Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – Végkövetkeztetések 1-2

Az adósok keresetükben, az ügy uraiként, olyan döntésre vonatkozó tényállást fogalmaznak meg, amelynek megállapítása esetén, a felek közötti perbeli szerződés nem jött létre, annak létrejöttét akadályozó egyező, és egybehangzó szerződési akarat hiánya miatt.

A szerződés – tartós jogviszony létrehozása esetén – a kötelem teljesüléséből megállapíthatóan, eltért a két fél esetében. A termékre vonatkozó adósi bizonyítás az, hogy nem kölcsön, és nem hitelviszony jött létre, mert a hitel, és a kölcsön a bank részéről csak egy ellentételező befektetéssel vegyes hibrid szerződéssel volt lehetséges.

Ehhez azonban a kereseti kérelem tényállását fel kell tárnia a bíróságnak, hogy az a valóságnak megfelel-e, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, minden kétséget megállapíthatóan, az írott szerződésekből levezethető-e.

Az adósok azt állítják, hogy olyan tartós kötelmi jogviszony jött létre a felek között, olyan kötelem, amely az írott szerződés tartalmától – még e tartalom érvényessége esetén is – eltér, amit az adósok szerződéskötési akarata, de valójában a bank kinyilvánított szerződési akarata is létrehozni kívánt: hitel- és kölcsön szerződés.

Az adósok azt állítják, hogy a szerződéskötéskor a bank, eltitkolt szándékkal, olyan biankó klauzulákat fogalmazott meg a szerződésben, amelyek alapján a bank egy befektetéssel vegyes hitel/kölcsönszerződést érvényesített, azt is kívánt érvényesíteni az adósaival szemben. Míg az adósok kölcsönt kívántak a banktól felvenni, és tudomásuk sem volt arról, hogy a bank befektetési szerződésnek értelmezi, forrásteremtő pénzpiaci művelet részévé teszi nem csak a felek hitelszerződését, de befektetőként bevonja ebbe az adósokat, számlájukat, és hitelfedezetüket is egy befektetési szerződésbe.

A bíróság eljárása nem alapulhat azon a koncepción, hogy a szerződés szövege, és nem a valóság vizsgálandó, ami a felek között beteljesedett. Nem alapulhat azon a koncepción, hogy a szerződés leírt tartalma a valóságban bekövetkezett és más semmi sem történt.

Végkövetkeztetés 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz

Deviza alapú állam

A hitelpénz (levegőpénz) a semmiből keletkezik eredetét nézve, ahogyan a templomosok óta minden hitel ilyen „feljegyzett” pénz, ami az adós munkájából származó reálpénz befizetésével (a hitel visszafizetésével, és kamattal) válik reálpénzzé: valóságos tőkévé, és haszonná. Így a virtuális kockázatú deviza-nyilvántartású hitel, az adósnál valóságos kockázatú fizetési kötelezettséggé válik. A banki műveletek így válik valóságos tőkévé, profittá, az a pénz, amit az adós TEREMT meg.

Évszázadok óta létezik a szabályozott virtuális banki műveletekből keletkező, és kamat útján növekvő valóságos pénz, tőke felhalmozása. A reálpénz, a nemesfém alapú valóságos értékhordozó csere-eszköz kis százaléka annak a jóváírt és hitelként kihelyezett virtuális pénznek, amit a bank kihelyez, mint hitelt, és amit már reálpénzben szed be kamatostól, a hitel törlesztésekor. ( A templomosok találták fel: a Szentföldi zarándokok nem mentek zsebben hordozott reálpénzzel az útra, mert kirabolhatták volna őket, és kockázatos volt megbecsülni. Ellenben Útja előtt befizette a reálpénzt, amelynek fejében jóváírtak neki, a kamat levonásával egy hitelt, aminek fejében templomos őröket, kísérőket, szálláshelyeket, és logisztikai szolgáltatásokat kapott. A reálpénze a finanszírozás eszköze lett, de a forgatott hitelpénz a sokszorosa lehetett a valóságos reálpénznek, és a reálpénz haszon is kölcsönözhető volt, amivel a kihelyezhető hitelpénz is hatványozottan növekedett. Vagyis a hitel-követelés gazdagságot, reálpénzkövetelést jelent! Kamatot nem szedhettek a keresztény Európában, de „segítséget” viszont nyújthatott a rend:-). A felszámolásukkor érthetetlenül álltak a világi hóhérok a rend gazdasági hatalmának alapjául szolgáló vagyon keresésekor azelőtt, hogy vagyont nem találtak… A mesés gazdagság a követelésvagyon volt, a világ adósságállománya: levegőpénz, és a reálvagyon ki volt helyezve az adósoknál: királyok, polgárok tartoztak…) A bank, a „pad” a pénzváltók ezt folytatták, és lettek Mediciek, stb, akik átvették a helyüket, majd az európai bankházak, bankházcsaládok… ugyanezen elven koncentrálják a világ 10 %-ának zsebébe az emberiség erőforrásainak 90 %-át. A levegőpénz, virtuális hitelpénz ma már minden nemzeti valuta, és minden reálfolyamat a virtuális hitel hatványozott adósságszolgálatára fordítódik, növelve a virtuális követelés reális fedezetének koncentrálását a virtuális követelés gazdáihoz.)

Tovább az olvasáshoz

Az államnak fellebbeznie kell, avagy

Az államnak fellebbeznie kell, avagy

a bíróság tökön rúgta a kormányt, a kormány tökön rúgta az adósokat, öngólt lőtt a törvényalkotó a szöveggel… Megint hülyére vettek minket. A perköltség az egyetlen nyereség.

A mai perben a takarékszövetkezet keresete az volt, hogy neki magának nincs is kereshetőségi joga ebben a perben, ugyanis a törvény hatálya nem terjed ki rá, mivel ők az ügyfelekkel egyedileg megtárgyalták ezeket az egyoldalú szerződésmódosító feltételeket, amelyek egyébként tisztességesek. Annak ellenére, hogy ezek Általános Szerződési Feltételek, de az egyedi hitelszerződések részévé is váltak, ugyanis az egyoldalú banki szerződésmódosítás oklistája vagy szerepel tételesen az egyedi szerződésben, vagy az az utalás szerepel benne, hogy az Általános Szerződési Feltételek, így az oklista is, az adós előtt ismert volt a szerződés megkötésekor. Mivel az egyedi szerződést ekként az adós aláírta, a szerződés részévé vált.

Mindezeket a Magyar Államot képviselő ügyvédek nem vitatták és kérték, hogy a felperes saját hivatkozására tekintettel utasítsa el a keresetet a bíróság. Kérdés, hogy ezek az ügyvédek a bankrendszert, vagy az államot, így adósokat képviselték-e? Pontosabban ez nem kérdés. A bank a kereshetőségi jog elutasításával pert vesztett, de megnyerte a csatát. Mindezekre tekintettel a Törvényszék a keresetet, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, indokolással akként, hogy ha a felek ezeket a feltételeket egyedileg megtárgyalták, arra nem terjed ki a törvény hatálya, (mert ez a törvény ostoba szövege) és ennek ellenkezőjét (egyedi megtárgyalás) csak az egyedi perben lehetne megcáfolnia az adósnak. Ezzel a döntésével a Törvényszék a tisztességtelen kérdését ezzel visszautalja az egyedi perek útjára.

Tovább az olvasáshoz

Az állam ügyvédjei

Az állam ügyvédjei tumblr naakji6nxr1tcnrv5o1 12801

A bankoknak bíróságon kell megvédeniük az egyoldalú szerződésmódosítást. Öt iroda 150 ügyvédje képviseli az államot a perekben – írja a HVG. A HVG úgy tudja, az ügyvédi irodákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghívásos pályázaton kérte fel, ők öten adtak érvényes ajánlatot, és mivel egyedül egyiknek sem volt meg a szükséges 150 ügyvédje, így összedolgoznak majd. A csapatot az osztrák hátterű CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogja össze. A többi iroda a Kovács, Barborják és Társai Rátky Miklós és Társai Réti, Antal és Társai SBGK Ügyvédi Iroda. Az állam tehát olyan ügyvédi irodát is felkért a képviseletre a bankok elleni perekben akik egyébként az adósok által indított perekben a bankokat képviselik.

A szintetikus tőke fogságában

A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK. Irányelv – a fogyasztóvédelemről) és az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, mind a magyar fogyasztóvédelmi jogszabályokkal ellentétes. A befektetéssel vegyes hitelszerződésnek, a valós történéseinek feltárása a bírósági eljárásban, azt jelenti, hogy a hitelszerződés, csupán kezdete annak, hogy a bank átértelmezi annak tartalmát, és egy befektetést hajt végre annak ürügyén a futamidő alatt, a következő formában:

Tovább az olvasáshoz