Mérleg alatti számlapénzek

A bankrendszer minden tagjának a mérleg feletti tevékenysége ellenőrzött és szabályozott. A mérleg alatti, szabadpénzpiaci tevékenysége részben szabályozott, egyes műveletekre kiterjedően, de annak valóságos pénzforgalma sem nem szabályozott, sem nem ellenőrzött. A mérleg alatti tevékenység auditálása sem valós adatokon nyugszik, valódi auditálásról nem is beszélhetünk. Az európai könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének illusztris tagja, ezzel kapcsolatban a bankok ilyen tevékenységét, jobb szó híján, perverz banki működésnek nevezte. (A hasonló című tanulmányt az interneten megtalálják egyszerű google tárgykereséssel).

A bankok könyvvizsgálatával kapcsolatos módszertani levél tartalmazza azt is, hogy a mérleg alatti szabadpénzpiaci műveletek auditálása nem történik meg, ennek pénztömegére vonatkozóan, a valós vizsgálatot, és adatok ellenőrzését, a bank vezetőjének a nyilatkozata pótolja. Mivel a szintetikus deviza éppen a mérleg alatti műveletekhez kapcsolódik, így annak pénzforgalma nem ellenőrzött és nem szabályozott.

Részben, a „devizaalapú” hitel termékek egyes pénzforgalmi adata bekerül ugyan a mérlegbe, de csak azért, hogy a mérlegen belüli hitelszámlán átvezessék az aktuális árfolyam-nyereségüket, egy konkrét a hitelre vonatkozóan. A mérleg alatti szintetikus devizamozgások, és a magyar állampapírok forgalmára vonatkozó tőke- és profitkiáramlás végig mérlegen kívül marad , így az sem szabályozott és ellenőrzött (például 2004-2008. közötti időszakban, a magyar szintetikus devizán alapuló Ft-hitelezés fedezte az anyabankok, és partnerbankok állampapír-vásárlásából eredő Ft-hozam kiesést is). Az amerikai másodlagos hitelpiaci termékek, USD alapon pontosan ugyanazt a „feladatot” látták el a bankrendszer számára, mint hazánkban a (döntően) CHF-Ft „devizaalapú” hiteltermékek.

Csak nálunk hatásában sokkal súlyosabb következményekkel.

Tovább az olvasáshoz

Válaszok nélkül

Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak.

Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós.

Tisztelt Bank!

Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől. A szintén Önöknél meglévő hitelszerződéssel „végtörlesztettem” azt. Értelmes emberként sem volt levezethető számomra a szerződésből, annak valóságos(!) tartalma. Tisztában voltam a bankkölcsön, a hitelpénzen alapuló hitelezés, a deviza forráson alapuló hitel-számlapénz, mint a rendelkezésemre bocsátott, a nekem nyújtott kölcsön alapjául szolgáló tőke-pénz fogalmával. Azzal is tisztában voltam, hogy a valutáknak van árfolyam viszonyítása, és az idegen valutában nyilvántartott követelés, deviza is rendelkezik árfolyam viszonyítással a hazai pénznemben rendelkezésemre bocsátott hitel-számlapénzhez viszonyítva… A szerződés szövegéből, és az Önök tájékoztatásából, és nyilvános propagandájukból, valamint a „devizahitelek” bankrendszer szintű kihelyezési kampányból sem lehetett következtetni arra a folyamatra, amelynek következtében kifizethetetlen adósságot vett magára a családom a „devizaalapú” hitelszerződéssel. Én és annyi más önkormányzati, vállalkozási, és fogyasztói adós nem lehetett tisztában ezeknek a gyalázatos pénzügyi termékeknek a valóságával, és valóságos következményeivel… Ellentétben azokkal, akik Magyarország és a magyarok kifosztására, előre tudottan, és bizonyosan, a futamidők lejárta előtt, a szerződések lehetetlenné tételére, ezt a pénzügyi terméket (amelynek még a megnevezését, és a jogviszony valóságának elrejtésétől, váltózó nyíltsággal, de még most sem rettennek el) bevezették a banki kínálatukba.

Tovább az olvasáshoz

FX-swappal finanszírozott spot devizapozíció felvétele

FX-swappal finanszírozott spot devizapozíció felvétele (szintetikus határidős pozíció)

Ennek keretében az elsősorban devizapozíciót felvenni kívánó szereplő (jellemzően egy spekuláns) pozíció nyitására a sima határidősnél (outright forward) likvidebb spotpiacot használja, azonban, mivel a kérdéses devizában eszközt nem kíván szerezni (nem akar mérlegében változást látni), köt egy ezt finanszírozó swapügyletet is, melynek spotlába ellentétes irányú az eredeti spotügylettel. Így nettó pozíciója a swap forward-lábára korlátozódik, mely tehát az eredeti spotügylettel (a kívánt pozíciónyitási iránnyal) megegyező irányú, míg a spotlábon nincs pénzmozgás, mérlege változatlan.

Ez tulajdonképpen egy szintetikus határidôs ügylet létrehozását jelenti. E taktikának az előnye a sima határidős (outright forward) ügylettel szemben, hogy a swappiac sokkal likvidebb és sokkal rugalmasabb a lejáratok tekintetében. A pozíció lezárása vagy egy ugyanilyen, de ellentétes irányú tranzakciópárral (spot + swap), vagy pusztán egy a pozícióval ellentétes irányú spotügylettel és az eredeti swap kifuttatásával (lejárni hagyásával) történhet. E taktikának az előnye nem pusztán a nagyobb likviditásban és a mérleg megkímélésében rejlik, hanem abban is, hogy gyakorlatilag tetszés szerint „beállítható” az így létrehozott szintetikus határidős pozíció futamideje, azaz a devizapozícióval vállalt kamatkitettség mértéke. A piac igen nagy likviditása miatt a pozíció tetszés szerint újítható meg, vagy zárható le a kívánt pillanatban.

Hangzó anyagok

Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:

  • Bevezetés
  • Történelmi előzmények
  • Szintetikus követelés-hatalom
  • A deviza-nyilvántartású hitel
  • A jogalkalmazás ellentmondásai
  • Végkövetkeztetés
  • A forintosításról … és a valóságról

Tovább az olvasáshoz

Kérdések a bankhoz

A kormány elszámoltatja a bankokat …számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján.

Tisztelt Bank!

Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján. Mindezekért néhány kérdésemre választ várok a banktól. Hogy nyomatékosítsam érdeklődésem komolyságát, a MNB-nak is megküldöm ugyanezeket a kérdéseket (kérve a Felügyeleti álláspontot), amelyekre választ várok. Hiszen újabb döntéseket kell hozzak, új törvények alapján.

Kérném a válaszukat és a részletes elszámolásokat is postafordultával. Az elszámolásként megküldött szerződésmódosítást tehát jogfenntartással veszem át, azt nem fogadom el. Minden jogomat fenntartom arra vonatkozóan, hogy ezzel kapcsolatban érvényesítsem jogaimat amint ennek előterjesztésére, a Felügyeleti álláspont és a Bank által adott válaszok alapján, annak részemre való megküldése után megnyílik a lehetőségem.

A kérdéseim a következők, amelyeket időnként kommentálok is.

 

  1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
  2. Az én kölcsönömhöz milyen forrással, vagy „fedezettel” ellátott hitelt nyújtott a bank?
  3. A hitel tőke összege miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
  4. A forint hitelem emelkedését mi idézte elő, milyen számviteli formában, és milyen költségekkel növelték a forinthitelem összegét, az én egyszeri kölcsönöm kifizetését követően.
  5. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtottak, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
  6. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
  7. Ha nem minősül a számvitel szabályai szerint forrásnak, mint forrásköltségeit miként számolták el a hitelem terhére, és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján?
  8. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
  9. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
  10. A bank szerint a szerződés azon kitétele, hogy deviza-eladási árfolyamon törlesztem havonta a hitelemet forintbefizetéssel, az azt is jelenti, hogy az a hitel-tőke összeg, amire a törlesztést végzem, emelkedhet?
  11. A hiteltartozásom emelkedésére vonatkozóan milyen adóskockázat elemzést végeztek el, és milyen időszakra előre?
  12. A deviza-nyilvántartású hitel termék bevezetésekor milyen belső protokollt írt elő a bank számára maga a bank? Kérem ennek a protokollnak a megküldését is azért, hogy ellenőrizhessem, a bank a saját protokollja szerint járt-e el velem szemben?
  13. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 9-es pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
  14. Miért nem tájékoztattak arról, hogy a deviza drágulása nem csak a törlesztő részlet fizetésekor történt átváltásra, hanem a teljes hiteltőke tartozás forintösszegének emelését is előidézi azáltal, hogy aktuális devizaárfolyamon a hitel deviza értékét forintra, újból és újból „átszámítják”.
  15. A mellékelt szerződés melyik pontjából következik ez közvetlenül? Ha az ÁSZF tartalmazza, akkor melyikből olvasható ki ez?
  16. Miért kell a kölcsön folyósításakor nyújtott hitelt folyamatosan emelni terhemre a futamidő teljes tartama alatt? Hogyan állították elő az egyszeri hitel folyamatos megújítását és annak emelkedését?
  17. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
  18. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
  19. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
  20. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
  21. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
  22. A bank és a bankrendszer által az adósoknak (önkormányzatok, vállalkozások, fogyasztók) nyújtott deviza-nyilvántartású hiteltömeg milyen kockázatokat „termelt ki” az adósok terhére? A deviza drágulása, megújítási kockázat beárazása, bank és adósság leminősítés, országkockázati- és adóskockázati felár stb.? Ezek előrelátható kockázatok voltak-e?
  23. A befektetéssel (szintetikus deviza) ellentételezett forinthitelem kockázatkezelését, az adóskockázat kezelését a bank miként végezte el, miközben saját nyitott devizapozíciójából eredő virtuális kockázatát a bank kezelte, magával a befektetéssel? Amely így a hitelviszony keretében a bank „forrásteremtését” is és saját kockázatát is egyidejűleg kezelte.
  24. A szerződés és az ÁSZF mely pontja utal arra, hogy mi az a szintetikus deviza, az ezt jelentő befektetési ügylet szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
  25. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

Levél az Magyar Nemzeti Bankhoz :

Tovább az olvasáshoz