A szintetikus deviza az adós kivédhetetlen kockázata

A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak.

„A konkrét, egyedi ügylet gazdasági céljához kapcsolódó causának, jogcímnek, motívumnak a feltüntetésére a szerződés létrejöttéhez nincs szükség, ezért a magyar kötelmi jog rendszerében többek közt a kölcsönszerződés is tipizált, ebben az értelemben jogcímhez nem kötött absztrakt jogügylet.

Ezért nincs jelentősége annak – azokat az eseteket kivéve, amikor a jogszabály, vagy a felek megállapodása szerint meghatározásra került, vagy kell hogy kerüljön – hogy mi a kölcsön célja, azt miért kéri az adós, mire használja fel. Ebből eredően a kölcsönszerződés két szerződő fele viszonylatában az is teljességgel érdektelen – jogszabályi rendelkezés és szerződési kikötés hiányában – hogy a kölcsön összegét a kölcsönadó (hitelező) milyen pénzből nyújtja, honnan teremti elő annak fedezetét, a pénzintézet azt deviza, avagy forintforrásból eredően származtatja-e.

Más kérdés, hogy a bank működésének átláthatósága, a prúdens pénzpiaci tevékenységhez kötődő előírások alapján a pénzintézetnek a kölcsön fedezetét képező forrásokat szigorú módon könyvelnie kell a forrásszerkezet követhetőségének biztosításával, melynek elmulasztása azonban nem a felek közötti jogviszonyra kiható jogkövetkezménnyel, hanem közigazgatási jellegű szankciót eredményező bankfelügyeleti intézkedések foganatosításával járhat.

Ellenkező, felperesi értelmezés mellett az adósoknak egyébként más okból hibátlan akaratnyilatkozatuk esetén is azzal kellene számolniuk, hogy a banküzem általuk át nem látható nem prúdens működése miatt szerződésük létre sem jött, avagy érvénytelen, emiatt a szolgáltatott összeg azonnali visszatérítésére kötelesek, amely nyilvánvalóan a hitelezésbiztonságot adósi oldalról aláásó, ezért abszurd jogértelmezési eredményre vezetne”

Az adósnak nem kell ismernie a banküzem, más néven a hitel számszaki és jogi feltételeit biztosítani köteles banki prudencia teljesülését. Kivéve, ha a hitel feltételének számszaki és jogi feltételei megteremtése eredményeként az adósra olyan ügyleti deviza-árfolyam kockázat keletkezik, amelyet a pénzintézet maga állít elő, és azt köteles az adósra terhelni (250/2000 Korm. rend). És erről az ügyleti kockázatról nem tájékoztatja az adóst a szerződés három szakaszában. Nem következik a devizaalapú Ft-hitelek esetében az adósnak az, ahogy láthatóan a bíróságoknak sem, hogy nem elegendő egy pénztermék devizaelemére való utalás a szolgáltató részéről a szolgáltatási szerződésben. Tudnia szükséges az adósnak, hogy az a devizaelem rá vonatkozó tartalma az, hogy nem csak a törlesztő részleteknek van devizaárfolyamkockázata, hanem a megfizetendő tőkének is. És a piaci devizakockázat sem árfolyamingadozás, hanem a termék ajánlásakor érvényben lévő piaci árfolyamot mérséklő csúszó leértékelési szabály hatálya alatt áll az árfolyam, és a rendelkezés eltörlése esetén, a piaci árfolyam eltérítésének időszaka előtti devizaárfolyam trend azonnal fog érvényesülni, az ügyleti kockázatokkal együtt, és a deviza azonnal eléri a devizaárfolyam valós piaci értékét, és az nem árfolyamingadozás lesz akkor, hanem a valós trend. Ez be is következett 2008. második felében, és elérte a pl. a CHF, EUR, YEN, USD azt a piaci értéket, amelyet elért volna, már a csúszó leértékelés idején. A pénzintézetek minden tájékoztatásukban ennek ellenkezőjét állították, holott tudták, hogy ez nem igaz.

Tovább az olvasáshoz

Mérleg alatti számlapénzek

A bankrendszer minden tagjának a mérleg feletti tevékenysége ellenőrzött és szabályozott. A mérleg alatti, szabadpénzpiaci tevékenysége részben szabályozott, egyes műveletekre kiterjedően, de annak valóságos pénzforgalma sem nem szabályozott, sem nem ellenőrzött. A mérleg alatti tevékenység auditálása sem valós adatokon nyugszik, valódi auditálásról nem is beszélhetünk. Az európai könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének illusztris tagja, ezzel kapcsolatban a bankok ilyen tevékenységét, jobb szó híján, perverz banki működésnek nevezte. (A hasonló című tanulmányt az interneten megtalálják egyszerű google tárgykereséssel).

A bankok könyvvizsgálatával kapcsolatos módszertani levél tartalmazza azt is, hogy a mérleg alatti szabadpénzpiaci műveletek auditálása nem történik meg, ennek pénztömegére vonatkozóan, a valós vizsgálatot, és adatok ellenőrzését, a bank vezetőjének a nyilatkozata pótolja. Mivel a szintetikus deviza éppen a mérleg alatti műveletekhez kapcsolódik, így annak pénzforgalma nem ellenőrzött és nem szabályozott.

Részben, a „devizaalapú” hitel termékek egyes pénzforgalmi adata bekerül ugyan a mérlegbe, de csak azért, hogy a mérlegen belüli hitelszámlán átvezessék az aktuális árfolyam-nyereségüket, egy konkrét a hitelre vonatkozóan. A mérleg alatti szintetikus devizamozgások, és a magyar állampapírok forgalmára vonatkozó tőke- és profitkiáramlás végig mérlegen kívül marad , így az sem szabályozott és ellenőrzött (például 2004-2008. közötti időszakban, a magyar szintetikus devizán alapuló Ft-hitelezés fedezte az anyabankok, és partnerbankok állampapír-vásárlásából eredő Ft-hozam kiesést is). Az amerikai másodlagos hitelpiaci termékek, USD alapon pontosan ugyanazt a „feladatot” látták el a bankrendszer számára, mint hazánkban a (döntően) CHF-Ft „devizaalapú” hiteltermékek.

Csak nálunk hatásában sokkal súlyosabb következményekkel.

Tovább az olvasáshoz

Válaszok nélkül

Korábban közzétettük a bankoknak feltett kérdéseinket, amelyek többnyire válaszok nélkül maradnak.

Ha a bank válaszolt, de a 25 kérdésre kitérő választ adott, vagy nem válaszolta meg a 25 pontot, vagy, nem válaszolt. Akkor a banknak küldhető ez a 14. pontos levél, EZ a levél még tartalmazhatja, hogy a törvény szerinti elszámolást, e kérdések megválaszolása nélkül, nem fogadja el az adós.

Tisztelt Bank!

Az Önöknél is meglévő „devizaalapú” hitelszerződés alapján kaptam kölcsönt Önöktől. A szintén Önöknél meglévő hitelszerződéssel „végtörlesztettem” azt. Értelmes emberként sem volt levezethető számomra a szerződésből, annak valóságos(!) tartalma. Tisztában voltam a bankkölcsön, a hitelpénzen alapuló hitelezés, a deviza forráson alapuló hitel-számlapénz, mint a rendelkezésemre bocsátott, a nekem nyújtott kölcsön alapjául szolgáló tőke-pénz fogalmával. Azzal is tisztában voltam, hogy a valutáknak van árfolyam viszonyítása, és az idegen valutában nyilvántartott követelés, deviza is rendelkezik árfolyam viszonyítással a hazai pénznemben rendelkezésemre bocsátott hitel-számlapénzhez viszonyítva… A szerződés szövegéből, és az Önök tájékoztatásából, és nyilvános propagandájukból, valamint a „devizahitelek” bankrendszer szintű kihelyezési kampányból sem lehetett következtetni arra a folyamatra, amelynek következtében kifizethetetlen adósságot vett magára a családom a „devizaalapú” hitelszerződéssel. Én és annyi más önkormányzati, vállalkozási, és fogyasztói adós nem lehetett tisztában ezeknek a gyalázatos pénzügyi termékeknek a valóságával, és valóságos következményeivel… Ellentétben azokkal, akik Magyarország és a magyarok kifosztására, előre tudottan, és bizonyosan, a futamidők lejárta előtt, a szerződések lehetetlenné tételére, ezt a pénzügyi terméket (amelynek még a megnevezését, és a jogviszony valóságának elrejtésétől, váltózó nyíltsággal, de még most sem rettennek el) bevezették a banki kínálatukba.

Tovább az olvasáshoz

FX-swappal finanszírozott spot devizapozíció felvétele

FX-swappal finanszírozott spot devizapozíció felvétele (szintetikus határidős pozíció)

Ennek keretében az elsősorban devizapozíciót felvenni kívánó szereplő (jellemzően egy spekuláns) pozíció nyitására a sima határidősnél (outright forward) likvidebb spotpiacot használja, azonban, mivel a kérdéses devizában eszközt nem kíván szerezni (nem akar mérlegében változást látni), köt egy ezt finanszírozó swapügyletet is, melynek spotlába ellentétes irányú az eredeti spotügylettel. Így nettó pozíciója a swap forward-lábára korlátozódik, mely tehát az eredeti spotügylettel (a kívánt pozíciónyitási iránnyal) megegyező irányú, míg a spotlábon nincs pénzmozgás, mérlege változatlan.

Ez tulajdonképpen egy szintetikus határidôs ügylet létrehozását jelenti. E taktikának az előnye a sima határidős (outright forward) ügylettel szemben, hogy a swappiac sokkal likvidebb és sokkal rugalmasabb a lejáratok tekintetében. A pozíció lezárása vagy egy ugyanilyen, de ellentétes irányú tranzakciópárral (spot + swap), vagy pusztán egy a pozícióval ellentétes irányú spotügylettel és az eredeti swap kifuttatásával (lejárni hagyásával) történhet. E taktikának az előnye nem pusztán a nagyobb likviditásban és a mérleg megkímélésében rejlik, hanem abban is, hogy gyakorlatilag tetszés szerint „beállítható” az így létrehozott szintetikus határidős pozíció futamideje, azaz a devizapozícióval vállalt kamatkitettség mértéke. A piac igen nagy likviditása miatt a pozíció tetszés szerint újítható meg, vagy zárható le a kívánt pillanatban.

Hangzó anyagok

Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:

  • Bevezetés
  • Történelmi előzmények
  • Szintetikus követelés-hatalom
  • A deviza-nyilvántartású hitel
  • A jogalkalmazás ellentmondásai
  • Végkövetkeztetés
  • A forintosításról … és a valóságról

Tovább az olvasáshoz