NEM TARTOZOL, MIÉRT FIZETSZ?

NEM TARTOZOL, MIÉRT FIZETSZ?

Különleges ember vagy! Polgár és fogyasztó, aki eltartja a Tőkét és a Jogállamát.

A törvényalkotók és a bírák, írástudók és farizeusok ezt MÉG nem tudják. Tanítsd meg nekik!

  1. A polgárnak különleges fogyasztói jogai vannak a bankkal szemben a törvényekben, és a bírósági perekben is. A banktőkének különleges fogyasztóvédelmi kötelességei vannak a polgárokkal és közösségeikkel szemben, ha őket adósaikká szeretnék tenni egy hitellel.
  2. A magyar „devizaalapú” Ft-hitel NEM TARTALMAZ FORRÁSDEVIZÁT, adós és pénzintézet jogviszonyában. A jelzálog-hitelből származtatott, annak szerves részét képező SZINTETIKUS DEVIZAESZKÖZ, (semmilyen devizakockázata nem volt a banknak, csak megújítás kockázata), mert NEM FORRÁSDEVIZA, hanem könyvelt BEFEKTETÉS ügylet, adós és a bank jogviszonyában. Nem a bank magánügye, hanem a Te ügyed!
  3. Ennek az összetett pénzügyi terméknek az értékesítésekor, a BANK MINDEN rávonatkozó JOGSZABÁLYT, kötelezettséget MEGSZEGETT, hogy kifoszthasson Téged, és Hazádat.
  4. Ezek miatt, ÉS mivel ezeket akkor MÉG NEM TUDTAD, már a szerződésed megkötésének időpontjában, a “devizaalapú” összetett HITELEK LÉTRE SEM JÖTTEK, kölcsönös és egybehangzó szerződési akarat hiányában. Ha létrejöttek volna, semmisek lennének, teljes tartalmukban.
  5. Ezért NINCS MIT FORINTOSÍTANI, és elszámolni. Adósnak és banknak kölcsönösen vissza kell szolgáltatnia, amit kaptak. És ebbe kell beszámítani a BANKOK által fizetendő KÁRTÉRÍTÉST, amiért megcsaltak Téged és Hazádat, eltartójukat. A bankok tartoznak Neked!

MIÉRT KELLENE FIZETNED, HA NEM TARTOZOL?

 

Válaszok nélkül

Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak.

Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós.

Tisztelt Bank!

Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől. A szintén Önöknél meglévő hitelszerződéssel „végtörlesztettem” azt. Értelmes emberként sem volt levezethető számomra a szerződésből, annak valóságos(!) tartalma. Tisztában voltam a bankkölcsön, a hitelpénzen alapuló hitelezés, a deviza forráson alapuló hitel-számlapénz, mint a rendelkezésemre bocsátott, a nekem nyújtott kölcsön alapjául szolgáló tőke-pénz fogalmával. Azzal is tisztában voltam, hogy a valutáknak van árfolyam viszonyítása, és az idegen valutában nyilvántartott követelés, deviza is rendelkezik árfolyam viszonyítással a hazai pénznemben rendelkezésemre bocsátott hitel-számlapénzhez viszonyítva… A szerződés szövegéből, és az Önök tájékoztatásából, és nyilvános propagandájukból, valamint a „devizahitelek” bankrendszer szintű kihelyezési kampányból sem lehetett következtetni arra a folyamatra, amelynek következtében kifizethetetlen adósságot vett magára a családom a „devizaalapú” hitelszerződéssel. Én és annyi más önkormányzati, vállalkozási, és fogyasztói adós nem lehetett tisztában ezeknek a gyalázatos pénzügyi termékeknek a valóságával, és valóságos következményeivel… Ellentétben azokkal, akik Magyarország és a magyarok kifosztására, előre tudottan, és bizonyosan, a futamidők lejárta előtt, a szerződések lehetetlenné tételére, ezt a pénzügyi terméket (amelynek még a megnevezését, és a jogviszony valóságának elrejtésétől, váltózó nyíltsággal, de még most sem rettennek el) bevezették a banki kínálatukba.

Tovább az olvasáshoz

Látszólagos devizaforrás

A többlet devizaeszköz lefedezésének nettó hatásaként tehát a bankok valójában látszólagos devizaforrást állítanak elő. Mivel azonban a bankoknak alapvetően a devizahitelezésből eredően egyre inkább svájci frankban denominált ügyleteket kell fedezni, ehhez egy eurósvájci frank ügyletet is beiktatnak, a svájci frankforint piac alacsony likviditása miatt.

Hangzó anyagok

Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:

  • Bevezetés
  • Történelmi előzmények
  • Szintetikus követelés-hatalom
  • A deviza-nyilvántartású hitel
  • A jogalkalmazás ellentmondásai
  • Végkövetkeztetés
  • A forintosításról … és a valóságról

Tovább az olvasáshoz

Kérdések a bankhoz

A kormány elszámoltatja a bankokat …számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján.

Tisztelt Bank!

Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján. Mindezekért néhány kérdésemre választ várok a banktól. Hogy nyomatékosítsam érdeklődésem komolyságát, a MNB-nak is megküldöm ugyanezeket a kérdéseket (kérve a Felügyeleti álláspontot), amelyekre választ várok. Hiszen újabb döntéseket kell hozzak, új törvények alapján.

Kérném a válaszukat és a részletes elszámolásokat is postafordultával. Az elszámolásként megküldött szerződésmódosítást tehát jogfenntartással veszem át, azt nem fogadom el. Minden jogomat fenntartom arra vonatkozóan, hogy ezzel kapcsolatban érvényesítsem jogaimat amint ennek előterjesztésére, a Felügyeleti álláspont és a Bank által adott válaszok alapján, annak részemre való megküldése után megnyílik a lehetőségem.

A kérdéseim a következők, amelyeket időnként kommentálok is.

 

  1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
  2. Az én kölcsönömhöz milyen forrással, vagy „fedezettel” ellátott hitelt nyújtott a bank?
  3. A hitel tőke összege miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
  4. A forint hitelem emelkedését mi idézte elő, milyen számviteli formában, és milyen költségekkel növelték a forinthitelem összegét, az én egyszeri kölcsönöm kifizetését követően.
  5. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtottak, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
  6. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
  7. Ha nem minősül a számvitel szabályai szerint forrásnak, mint forrásköltségeit miként számolták el a hitelem terhére, és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján?
  8. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
  9. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
  10. A bank szerint a szerződés azon kitétele, hogy deviza-eladási árfolyamon törlesztem havonta a hitelemet forintbefizetéssel, az azt is jelenti, hogy az a hitel-tőke összeg, amire a törlesztést végzem, emelkedhet?
  11. A hiteltartozásom emelkedésére vonatkozóan milyen adóskockázat elemzést végeztek el, és milyen időszakra előre?
  12. A deviza-nyilvántartású hitel termék bevezetésekor milyen belső protokollt írt elő a bank számára maga a bank? Kérem ennek a protokollnak a megküldését is azért, hogy ellenőrizhessem, a bank a saját protokollja szerint járt-e el velem szemben?
  13. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 9-es pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
  14. Miért nem tájékoztattak arról, hogy a deviza drágulása nem csak a törlesztő részlet fizetésekor történt átváltásra, hanem a teljes hiteltőke tartozás forintösszegének emelését is előidézi azáltal, hogy aktuális devizaárfolyamon a hitel deviza értékét forintra, újból és újból „átszámítják”.
  15. A mellékelt szerződés melyik pontjából következik ez közvetlenül? Ha az ÁSZF tartalmazza, akkor melyikből olvasható ki ez?
  16. Miért kell a kölcsön folyósításakor nyújtott hitelt folyamatosan emelni terhemre a futamidő teljes tartama alatt? Hogyan állították elő az egyszeri hitel folyamatos megújítását és annak emelkedését?
  17. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
  18. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
  19. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
  20. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
  21. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
  22. A bank és a bankrendszer által az adósoknak (önkormányzatok, vállalkozások, fogyasztók) nyújtott deviza-nyilvántartású hiteltömeg milyen kockázatokat „termelt ki” az adósok terhére? A deviza drágulása, megújítási kockázat beárazása, bank és adósság leminősítés, országkockázati- és adóskockázati felár stb.? Ezek előrelátható kockázatok voltak-e?
  23. A befektetéssel (szintetikus deviza) ellentételezett forinthitelem kockázatkezelését, az adóskockázat kezelését a bank miként végezte el, miközben saját nyitott devizapozíciójából eredő virtuális kockázatát a bank kezelte, magával a befektetéssel? Amely így a hitelviszony keretében a bank „forrásteremtését” is és saját kockázatát is egyidejűleg kezelte.
  24. A szerződés és az ÁSZF mely pontja utal arra, hogy mi az a szintetikus deviza, az ezt jelentő befektetési ügylet szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
  25. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

Levél az Magyar Nemzeti Bankhoz :

Tovább az olvasáshoz