Újabb rejtett költségelem a deviza alapú hiteleknél!

Egy eddig szinte észrevétlen költségelem rendkívül nagy emelkedése miatt elképzelhető, hogy 2-3 hónap múlva jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülnek a magyarországi háztartási devizahitelesek. Mindez úgy is bekövetkezhet, hogy közben a forint viszonylag stabil marad és a külföldi devizák kamattartalma még csökken is. A kormány és a nagy kereskedelmi bankok által múlt pénteken bejelentett megállapodás némileg segíthet a helyzeten, de a jelek szerint a kormány inkább csak látszólag akarja megvédeni a devizaadósokat a növekvő pénzügyi terhektől.

Egy “új” költségelem

A magyar háztartások devizahiteleinek havi törlesztőrészleteire a sokszor ismételt formula szerint nagyrészt a forint adott devizával (döntő részben a svájci frankkal, illetve az euróval) szembeni mindenkori árfolyama, kisebb súllyal az adott deviza kamattartalma (lényegében a jegybanki irányadó ráta szintje) gyakorol hatást (ha nem futamidő-rugalmas hitelről volt szó). Ha gyengült a forint, és/vagy emelkedett a deviza kamattartalma, akkor a forintban folyósított devizahitel havi törlesztőrészlete megemelkedett. Az elmúlt évektől indulva egészen idén szeptemberig ezek a tényezők gyakorlatilag teljes mértékben magyarázó erők voltak a törlesztőrészletek alakulására, ingadozására. (A hosszabb futamidejű devizahitelek inkább a külföldi kamatlábra, míg a rövidebbek inkább az árfolyamra érzékenyebbek.)

Az utóbbi hetekben kialakult rendkívül feszült globális pénzpiaci helyzet miatt azonban belépett egy további fontos költségelem, amely a törlesztőrészletek akár jelentős megemelkedésének kockázatát is magában hordozza. Ez pedig a devizahitelek mögötti, a banki árfolyam-fedezeti konstrukciók megkötésére szolgáló ún. IR- és FX-swap piac rendkívüli helyzetére vezethető vissza. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a bankok sokkal nehezebben, és így megugró többletköltségekkel tudják csak az árfolyamingadozás ellen tovább fedezni a már meglévő devizahiteleiket.

Röpködnek a mínuszok

A bankok által nyújtott devizahitelek és a CIRS (currency interest rate swap), illetve FX-swap piac úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy ha egy bank euróban veszi fel külföldön a forrást, akkor azt a forintban történő folyósítás érdekében a CIR-, illetve az FX-swap piacon tudja elcserélni forintra árfolyamfedezet mellett. (Az FX-swap ügyletek jellemzően nem hosszabbak mint egy év, míg a CIRS annál hosszabb -10-20-30 év- is lehet. A svájci frankalapú hitelnél a banknak további FX-swap ügyletet kell beiktatnia a lépéssorozatba.) A devizahitelek futamideje rendszerint jóval hosszabb (pl. 5-20 év), mint annak az FX-swap ügyletnek a futamideje, amely mögötte áll, így a devizahitel futamideje során a banknak számos alkalommal meg kell újítania az CIR-, illetve FX-swap pozícióját, azaz újból el kell cserélnie a két fizetőeszközt. A továbbiakban a CIR- és FX-swapokat összevonva csak FX-swapokként jelöljük.)

A befektetők globális kockázatkerülő magatartása, a fokozott óvatosság oda vezetett, hogy nehézkes megújítani ezen pozíciókat, illetve megdrágultak ezek az eljárások. (Ha a bank nem tudja megújítani pozícióját az FX-swap piacon, akkor az árfolyam szempontjából fedezetlenné válik a devizahitel-pozíciója kapcsán, ami igen kellemetlen és jelentős kockázatokat jelent.)

Az FX-swap piaci többletköltségek ügyfelekre történő részbeni áthárítása már megkezdődött, és valószínűleg az új hiteleknél erőteljesebb lehet majd, mint a meglévő hitelállománynál.

Az áthárított költségek az idei év végétől, jövő év elejétől érződhetnek egyre inkább a kamatfixálási periódusok, illetve az FX-swap megújítások esedékessége miatt és akár 10-30%-os havi törlesztőrészlet-emelkedést is elképzelhetőnek tartunk (változatlan külföldi kamat- és árfolyam-feltételek mellett is), amely ráadásul éppen akkor jelentkezhet, amikor a bankokkal kötött, múlt pénteki megállapodás egyes “mentőelemeinek” érvényessége már lejár.

Forrás:Drágábbak lehetnek a devizahitelek ( Portfólio.hu cikk 2008. nov.10.)