Az FX-swap ügylet felépítéséből adódóan lehetővé teszi egyrészt a különböző devizanemben fennálló likvid eszközök (készpénz,számlapénz) cseréjét a spot lábon keresztül, ezzel egyidejűleg az emiatt változó devizapozíció fedezését a termin lábon keresztül. Ennek köszönhetően az ügylettel a szükséges denominációjú likviditás biztosítható az eredeti devizapozíció változtatása nélkül. Vagy másképpen: a devizaswapügylet felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, illetve egy adott devizanemű finanszírozási eszköz szintetikusan előállítható (hitel/betét + devizaswap). ugyanakkor az FX-swap és spotügyletek együttes alkalmazásával a piaci szereplők szintetikus határidős devizapozíciót tudnak felvállalni, illetve ennek révén a meglévő árfolyamkitettségüket zárni tudják: ekkor az FX-swap ügylet spot lába és az azzal ellentétes irányú spotügylet semlegesíti egymást, a megmaradó határidős láb pedig egy határidős ügylettel egyenértékű.
Az FX-swap ügylet alapvetően nem egy finanszírozási eszköz, hanem egy adott finanszírozási eszköz (pl. hitel, betét) devizanemének cseréjét lehetővé tevő származtatott termék, így alacsonyabb hitelkockázatot tartalmaz, mint a fedezetlen bankközi kihelyezés.
Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata
Ha a bank a devizalikviditást egy egyszerű azonnali devizaügylet (konverzió) segítségével biztosítja, akkor az árfolyamkockázati kitettsége fennmarad, s ez pótlólagos tőkekövetelményt vonhat maga után.
Ha a teljes nyitott devizapozíció meghaladja a túllépések levonása előtti szavatoló tőke két százalékát, akkor az összesített nyitott pozíció nyolc százaléka után kell tőkét képezni.
Mák István−Páles Judit:Az FX-swap piac szerepe a hazai pénzügyi rendszerben
Az FX-swap ügylet piaci értéke csak a devizakamatra, és – szemben a határidős ügyletekkel – nem a teljes tőkére vetítve függ a devizaárfolyam lejáratkori alakulásától. Az FX-swap ügylet így önmagában lényegében egy zárt pozíciónak tekinthető abban az értelemben, hogy csak a devizakamatra eső árfolyamkockázatot tartalmazza.
Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata
Urban legend-nek bizonyult a Kúria jogegységi határozatában megfogalmazott azon állítása, hogy a hitelezők helyzetére az árfolyam változása nem hat ki. (6/2013 PJE)
A kereskedési bevételek elsősorban az orosz és magyar leányoknál végzett, devizaalapú tranzakciók sikerességének köszönhetően ugrottak meg, mivel a devizaárfolyamok mozgása pozitív hatást gyakorolt a cég pénzügyi eszközeire.
Forrás: http://www.investor.hu/news/20131127-kellemes-meglepetest-okozott-a-raiffeisen.html
A rövid forintforrásokból hosszabb lejáratú, de változó kamatozású devizaalapú hitelek nyújtásának rövid lejáratú FX-swapokkal való fedezése tehát árfolyamkockázatot és kamatkülönbözet-kockázatot nem, de megújítási kockázatot tartalmaz.
Páles Judit −Kuti Zsolt−Csávás Csaba:A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata
Az Ökopódium vendégei: RÓNA Péter, közgazdász, az Oxfordi Blackfriars Hall professzora SURÁNYI György, az MNB és a CIB Bank volt elnöke SCHMUCK Erzsébet, országgyűlési képviselő, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke
Mi lesz a deviza-hitelekkel a Kúria jogegységi határozata után? Mi lesz a hitelfelvevőkkel és mi lesz a bankrendszerrel?
Egy eddig szinte észrevétlen költségelem rendkívül nagy emelkedése miatt elképzelhető, hogy 2-3 hónap múlva jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülnek a magyarországi háztartási devizahitelesek. Mindez úgy is bekövetkezhet, hogy közben a forint viszonylag stabil marad és a külföldi devizák kamattartalma még csökken is. A kormány és a nagy kereskedelmi bankok által múlt pénteken bejelentett megállapodás némileg segíthet a helyzeten, de a jelek szerint a kormány inkább csak látszólag akarja megvédeni a devizaadósokat a növekvő pénzügyi terhektől.
A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK.
A hazai bankoknak a mérlegen belül így forinttal szembeni kitettsége (long deviza, short forint pozíciója) keletkezik.
Mák István–Páles Judit: Az FX-swap piac szerepe a hazai pénzügyi rendszerben (MNB)