A nagy MNB átalakítás

A könyvünk olvasói jelezték, hogy az általunk megjelölt és hivatkozott források, az MNB honlapján már nem elérhetőek. A kéziratunk lezárásának időpontjában az általunk megadott linkeken ezek a tanulmányok még elérhetőek voltak. A bankok bankjának tájékoztatása szerint – amely szervezet jelenleg a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátja – éppen az MNB honlap átalakítás alatt van. Ezért ezek a dokumentumok vándorolnak ide-oda.

Újra összegyűjtöttük őket. Ezek a cikk végén lévő linken elérhetőek a könyvünk online függelékeként. Kérjük az olvasóinkat, hogy a könyv linkjei helyet, ezeket használják.

A könyvünkben állított tények a deviza nyilvántartású hitelről az alábbi bizonyítékokban találhatók mozaik- szerűen. Ezekből a mozaikokból állt össze ennek a hibrid jogviszonynak a valósága. Szívélyesen ajánljuk az eredeti források internet elérésével, azt a tudást, amivel minket az MNB szakértő-gárdája, és a bankrendszer megajándékozott.

http://nemtartozunk.hu/downloads/konyv-fuggelek/

Megérkezett az MNB kimerítő válasza

4 hónap után megérkezett az MNB válasza a feltett kérdéseinkre.  A feltett kérdéseink:

  1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
  2. A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
  3. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
  4. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” – e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
  5. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
  6. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
  7. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 6-os pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
  8. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
  9. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
  10. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
  11. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
  12. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
  13. Ha a szintetikus deviza egy befektetési ügylet és szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
  14. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

A kérdéseinkre adott válasz:

Tovább az olvasáshoz

Az MNB “szakvéleménye” a devizahitelről félrevezető és hamis

Az egyszeri devizadós levele a Kúriához:

Tisztelt Kúria!

A Kúriának a 6/2013 PJE határozata kapcsán több sajtóinformáció – köztük a Kúriának a megnyilvánulásai is – utaltak arra, hogy az MNB szakértői véleményt nyújtott be a Kúriának, abban a kérdéskörben, hogy a deviza alapú hitelek rendelkeztek-e deviza forrásokkal.

Kérésem indokoltsága abban áll, mivel a Kúria a PJE határozatában “megtiltotta” a bíróságnak ezen kérdéskör vizsgálatát és erre vonatkozó bizonyítást, ezért a fegyverek egyenlősége szellemében indokolt lenne , hogy a jogkövető közönség ezen szakértői vélemény teljes tartalmát megismerhesse. Ha már perjogilag egyedi perben ez nem vizsgálható … úgymond lehetetlen.
Kérésem indokoltságát az is időszerűvé teszi, hogy az elmúlt hetekben az MNB a forintosítás kapcsán 7.9 milliárd euró deviza forrást bocsátott a bankok rendelkezésre.  Ez némileg ellentmondani látszik azzal, hogy a bankok deviza forrással rendelkeztek a MÚLTBAN , de az MNB devizát forrást bocsát a bankok rendelkezésére a JELENBEN. Ezért a jogkövető közönségnek 7.9 milliárd euró oka van , hogy a szakértői véleményt tartalmát megismerje.
Kérném ezen szakértői véleményt megküldeni a részemre elektronikus formában.
Dr. Wellmann György kollégiumvezető úr válaszleve 2014.El.VIII.M.1/345/2. számon
A Kúriához intézett elektronikus levelére válaszolva tájékoztatom, hogy 2013. decemberében az MNB a folyamatban lévő jogegységi eljárás kapcsán csak annyit közölt a Kúriával, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések mögött banküzemi szinten ténylegesen van deviza. A jogegységi határozat erre tekintettel tartalmazta azt, hogy szerződésenként azt nem kell vizsgálni (mivel nem is lehet), hogy a kölcsönügylet mögött ténylegesen van-e deviza. Devizaalapú hitelezés az adott alacsony kamatszinten a bankok részéről egyébként közgazdaságilag másként el sem lett volna képzelhető mint devizaforrásból, mert ha ezeket az ügyleteket forint forrásból finanszírozták volna, akkor veszteséget szenvedtek volna el.
A nemtartozunk.hu kommentárja :
  1. Csak ennyit közölt az MNB: tehát eleve igaz. (???????)

Nem kellene esetleg érvekkel, bizonyítékokkal alátámasztani? Ha az adós mondja, az adósnak is elhiszi a Kúria???!!! Ha igen: akkor nemtartozunk.hu

  1. Mi az, hogy devizaalapú? 6 féle van.

a) devizában nyújtott hitel.

b) külső devizaforrásból nyújtott forinthitel

c) deviza nyilvántartású jelzáloggal biztosított, és közokiratba foglalt forinthitel

d) devizában nyilvántartott (és egyoldalú, közokiratba foglalt adósi nyilatkozattal alapított) jelzáloggal biztosított és magánokiratba foglalt forinthitel

e) Forinthitelek, amelyeket devizahitelnek tüntetnek fel (gépjármű hitelek) (devizafeljegyzésű hitel).

f) devizanyilvántartású forinthitel önkormányzatok részére, amely befektetéssel vegyes hitelszerződésekként lettek kihelyezve. (Ezek járnak legközelebb a valósághoz).

  1. Banküzemi szinten van deviza. Mit is jelen ez a 2/c-e hitelek esetén? Nyilván nem tartozik ez sem a Kúriára, sem senkire, az adósokra sem. De jogegységi döntéssel meggátolni, hogy a jogviszony tartalmát a bíróság feltárhassa, ha erre hivatkozik az adós a keresetében? Ez sérti az EU és Pp. szabályait is!
  2. Van deviza de nem is vizsgálható a perben, mert ezt nem is lehet vizsgálni. Mi az ami van, és nem vizsgálható, noha létezik? Ami nincs, az nem vizsgálható. Ami van, az igen, a MNB tanulmányai vizsgálták, ami az adósnak nem lehetséges, és a bíróságnak sem ? UFO közgazdaságtan?
  3. A bank csak devizaforrásból adhat forinthitelt, ha „devizaalapú”. Frászt, amire az MNB utal, az a szintetikus devizának (banküzemi) nevezett tőkeforma, ami nem más, mint az adós devizatőke nyilvántartási számlájával végzett befektetési trükk, könyvelési műveletek egy partnerbankkal (anyabank, partnerbank, MNB). Ez a szintetikus tőke vagy deviza, viszont a hitelviszonyról le nem választható, azzal szervesen egybetartozó, egymást feltételező befektetési jogviszony. Egyik sincs a másik nélkül. Ezért a befektetéssel vegyes hitel valósult meg, mint kötelem az adós, és a hitelező bank között. Azonban ezt az összetett pénzügyi terméket csak ilyen hibridként értékesíthette volna. Mivel nem ennek szabályai szerint járt el, nem volt az adósnak erre szerződéskötési akarata, és a bank jogszabálysértően járt el. Ezért az ilyen „devizaalapú” szerződések nem jöttek létre.
  4. Sem devizája, sem devizaforrása nem volt a bankoknak. Eszköz oldali ellentételezett szintetikus devizával (banküzem) ellentételezett Ft-hitelekről van szó.
Az MNB “szakvéleménye” a devizahitelről az elejétől a végéig félrevezetés és a tartalma hamis.
A lényeg elhallgatása , “banküzem”, szintetikus deviza , a devizaalapúság egyneműsítése,!!!! különféle jogviszonyok, devizaérintettségű hitelek esetén, bűn!! A Kúriát “rászedte” az MNB és a hiszékenység jogegységi határozatot szült.

A Devizamellényt újra kell gombolni

Annak ellenére kell újragombolni, hogy nem csak egy lukkal, hanem összevissza van ez a lötyögő mellény gombolva.

Nyilván volt az Orbán kormánynak egy A) terve. De erről Bajorországban és Ausztriában elmondhatták neki – ott tartózkodásakor – a Globalo – gazda üzenetét, hogy abba nem csak ő és kormánya, de az ország is belebukik. Pontosabban belebuktatják.

Ezért a mostani B) terv, a bankmentő csomagok, amelyeket – mint a gyurcsányi IMF-EU hitel felvételekor is – adósmentőnek „neveztek” el. Csak éppen ha egy labanc labanc, azt a nép megbocsátja, egy kurucnak a nép soha.(lásd Károlyi Sándor reálpolitikus, Antal József bölcsész-fantaszta stb.) Márpedig a B) terv átlátszó menekülés a kétharmadba, kiegyezés a bankokkal az országért, azon az áron is, hogy a kormányt a népi elégedetlenség buktathatja meg. És ezért a Gazdi mindent meg is tesz, és ha a nép hagyja ezt Orbán ellen, akkor a nép a Gazdi marionettje lehet. Mint ahogyan azt Hajek cseh politikus előrevetítette a minap.

Tovább az olvasáshoz