A forintosításról … és a valóságról

III/1522/2014. számú döntése az Alkotmánybíróságnak – az első devizahiteles törvény kapcsán

124 pont

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezek a feltételek a Tv.-nyel összefüggésben nem állnak fenn. A „deviza alapú” szerződések tömegesen jöttek létre, lényegük közismert, az ilyen szerződés fogalmát a jogalkotó rögzíti, és az nem minősül eleve értelmezhetetlennek.

Álláspontunk szerint sem a közbeszédben, sem a köznyilvánosságban, és a jogalkalmazók előtt nem ismert, nem hogy közismert lenne a devizahitel valódi tartalma. Különösen az, hogy ezek forrás, és fedezet nélküli forinthitelek. Közismerten így a bank hitelt sem nyújthatna. Ez közismert. Az nem, hogy a szintetikus tőke, a szintetikus deviza ellentételezhet ilyen forinthitelt a bankok gyakorlatában. DE NEM TÖRVÉNYESEN, HA AZT A BANK NEM ÖSSZETETT PÉNZÜGYI TERMÉKKÉNT, NEM BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKÉNT, HA AZT NEM A BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKOCKÁZAT FELMÉRÉSÉVEL, HA NEM ERRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSSAL, HA NEM AZ ILYENRE HITELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRTÉKESÍTÉSI NORMÁI SZERINT, HA EZT KORLÁTLANUL, HITELKOCKÁZATI ELEMZÉSEK NÉLKÜL, ADÓSKOCKÁZATOK KEZELÉSE NÉLKÜL, HA A BIZTOSÍTÉKOT NYÚJTÓ ZÁLOG-LEÉRTÉKELŐDÉS KEZELÉSE NÉLKÜL, HA EZT KORLÁTLAN ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELŐÁLLÍTÁSÁVAL, ÉS KORLÁTLAN KAMAT ÉS KÖLTSÉG EMELÉSSEL ÉRTÉKESÍTI A BANKRENDSZER KARTELBEN. Ezért ezek a szerződések létre sem jöttek!

Most azért van szükség a forintosításhoz devizaforrásra, mert a szintetikus deviza (valójában egy fiktív befektetés az ügyfél devizatőke nyilvántartásával) nem forrás, és nem fedezet. Az adósok számára ennek a szintetikus tőkének a mibenléte már közismert. Nem úgy a jogalkalmazók számára.

 

A forintosításról … és a valóságról 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 2. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 3. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – Szintetikus követelés-hatalom 1.-2. rész

Azért védi a politika, a bank annyira magát: mert a pénzviszonyok mintha pénzeken nyugszanak a világban. Ha a devizahitel, ez a minthább mintha hibrid, a hibrid jellegénél fogva bedől, borul a dominó: minden mintha adósság a világon, mintha megkérdőjelezhetővé válna: a hibrid nem csak mintha pénz, de a mi Ft-hitel-pénzünk a saját hitelünk forrása azzal, hogy körbeutaztatják devizatőke-nyilvántartásként a swappal a mérlegen kívül.

A devizahitel nem csak személyes, vagy nemzeti ügy: egy tégla a pénzhatalom, az uzsoracivilizáció, a szintetikus követelés-hatalom alapjában: ha ezt kivesszük, csak idő kérdése, hogy ezt a falat is mi döntsük romba.

Szintetikus követelés-hatalom 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz

A szintetikus tőke fogságában

A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK. Irányelv – a fogyasztóvédelemről) és az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, mind a magyar fogyasztóvédelmi jogszabályokkal ellentétes. A befektetéssel vegyes hitelszerződésnek, a valós történéseinek feltárása a bírósági eljárásban, azt jelenti, hogy a hitelszerződés, csupán kezdete annak, hogy a bank átértelmezi annak tartalmát, és egy befektetést hajt végre annak ürügyén a futamidő alatt, a következő formában:

Tovább az olvasáshoz