Kérdések a bankhoz

A kormány elszámoltatja a bankokat …számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján.

Tisztelt Bank!

Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján. Mindezekért néhány kérdésemre választ várok a banktól. Hogy nyomatékosítsam érdeklődésem komolyságát, a MNB-nak is megküldöm ugyanezeket a kérdéseket (kérve a Felügyeleti álláspontot), amelyekre választ várok. Hiszen újabb döntéseket kell hozzak, új törvények alapján.

Kérném a válaszukat és a részletes elszámolásokat is postafordultával. Az elszámolásként megküldött szerződésmódosítást tehát jogfenntartással veszem át, azt nem fogadom el. Minden jogomat fenntartom arra vonatkozóan, hogy ezzel kapcsolatban érvényesítsem jogaimat amint ennek előterjesztésére, a Felügyeleti álláspont és a Bank által adott válaszok alapján, annak részemre való megküldése után megnyílik a lehetőségem.

A kérdéseim a következők, amelyeket időnként kommentálok is.

 

  1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
  2. Az én kölcsönömhöz milyen forrással, vagy „fedezettel” ellátott hitelt nyújtott a bank?
  3. A hitel tőke összege miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
  4. A forint hitelem emelkedését mi idézte elő, milyen számviteli formában, és milyen költségekkel növelték a forinthitelem összegét, az én egyszeri kölcsönöm kifizetését követően.
  5. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtottak, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
  6. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
  7. Ha nem minősül a számvitel szabályai szerint forrásnak, mint forrásköltségeit miként számolták el a hitelem terhére, és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján?
  8. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
  9. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
  10. A bank szerint a szerződés azon kitétele, hogy deviza-eladási árfolyamon törlesztem havonta a hitelemet forintbefizetéssel, az azt is jelenti, hogy az a hitel-tőke összeg, amire a törlesztést végzem, emelkedhet?
  11. A hiteltartozásom emelkedésére vonatkozóan milyen adóskockázat elemzést végeztek el, és milyen időszakra előre?
  12. A deviza-nyilvántartású hitel termék bevezetésekor milyen belső protokollt írt elő a bank számára maga a bank? Kérem ennek a protokollnak a megküldését is azért, hogy ellenőrizhessem, a bank a saját protokollja szerint járt-e el velem szemben?
  13. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 9-es pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
  14. Miért nem tájékoztattak arról, hogy a deviza drágulása nem csak a törlesztő részlet fizetésekor történt átváltásra, hanem a teljes hiteltőke tartozás forintösszegének emelését is előidézi azáltal, hogy aktuális devizaárfolyamon a hitel deviza értékét forintra, újból és újból „átszámítják”.
  15. A mellékelt szerződés melyik pontjából következik ez közvetlenül? Ha az ÁSZF tartalmazza, akkor melyikből olvasható ki ez?
  16. Miért kell a kölcsön folyósításakor nyújtott hitelt folyamatosan emelni terhemre a futamidő teljes tartama alatt? Hogyan állították elő az egyszeri hitel folyamatos megújítását és annak emelkedését?
  17. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
  18. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
  19. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
  20. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
  21. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
  22. A bank és a bankrendszer által az adósoknak (önkormányzatok, vállalkozások, fogyasztók) nyújtott deviza-nyilvántartású hiteltömeg milyen kockázatokat „termelt ki” az adósok terhére? A deviza drágulása, megújítási kockázat beárazása, bank és adósság leminősítés, országkockázati- és adóskockázati felár stb.? Ezek előrelátható kockázatok voltak-e?
  23. A befektetéssel (szintetikus deviza) ellentételezett forinthitelem kockázatkezelését, az adóskockázat kezelését a bank miként végezte el, miközben saját nyitott devizapozíciójából eredő virtuális kockázatát a bank kezelte, magával a befektetéssel? Amely így a hitelviszony keretében a bank „forrásteremtését” is és saját kockázatát is egyidejűleg kezelte.
  24. A szerződés és az ÁSZF mely pontja utal arra, hogy mi az a szintetikus deviza, az ezt jelentő befektetési ügylet szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
  25. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

Levél az Magyar Nemzeti Bankhoz :

Continue reading

Röpirat a deviza(követelés)-hatalomról

A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben.

Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival. Ha van jogállam, törvény előtti egyenlőség, legalább a jogorvoslat terén, kénytelenek az új „megmentő törvények” ellen fordulni előbb, mielőtt a tárgyalótermekben állíthatnák, és bizonyíthatnák, hogy ezek a szerződések mind csalások, mert a bíróságok nem vizsgálhatják a csalás tényét!

A devizahitelek sem a jogviszony tartalma, sem az adósok kötelezettségei, sem a magyar, sem az európai jog szerint nem egyneműek. A jogfosztó szabályok azonban ezt letagadják, és egységesen devizahitelként kezelik, mert a valóság feltárása, hogy mik is ezek, leleplezné azt a politikai elitet, amely laboránsként bevezette ezeket Magyarország és a honpolgárok kifosztására, és a banki, és állami nyereség elérése céljából. Nem más célt szolgáltak, mint az állam rövid távú anyagi céljait, hosszú távú romlás árán. Mindez bizonyítható, de nem akarja sem a kizsákmányoló laboráns politikai elit, sem a megmentő szerepében tetszelgő laboránssá vált új kormányzó elit ennek a feltárását, mert fény derülne a haszonlesésükre, és zsarolhatóságukra.

Continue reading

A forintosításról … és a valóságról

III/1522/2014. számú döntése az Alkotmánybíróságnak – az első devizahiteles törvény kapcsán

124 pont

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezek a feltételek a Tv.-nyel összefüggésben nem állnak fenn. A „deviza alapú” szerződések tömegesen jöttek létre, lényegük közismert, az ilyen szerződés fogalmát a jogalkotó rögzíti, és az nem minősül eleve értelmezhetetlennek.

Álláspontunk szerint sem a közbeszédben, sem a köznyilvánosságban, és a jogalkalmazók előtt nem ismert, nem hogy közismert lenne a devizahitel valódi tartalma. Különösen az, hogy ezek forrás, és fedezet nélküli forinthitelek. Közismerten így a bank hitelt sem nyújthatna. Ez közismert. Az nem, hogy a szintetikus tőke, a szintetikus deviza ellentételezhet ilyen forinthitelt a bankok gyakorlatában. DE NEM TÖRVÉNYESEN, HA AZT A BANK NEM ÖSSZETETT PÉNZÜGYI TERMÉKKÉNT, NEM BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKÉNT, HA AZT NEM A BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKOCKÁZAT FELMÉRÉSÉVEL, HA NEM ERRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSSAL, HA NEM AZ ILYENRE HITELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRTÉKESÍTÉSI NORMÁI SZERINT, HA EZT KORLÁTLANUL, HITELKOCKÁZATI ELEMZÉSEK NÉLKÜL, ADÓSKOCKÁZATOK KEZELÉSE NÉLKÜL, HA A BIZTOSÍTÉKOT NYÚJTÓ ZÁLOG-LEÉRTÉKELŐDÉS KEZELÉSE NÉLKÜL, HA EZT KORLÁTLAN ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELŐÁLLÍTÁSÁVAL, ÉS KORLÁTLAN KAMAT ÉS KÖLTSÉG EMELÉSSEL ÉRTÉKESÍTI A BANKRENDSZER KARTELBEN. Ezért ezek a szerződések létre sem jöttek!

Most azért van szükség a forintosításhoz devizaforrásra, mert a szintetikus deviza (valójában egy fiktív befektetés az ügyfél devizatőke nyilvántartásával) nem forrás, és nem fedezet. Az adósok számára ennek a szintetikus tőkének a mibenléte már közismert. Nem úgy a jogalkalmazók számára.

 

A forintosításról … és a valóságról 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 2. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 3. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Egy “devizahiteles” alkotmányjogi panasszal élt a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben

Egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését.

Álláspontja szerint a C-604/11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget – a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében –  ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid),  az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott  pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I. melléklet „A” szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyikét végzik.

Ezért a szóban forgó pénzügyi terméken belül az alapterméknek (hitellel vegyes kölcsönnek) ugyanannak a jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie, mint az annak szerves részét képező befektetési szolgáltatásnak, mivel az a termék szerves részét képezi – akkor is, ha azok beágyazottak illetve rejtettek.

A befektetés (szintetikus deviza) nem egyszerűen banki „fedezeti művelet”, amihez az adósnak semmi köze, hanem ez a pénzügyi termék része. És nem fedezeti művelet, nem forrásteremtés. Hanem az ügyfél tulajdonát képező devizatőke nyilvántartási számlájával végzett banki ellentételező ügylet. Mivel az adós számlájával végzi a bank, és enélkül a hitelviszony sem létezne, a befektetésekre vonatkozó szabályok szerint tehetné ezt meg a bank, az ügyfél hozzájárulásával, és közös kockázatviseléssel. De ez nem így történt.

Az adós álláspontja szerint ezért a deviza-alapú kölcsönnek elnevezett  hibrid jogviszonyban, minden egyes jogviszonynak meg kell felelnie a szerződésnek és minden egyes szerződési pontnak a különböző jogviszonyokon keresztül meg kell felelni valamennyi jogviszonyra vonatkozó szabályoknak. Tehát adott esetben a befektetésre, a hitelre és a kölcsönre vonatkozó szabályoknak egyszerre, és egyidejűleg kell megfelelni a deviza nyilvántartású hitelnek. Ha ennek nem felel meg, akkor nem az a kérdés, hogy érvénytelen, vagy tisztességtelen a szerződés egyoldalú módosítása, vagy bármelyik része érvénytelen, tisztességtelen, hanem az egész tisztességtelen, onnantól kezdve, hogy hogyan értékesítették, hogyan vezették be a piacra, hogyan adták a kölcsönt és hogyan nem tájékoztatták az ügyfelet és hogyan nem vizsgálták a kockázatokat, mint befektető adósi kockázatot (banki árfolyamnyereség, adósi árfolyamveszteség).

Ebből az következik, hogy mind a jogalkotásnak, mind a jogalkalmazásnak ebben a formában kellene ezt a termékértékesítést vizsgálnia, vagyis hogy a bankrendszer kartellban, ugyanabban a formában – az adós devizaszámlájának befektetési műveleteivel előállított – szintetikus devizának nevezett ellentételezéssel nyújtott forint hitelt.

Ez a pénzügyi összetett termék, ez az adós pénzügyi eszközével végzett, és nem forrás alapon végzett hitelezés.  A bank összetett pénzügyi terméke a hibrid, amire az európai jog megfelelő definíciókat alkalmaz és előírásokat, hogy ezt hogyan kell értékesíteni.

Mivel nem így történt, nem így értékesítették, letagadták, hogy ez egy ilyen hitel, ezzel tulajdonképpen a bank, a bankrendszer és az állam is szembe ment a luxemburgi bíróság vonatkozó ítélkezésének és az európai irányelveknek, ezért közvetlenül európai jogsérelem történt.

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – A jogalkotás, jogalkalmazás, és jogérvényesítés ellentmondásai és a “devizahitel” valósága 1.-6.

A Kúria 6/2013 PJE határozata közösségi jogot sért. A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra nézve, ezért a jogegységi határozatoknak is meg kell felelnie az EU jogának. Ha nem felel meg, az esetben az érdemi határozatot hozó bíróságnak ugyanúgy félre kell azt tennie. A nálunk deviza nyilvántartású kölcsönnek elnevezett jogviszonyra, mint  az EU joga által szabályozott hibrid szerződésre ugyanúgy alkalmazandó: a szintetikus devizaügylettel (befektetéssel) ellentételezett hitelviszonyra vonatkozó EU jog (az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK  a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve és a  Bizottság a 2006/73 EK irányelvben meghatározott a 2004/39/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvének végrehajtásának részletes szabályai ) , és a Luxemburgi Bíróság, ezen pénzügyi termékre vonatkozó határozatai (C-604/11.sz. ügy).

A jogérvényesítést a Kúria úgy akadályozza (Európában egyedülálló módon), hogy a jogegységi határozatában a jogviszony tartalmát (hibrid) felülírja az eljárásban (kötelező jogértelmezés), a kereseti állítást, és bizonyítást egy tényre (a befektetésre) megtiltja előre . Mindezzel a 6/2013 PJE határozat az elsődlegesen alkalmazandó 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvében megfogalmazott normáktól eloldódik.

 

A jogalkalmazás ellentmondásai 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Continue reading