A polgári jog által nem vizsgálandó …

A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak.

„A konszenzus-disszenzus megállapításakor logikailag teljesen kizárt a meg nem tett nyilatkozatok figyelembe vétele, mivel az összehasonlítás alapja csak két kinyilvánított akarat tartalma lehet, így nem vizsgálható az, hogy a pénzintézetnek milyen tényleges, de ki nem nyilatkoztatott akarata lehetett a megtett ügyleti nyilatkozatán túl.”

A hibrid-pénztermék kereset nem szerződési nyilatkozati eltérést állít a konszenzus hiányaként. Hanem azt, hogy az aláírt szerződés szövegéből nem vezethető le a kölcsönös és egyező szerződési akarat, amit a szerződési akarat kinyilvánításával a felek szerződési szövege szerint kinyilvánítottak. És fordítva: a kinyilvánított szerződési akarat nem egyezik meg a felek szerződési akaratával, mert az eleve nem volt kölcsönös és egyező, ezért a szerződés szövege, mint szerződési akaratnyilvánítás maga is alkalmatlan egy egyező és kölcsönös szerződési akarat kinyilvánítására, annak látszólagos formai alkalmassága és annak aláírása ellenére. Ez fennállott a) szerződés előkészítése, azaz a szerződési akarat egyezővé és kölcsönössé tétele során. b) Ez fennállott a szerződéskötéskor, a szerződési akarat kinyilvánításakor. c) És ez fennállott a szerződés érvényesülésekor, megszűnésekor is, amely az érvényesíthető követelésre is kihatott.

Tovább az olvasáshoz

A befektetés-biznisz a devizaalapú hitel pénztermékben

image (3)  A befektetés-biznisz a devizaalapú hitel pénztermékben image 3

Egy másodfokú ítéletből ideidézett két bekezdés, alapvetően téves a pénzszolgáltatási kötelmi jogviszony fogalmára, mert releváns: miben állapodott meg valójában a bank és adósa… És amiben megállapodtak a szolgáltató azt a pénzszolgáltatást nyújtja-e? A tartós jogviszony alatt a hitelt folyamatosan nyújtja a szolgáltató bank. Az valóban irreleváns az adós szempontjából, hogy a számvitel (Szám tv. 250/2000. Korm.r.) számlanyilvántartási szabályai szerint, a Hpt. szerinti hitelpénz-szolgáltatást a magán szerződés megkötésével induló tartós jogviszonyban, mint hitelszámla-követelést hogyan tartja fenn és követeli a pénzszolgáltató bank. Feltéve, hogy más jogviszony ebben a közpénzt előállító jogviszonyban a felek között nem jön létre. Ha a hitelből származtatott, azzal szerves, és elválaszthatatlan jogviszony kötelezettségeit is érvényesíti a bank a tartós jogviszonyban a hiteladósával szemben, az viszont már az adósra is tartozik, mert a bank a tudta és beleegyezése nélkül, nem nyújthat az adósnak ilyen hitelpénzterméket.

A devizaalapú Ft-hitelben (250/2000. Korm.rendelet 9.§./19/ bek. az ilyen többletjogviszony számviteli nyilvántartását teremtette meg 2008. január 1. napjától, vagyis ettől kezdődően legalizálta a jogalkotó egyáltalán ennek lehetőségét, addig illegális volt) az ilyen pénztermék létét. Akkor ez releváns tartalma az adós kötelezettségének, releváns tartalma a felek jogviszonyának, vizsgálandó a szerződésben, a tartós jogviszony teljesülésének, és a tartós jogviszony hatálya alatti időre vonatkozóan. Hiszen a felek jogai, és kötelezettségei a jogalkalmazói felülvizsgálatnak az, hogy a teljesedésben ment és ténylegesen érvényesített követelésjogok, és tartozáskötelezettségek (együttesen ez a pénztermék), amelyek a szerződés tartalmát jelentik, a felek által megkötött pénzszolgáltatási magánszerződésből levezethetők-e? Ez a jogalkalmazó feladata a perbeli kereset alapján, bizonyítási eljárás keretében. És mérlegelnie kell, ha az adós azt állítja, hogy a hitelviszonyon túl, az adóssal szemben, a bank olyan követelésjogot is érvényesített-e, realizált-e a tartós jogviszonyban a követelésjoga gyakorlásakor, amely az aláírt szerződésből, és a részét képező pénztermék leírásból (ÁSZF-ből) le nem vezethető jogviszony banki követelésjogán is alapul. Ha az adós azt állítja, hogy igen, és ezt bizonyítja is, bizonyítási indítványában meg is nevezi ennek tényeit, jogi tényeit, és jogalakító tényeit és mindezek bizonyítékait, akkor a bíróság ezt figyelmen kívül nem hagyhatja, mert ez a kereset tartalma, és a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy alkotmányos kötelezettségét ne teljesítse. Különösen akkor, ha az EUB több kötelező jogértelmezését figyelmen kívül hagyja ebben a kérdésben. A Genil ítélettel kapcsolatban például, nem ismerik fel a magyar bírák, a Lantos féle ítélettől való különbséget, sem az utóbbi valós tartalmát. Semmi jelentőséget nem tulajdonítanak a pénzszolgáltatási jogviszonyok különlegességének az egész közjog és magánjog keretében, és a magánszerződésekben elfoglalt speciális szerepének, és minden más magánszerződéstől különböző jelentőségének és tartalmának. Ezek a következők

Tovább az olvasáshoz