 5667. o.] 43. pontja, a C 13/91. sz. és C 113/91. sz., Debus egyesített ügyekben hozott ítélet [EBHT 1992., I 3617. o.] 32. pontja, a C 119/05. sz. Lucchini ügybe hozott ítélet [EBHT 2007., I 6199. o.] 61. pontja, valamint a C 115/08. sz. ČEZ ügyben 2009. október 27 én hozott ítélet 138. pontja).]

[2.] A 93/13. EGK alapján fogyasztói szerződések megítélésekor elsősorban fogyasztóvédelmi szempontokat, mint közjogi és polgári jogi norma, kell figyelembe vennie a bíróságnak, mivel a fogyasztó, az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig információs szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételek elfogadásához vezet anélkül, hogy a fogyasztó befolyásolni tudná ezek tartalmát. E hátrányos helyzetet kívánja orvosolni az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése azzal, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. A 6. cikk az ítélkezési gyakorlat értelmében kötelező (kényszerítő) rendelkezés.

[3.] Az EK 10. cikk és az EAK 192. cikk értelmében a tagállamok köztelezettsége, hogy a közösségi jogból eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megtegyenek minden megfelelő általános vagy különös intézkedést, szükség esetén mellőzve a nemzeti jog bármely rendelkezésének alkalmazását, amennyiben az az adott ügy körülményei között a közösségi joggal ellentétes eredményre vezetne. [157/86. sz., Murphy és társai ügyben hozott ítélet [EBHT 1988., 673. o.] 11. pontja, a C 262/97. sz. Engelbrecht ügyben hozott ítélet [EBHT 2000.,I 7321. o.] 38–40. pontjai], a C 115/08. sz. Land Oberösterreich kontra ČEZ as. ügyben hozott ítélet 138. pontja, a C 188/10. és C 189/10. sz., Melki és Abdeli egyesített ügyekben hozott ítélet [EBHT 2010., I 5667. o.] 50. pontja.]

[4.] A „vonatkozó közösségi jogszabályok hiányában minden tagállam belső jogrendjének feladata kijelölni a hatáskörrel rendelkező bíróságot, és meghatározni a bírósághoz fordulás azon eljárási szabályait, amelyek célja, hogy biztosítsák a jogalanyok közösségi jogból eredő jogainak védelmét”.  Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveként: ezen eljárási szabályok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű, belső jogra alapozott keresetekre vonatkozókhoz képest. [33/76. sz. Rewe-ítélet]

[5.] Az Európai Bíróság megfogalmazta a bíróságok, a nemzeti jog, az uniós joggal összhangban álló értelmezésének kötelezettségét. [A 14/83. sz. Colson ügy]

[6.] Az EuB szinte teljes mértékben kizárta a res judicata elvének érvényesülését a tisztességtelen szerződési feltételben szereplő választottbírósági kikötés alapján eljáró választottbírósági ítélet tekintetében. [C-40/08. sz. Asturcom-ítélet]

[7.] Ellentétes a közösségi joggal az a nemzeti eljárási szabályozás, amely megtiltja egy tagállami bíróság számára, hogy hivatalból vizsgálja a belső jogi norma közösségi joggal való összeegyeztethetőségét. [C-312/93. számú Peterbroeck-ítélet]

[8.] A fogyasztókkal kötött tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK-irányelv alapján a nemzeti bíróság hivatalból vizsgálhatja, hogy az előtte folyamatban lévő eljárásban szereplő szerződési feltétel tisztességtelennek minősül-e. [C-240-244/98. számú Océano Grupo ítélet]

[9.] A fogyasztókkal kötött tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK-irányelv alapján a nemzeti bíróság előtte folyamatban lévő eljárásban szereplő szerződési feltétel tisztességtelenségét (jogellenességét) hivatalból vizsgálja és erre köteles. [C-168/05. számú Mostaza Claro-ítélet]

[10.] Az uniós jogi rendelkezéseket hatáskörének keretei között alkalmazni hivatott nemzeti bíróság, köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén– saját hatáskörénél fogva – eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától, utólagosan is, anélkül hogy kérelmeznie vagy várnia kellene azok jogalkotói vagy bármilyen egyéb alkotmányos úton történő megsemmisítésére. [C-106/77. sz. Simmenthal ügyben hozott ítélet 21. és 24. pontját; a C 187/00. sz. Kutz Bauer ügyben hozott ítélet [EBHT 2003., I 2741. o.] 73. pontját; a C 387/02., C 391/02. és C 403/02. sz., Berlusconi és társai egyesített ügyekbe hozott ítélet [EBHT 2005., I 3565. o.] 72. pontját, valamint a C 314/08. sz. Filipiak ügyben hozott ítélet 81. pontja, a C 188/10. és C 189/10. sz., Melki és Abdeli egyesített ügyekben hozott ítélet [EBHT 2010., I 5667. o.] 43. pontja, a  C 13/91. sz. és C 113/91. sz., Debus egyesített ügyekben hozott ítélet [EBHT 1992., I 3617. o.] 32. pontja, a C 119/05. sz. Lucchini ügybe hozott ítélet [EBHT 2007., I 6199. o.] 61. pontja, valamint a C 115/08. sz. ČEZ ügyben 2009. október 27 én hozott ítélet 138. pontja).]

[11.] A 93/13 irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig információs szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételek elfogadásához vezet, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolni tudná ezek tartalmát. [A C-168/05. sz. Mostaza Claro-ügyben hozott ítélet [EBHT 2006., I-10421. o.] 25. pontja, a C-243/08. sz. Pannon GSM-ügyben hozott ítélet [EBHT 2009., I-4713. o.] 22. pontja, a C-40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügyben hozott ítélet [EBHT 2009., I-9579. o.] 29. pontja, a C-453/10. sz.  Jana Pereničová,Vladislav Perenič és az SOS financ, spol. s r. o. ügyben hozott ítélet 27. pontja, a C618/10. sz. Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet [az EBHTban még nem tették közzé] 39. pontja, a C 240/98–C 244/98. sz., Océano Grupo Editorial és Salvat Editores egyesített ügyekben hozott ítélet [EBHT 2000., I 4941. o.] 25. pontja.]

[12.] E hátrányos helyzetre tekintettel a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése annak előírására kötelezi a tagállamokat, hogy a tisztességtelen (és jogellenes) feltételek „a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve”. Amint az az ítélkezési gyakorlatból következik, olyan kógens rendelkezésről van szó, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse. [a fent hivatkozott C-168/05. számú  Mostaza Claro-ügyben hozott ítélet 36. pontja, a fent hivatkozott C-40/08. sz  Asturcom Telecomunicaciones ügyben hozott ítélet 30. pontja és a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügyben hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 47. pontja és a C‑618/10. sz. Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 40. pontja.]

[13.] Az irányelv által elérni kívánt védelem biztosítása érdekében a Bíróság (EuB) már több esetben hangsúlyozta, hogy a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet csak a szerződő feleken kívüli, pozitív beavatkozás egyenlítheti ki. [C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügyben hozott ítélet 48. pontja, a C‑618/10. sz . Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 41. pontja, a C 240/98–C 244/98. sz. Océano Grupo Editorial és Salvat Editores egyesített ügyekben hozott ítélet [EBHT 2000., I 4941. o hozott ítélet 27. pontja valamint a C-168/05. számú Mostaza Claro ügyben hozott ítélet 26. pontja, a C-472/11 Banif Plus Bank Zrt. és Csipai Csaba, Csipai Viktória ügyben hozott ítélet 21. pontja.]

[14.] A végrehajtás megszüntetési perben, az európai uniós jogon alapuló jogalkalmazási, és jogértelmezi gyakorlatot demonstráló, a Luxemburgi Bíróság által 2013. március 14. meghozott „93/13/EGK irányelv – Fogyasztókkal kötött szerződések – Jelzálogkölcsön-szerződés – Jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás – Az érdemi ítélkezést végző nemzeti bíróság hatáskörei – Tisztességtelen feltételek – Értékelési szempontok” C‑415/11. sz. ügyben hozott ítélet indokolásában foglaltak szerinti kérelmet terjesztettek a felperesek a bíróság elé. A közösségi jog, mint elsődlegesen alkalmazandó jog alapján, a nemzeti jog alkalmazását csak az adós, fogyasztó védelmére szigorúbb jogviszony szabályozás keretében tekinti jogszerűnek.

[15.] Az adóst a fogyasztási szerződések esetén különleges védelemben részesíti az EU joga. E különleges védelem a bírósági jogalkalmazás területén is alapos, és korrekt adós-, és fogyasztóvédelmi kritériumokat ír elő, a fogyasztási szerződések megítélésekor, valamint előírják azt is, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. Tisztességtelen az a szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan, és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

[16.] Olyan eljárásban ahol a hitelező a teljesítés kikényszerítése céljából az adós teljes vagyonára (ingó és ingatlan) végrehajtást vezet, különösen nehezen biztosíthat hatékony védelmet a fogyasztó számára, ha a kölcsönszerződés létrejötte, a kölcsönszerződésben foglalt feltételek és azok érvénytelensége nem érdemi ítélkezés tárgya – mindez nem összeegyeztethető az irányelvi szabályozással, mert azok nem jelenthetnek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.

[17.] A közvetlen hatály elve szerint az uniós jog egyértelmű és feltétel nélküli rendelkezéseinek a magánszemélyekre vonatkozóan is jog keletkeztető hatásuk van, vagyis alkalmasak arra, hogy a magánszemélyek és az adós is ezekre közvetlenül jogot alapítsanak.

[18.] Az adós – a nemzeti peres eljárási, és anyagi jogszabályok korlátai nélkül – hivatkozhat a szerződés semmisségére, és arra is, hogy a szerződés nem jött létre, a közösségi jog alapján, amelyet a nemzeti bíróságok kötelesek alkalmazni akként, hogy a nemzeti jogérvényesítési korlátokat figyelmen kívül hagyják

[19.] A fogyasztóvédelmi perekben (a végrehajtás megszüntetésére irányuló perekben is) a szolgáltató terhére megfordul a bizonyítási teher (C-449/13. sz. EuB határozat).

 

III. b)

[20.] A per nem tartozik álláspontunk szerint az 2014. évi XL. tv hatálya alá, mivel a törvény által nem érintett végrehajtás megszüntetését kérjük, és indoka az, hogy nem tartozik az alperes a szerződés alapján a banknak, mivel az nem jött létre, ha létrejött volna teljes egészében semmis annak termékértékesítési szabályai megsértése miatt. Szerződés hiányában elszámolni sem lehet a szerződést, különösen a jelen per kereseti kerete között, az adós felperes végrehajtás korlátozását, ezennel kifejezetten is nem kéri, és ellenzi. A felek szolgáltatási, külön perben, jogalap nélküli gazdagodásként, és kártérítés keretében, bírálandó majd el.

[21.] A felperes nem kéri a bíróságot, hogy ítéleti rendelkezésben állapítsa meg, hogy a szerződés nem jött létre, vagy eshetőlegesen azt, hogy a szerződés tisztességtelen. A felperesek azt kéri a bíróságtól, hogy a végrehajtási eljárást a bíróság szüntesse meg, és annak indokai csupán, hogy a szerződés nem jött létre, és hogy a felperesek álláspontja szerint a szerződés tisztességtelen, annak létrejötte esetén is. Ezért a felperesek nem kérik és nem is kérhetik a felek elszámolását, mivel a végrehajtás megszüntetésére indított per célja a végrehajtás megindításának jogszerűségéről való döntés, és nem célja a felek szolgáltatásainak az elszámolása. (Egy másik adott ügyben lehetnek ilyen perben nem szereplő szerződési adósok is, zálogkötelezettek, kezesek is. Nélkülük elszámolni nem lehet, és a végrehajtási perben, az adós oldalán egy adott végrehajtás adósa szerepelhet felperesként, alperesi oldalon sem lehetnek tűrésre kötelezett más adósok. Jelen esetben is, az egyes végrehajtások tekintetében, egyszerű pertársaság áll fenn.)

[22.] Ha az állapítható meg, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló kötelem nem jött létre, vagy a kötelem létrejött, de az érvénytelen vagy tisztességtelen, nincsen érvényesíthető kötelmi jog és kötelezettség, amely a végrehajtás jogcímeként a végrehajtási eljárásban annak hatálya alatt érvényesíthető lenne. A szerződési akarat hiányában létre nem jött, nem is létező, avagy érvénytelen kötelem kapcsán nincsen szolgáltatás, nincsen ellenszolgáltatás, semmi nincsen, melyet ebben a relevanciával értelmezni lehet. A vége minden körben az, hogy nincsen jogcím és nem is lehet olyan jogcím, mely alapján arra lehetne a felperest kötelezni – az adott végrehajtási eljárásban – hogy meghatározott összeget szolgáltasson vissza.

[23.] A kereset mindkét indokának eredménye az, hogy a szerződés nem jött létre, illetve ha létrejött, az a megkötésére visszamenőleges hatállyal semmis. Ebben az esetben bíróságnak nem elszámolnia kell, hanem jogalap nélküli gazdagodásként kell kezelnie a felek bevételeit. Ezek egymásnak visszajárnak. Amennyiben a létre sem jött, vagy semmis szerződésnek a bankok részéről felróható, szerződésen kívüli, vagy szerződéskötésből eredő, vagy a tartós kötelmi jogviszony semmisségét eredményező jogellenes és jogszabálysértő magatartása bizonyítható, akkor kártérítési felelősségük is vizsgálható akár elszámolás során is, de a perbeli tárgyú esetben értelmezhető jogalap nélküli gazdagodás elbírásában is. A jelen perben éppen ezért, az adós terhére valamilyen végrehajtás korlátozása iránti kérelem vonatkozásában azonban semmilyen adóst marasztaló „elszámolás” nem foganatosítható, így a jogalap nélküli gazdagodás sem:

 nem tárgya a végrehajtási pernek,

 végrehajtás korlátozását a felperesek nem kérték,

 a keresethez kötöttség alapján a bíróság a végrehajtás megszüntetése, vagy a kereset elutasítása felől dönthet,

 a felperesek a létre nem jött szerződésre alapozott tényállás alapján nyújtották be a kérelmüket, csak ennek keretében terjesztettek elő bizonyítást, más kereset tárgyában nem kötelezhetők bizonyításra (pl. a tv-i részbeni tisztességtelenséget eredményező elszámolás keretében, szerződési kötelezettséget vállaljanak, mint végrehajtható összeget),

 a tv-i részbeni tisztességtelenség alapján is, a végrehajtás jogellenes összeg, jogellenesen elszámolt összegre lett előterjesztve, ezért az adósokat megilleti, a törvényi következményeken túl, a bankkal szembeni kártérítés is, amely végrehajtási eljárásban nem bírálható el. Ezért adósok jogfenntartással élve, és bejelentve ezt, elszámolásra nem kötelezhetők a jelen perben.

 A végrehajtás alapjául szolgáló közokiratra vonatkozóan, e beadványunkban részletesen később írunk, de ennek alapján is, a végrehajtás a megszabott kötelezettségre és összegre nem lett volna elrendelhető.

 

 

 

 

 

One thought on “Végrehajtás megszüntetési perekben a fogyasztóvédelmi perek szabályai, és a 2014. évi LX. tv. alkalmazásának kizártsága

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.