Hangzó anyagok

Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:

  • Bevezetés
  • Történelmi előzmények
  • Szintetikus követelés-hatalom
  • A deviza-nyilvántartású hitel
  • A jogalkalmazás ellentmondásai
  • Végkövetkeztetés
  • A forintosításról … és a valóságról

Tovább az olvasáshoz

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – Végkövetkeztetések 1-2

Az adósok keresetükben, az ügy uraiként, olyan döntésre vonatkozó tényállást fogalmaznak meg, amelynek megállapítása esetén, a felek közötti perbeli szerződés nem jött létre, annak létrejöttét akadályozó egyező, és egybehangzó szerződési akarat hiánya miatt.

A szerződés – tartós jogviszony létrehozása esetén – a kötelem teljesüléséből megállapíthatóan, eltért a két fél esetében. A termékre vonatkozó adósi bizonyítás az, hogy nem kölcsön, és nem hitelviszony jött létre, mert a hitel, és a kölcsön a bank részéről csak egy ellentételező befektetéssel vegyes hibrid szerződéssel volt lehetséges.

Ehhez azonban a kereseti kérelem tényállását fel kell tárnia a bíróságnak, hogy az a valóságnak megfelel-e, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, minden kétséget megállapíthatóan, az írott szerződésekből levezethető-e.

Az adósok azt állítják, hogy olyan tartós kötelmi jogviszony jött létre a felek között, olyan kötelem, amely az írott szerződés tartalmától – még e tartalom érvényessége esetén is – eltér, amit az adósok szerződéskötési akarata, de valójában a bank kinyilvánított szerződési akarata is létrehozni kívánt: hitel- és kölcsön szerződés.

Az adósok azt állítják, hogy a szerződéskötéskor a bank, eltitkolt szándékkal, olyan biankó klauzulákat fogalmazott meg a szerződésben, amelyek alapján a bank egy befektetéssel vegyes hitel/kölcsönszerződést érvényesített, azt is kívánt érvényesíteni az adósaival szemben. Míg az adósok kölcsönt kívántak a banktól felvenni, és tudomásuk sem volt arról, hogy a bank befektetési szerződésnek értelmezi, forrásteremtő pénzpiaci művelet részévé teszi nem csak a felek hitelszerződését, de befektetőként bevonja ebbe az adósokat, számlájukat, és hitelfedezetüket is egy befektetési szerződésbe.

A bíróság eljárása nem alapulhat azon a koncepción, hogy a szerződés szövege, és nem a valóság vizsgálandó, ami a felek között beteljesedett. Nem alapulhat azon a koncepción, hogy a szerződés leírt tartalma a valóságban bekövetkezett és más semmi sem történt.

Végkövetkeztetés 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – A jogalkotás, jogalkalmazás, és jogérvényesítés ellentmondásai és a “devizahitel” valósága 1.-6.

A Kúria 6/2013 PJE határozata közösségi jogot sért. A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra nézve, ezért a jogegységi határozatoknak is meg kell felelnie az EU jogának. Ha nem felel meg, az esetben az érdemi határozatot hozó bíróságnak ugyanúgy félre kell azt tennie. A nálunk deviza nyilvántartású kölcsönnek elnevezett jogviszonyra, mint  az EU joga által szabályozott hibrid szerződésre ugyanúgy alkalmazandó: a szintetikus devizaügylettel (befektetéssel) ellentételezett hitelviszonyra vonatkozó EU jog (az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK  a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve és a  Bizottság a 2006/73 EK irányelvben meghatározott a 2004/39/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvének végrehajtásának részletes szabályai ) , és a Luxemburgi Bíróság, ezen pénzügyi termékre vonatkozó határozatai (C-604/11.sz. ügy).

A jogérvényesítést a Kúria úgy akadályozza (Európában egyedülálló módon), hogy a jogegységi határozatában a jogviszony tartalmát (hibrid) felülírja az eljárásban (kötelező jogértelmezés), a kereseti állítást, és bizonyítást egy tényre (a befektetésre) megtiltja előre . Mindezzel a 6/2013 PJE határozat az elsődlegesen alkalmazandó 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvében megfogalmazott normáktól eloldódik.

 

A jogalkalmazás ellentmondásai 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – Szintetikus követelés-hatalom 1.-2. rész

Azért védi a politika, a bank annyira magát: mert a pénzviszonyok mintha pénzeken nyugszanak a világban. Ha a devizahitel, ez a minthább mintha hibrid, a hibrid jellegénél fogva bedől, borul a dominó: minden mintha adósság a világon, mintha megkérdőjelezhetővé válna: a hibrid nem csak mintha pénz, de a mi Ft-hitel-pénzünk a saját hitelünk forrása azzal, hogy körbeutaztatják devizatőke-nyilvántartásként a swappal a mérlegen kívül.

A devizahitel nem csak személyes, vagy nemzeti ügy: egy tégla a pénzhatalom, az uzsoracivilizáció, a szintetikus követelés-hatalom alapjában: ha ezt kivesszük, csak idő kérdése, hogy ezt a falat is mi döntsük romba.

Szintetikus követelés-hatalom 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – A devizanyilvántartású hitel 1.- 6. rész

A devizahitelek, vagy deviza nyilvántartású hitelnek nevezett, a valóságban hibrid- szerződések (forinthitellel vegyes befektetési szerződések) mérhető, és mérhetetlen károkat okoztak a magyar adósoknak (természetes személyeknek, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, és az egész magyar államnak). Ez a károkozás a bankrendszernek (az anyabankjaikkal, és refinanszírozó bankjaikkal karöltve) kifejezett szándéka volt, és nem mulasztások eredménye. A mozaikokból összeáll a „deviza-hitelezés” eltitkolt valósága. A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát …

 

A devizanyilvántartású hitel 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz