Az alkotmányjogi panaszt nyilvántartásba vette az Alkotmánybíróság

Korábban beszámoltunk arról, hogy egy devizahiteles alkotmányjogi panaszt nyújtott be többet között a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, mivel az álláspontja szerint önállósult normatartalommal rendelkezik. A devizahiteles szerint a jogegységi határozat együttesen tartalmaz eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysértést is, – így az közvetlenül okoz alkotmányos sérelmet – mivel egy kereseti állítás vizsgálatát tiltja meg a bíróságoknak eljárásjogi alkotmánysérelmet okozva, ezzel akadályozva egy valós jogviszonytartalom feltárását egy bíróság előtt anyagi jogi értelemben is.

A jogegységi döntés kategorikusan megtiltja a bíróságoknak annak a vizsgálatát, hogy a befektetési jogviszony-elem nem elkülöníthető, hanem szerves része ennek a jogviszonynak, és hitelkonstrukciónak, ezért a jogviszonynak a tartalmát tiltja meg vizsgálni a 6/2013 PJE határozata. És ezzel a hibridre vonatkozóan közvetlenül is sérti az európai jogot, és bírósági gyakorlatot.

Ráadásul anyagi jogi értelemben is megtiltja ezt, mert a befektetést, mint létező banki műveleteket a deviza nyilvántartású hitelnél, a deviza nyilvántartású hitellel kapcsolatban nem annak szerves részeként értékeli, hanem mint valami mellékes banküzemi tevékenységet, amely valamilyen titokzatos módon a deviza nyilvántartású hiteleket lehetővé teszik.

Az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette az alkotmányjogi panaszt, annak érdemi vizsgálatáról később fognak dönteni.

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/892BBCC9C32CC2EFC1257DE7005D935A?OpenDocument

 

Az MNB “szakvéleménye” a devizahitelről félrevezető és hamis

Az egyszeri devizadós levele a Kúriához:

Tisztelt Kúria!

A Kúriának a 6/2013 PJE határozata kapcsán több sajtóinformáció – köztük a Kúriának a megnyilvánulásai is – utaltak arra, hogy az MNB szakértői véleményt nyújtott be a Kúriának, abban a kérdéskörben, hogy a deviza alapú hitelek rendelkeztek-e deviza forrásokkal.

Kérésem indokoltsága abban áll, mivel a Kúria a PJE határozatában “megtiltotta” a bíróságnak ezen kérdéskör vizsgálatát és erre vonatkozó bizonyítást, ezért a fegyverek egyenlősége szellemében indokolt lenne , hogy a jogkövető közönség ezen szakértői vélemény teljes tartalmát megismerhesse. Ha már perjogilag egyedi perben ez nem vizsgálható … úgymond lehetetlen.
Kérésem indokoltságát az is időszerűvé teszi, hogy az elmúlt hetekben az MNB a forintosítás kapcsán 7.9 milliárd euró deviza forrást bocsátott a bankok rendelkezésre.  Ez némileg ellentmondani látszik azzal, hogy a bankok deviza forrással rendelkeztek a MÚLTBAN , de az MNB devizát forrást bocsát a bankok rendelkezésére a JELENBEN. Ezért a jogkövető közönségnek 7.9 milliárd euró oka van , hogy a szakértői véleményt tartalmát megismerje.
Kérném ezen szakértői véleményt megküldeni a részemre elektronikus formában.
Dr. Wellmann György kollégiumvezető úr válaszleve 2014.El.VIII.M.1/345/2. számon
A Kúriához intézett elektronikus levelére válaszolva tájékoztatom, hogy 2013. decemberében az MNB a folyamatban lévő jogegységi eljárás kapcsán csak annyit közölt a Kúriával, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések mögött banküzemi szinten ténylegesen van deviza. A jogegységi határozat erre tekintettel tartalmazta azt, hogy szerződésenként azt nem kell vizsgálni (mivel nem is lehet), hogy a kölcsönügylet mögött ténylegesen van-e deviza. Devizaalapú hitelezés az adott alacsony kamatszinten a bankok részéről egyébként közgazdaságilag másként el sem lett volna képzelhető mint devizaforrásból, mert ha ezeket az ügyleteket forint forrásból finanszírozták volna, akkor veszteséget szenvedtek volna el.
A nemtartozunk.hu kommentárja :
  1. Csak ennyit közölt az MNB: tehát eleve igaz. (???????)

Nem kellene esetleg érvekkel, bizonyítékokkal alátámasztani? Ha az adós mondja, az adósnak is elhiszi a Kúria???!!! Ha igen: akkor nemtartozunk.hu

  1. Mi az, hogy devizaalapú? 6 féle van.

a) devizában nyújtott hitel.

b) külső devizaforrásból nyújtott forinthitel

c) deviza nyilvántartású jelzáloggal biztosított, és közokiratba foglalt forinthitel

d) devizában nyilvántartott (és egyoldalú, közokiratba foglalt adósi nyilatkozattal alapított) jelzáloggal biztosított és magánokiratba foglalt forinthitel

e) Forinthitelek, amelyeket devizahitelnek tüntetnek fel (gépjármű hitelek) (devizafeljegyzésű hitel).

f) devizanyilvántartású forinthitel önkormányzatok részére, amely befektetéssel vegyes hitelszerződésekként lettek kihelyezve. (Ezek járnak legközelebb a valósághoz).

  1. Banküzemi szinten van deviza. Mit is jelen ez a 2/c-e hitelek esetén? Nyilván nem tartozik ez sem a Kúriára, sem senkire, az adósokra sem. De jogegységi döntéssel meggátolni, hogy a jogviszony tartalmát a bíróság feltárhassa, ha erre hivatkozik az adós a keresetében? Ez sérti az EU és Pp. szabályait is!
  2. Van deviza de nem is vizsgálható a perben, mert ezt nem is lehet vizsgálni. Mi az ami van, és nem vizsgálható, noha létezik? Ami nincs, az nem vizsgálható. Ami van, az igen, a MNB tanulmányai vizsgálták, ami az adósnak nem lehetséges, és a bíróságnak sem ? UFO közgazdaságtan?
  3. A bank csak devizaforrásból adhat forinthitelt, ha „devizaalapú”. Frászt, amire az MNB utal, az a szintetikus devizának (banküzemi) nevezett tőkeforma, ami nem más, mint az adós devizatőke nyilvántartási számlájával végzett befektetési trükk, könyvelési műveletek egy partnerbankkal (anyabank, partnerbank, MNB). Ez a szintetikus tőke vagy deviza, viszont a hitelviszonyról le nem választható, azzal szervesen egybetartozó, egymást feltételező befektetési jogviszony. Egyik sincs a másik nélkül. Ezért a befektetéssel vegyes hitel valósult meg, mint kötelem az adós, és a hitelező bank között. Azonban ezt az összetett pénzügyi terméket csak ilyen hibridként értékesíthette volna. Mivel nem ennek szabályai szerint járt el, nem volt az adósnak erre szerződéskötési akarata, és a bank jogszabálysértően járt el. Ezért az ilyen „devizaalapú” szerződések nem jöttek létre.
  4. Sem devizája, sem devizaforrása nem volt a bankoknak. Eszköz oldali ellentételezett szintetikus devizával (banküzem) ellentételezett Ft-hitelekről van szó.
Az MNB “szakvéleménye” a devizahitelről az elejétől a végéig félrevezetés és a tartalma hamis.
A lényeg elhallgatása , “banküzem”, szintetikus deviza , a devizaalapúság egyneműsítése,!!!! különféle jogviszonyok, devizaérintettségű hitelek esetén, bűn!! A Kúriát “rászedte” az MNB és a hiszékenység jogegységi határozatot szült.

Egy “devizahiteles” alkotmányjogi panasszal élt a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben

Egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését.

Álláspontja szerint a C-604/11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget – a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében –  ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid),  az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott  pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I. melléklet „A” szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyikét végzik.

Ezért a szóban forgó pénzügyi terméken belül az alapterméknek (hitellel vegyes kölcsönnek) ugyanannak a jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie, mint az annak szerves részét képező befektetési szolgáltatásnak, mivel az a termék szerves részét képezi – akkor is, ha azok beágyazottak illetve rejtettek.

A befektetés (szintetikus deviza) nem egyszerűen banki „fedezeti művelet”, amihez az adósnak semmi köze, hanem ez a pénzügyi termék része. És nem fedezeti művelet, nem forrásteremtés. Hanem az ügyfél tulajdonát képező devizatőke nyilvántartási számlájával végzett banki ellentételező ügylet. Mivel az adós számlájával végzi a bank, és enélkül a hitelviszony sem létezne, a befektetésekre vonatkozó szabályok szerint tehetné ezt meg a bank, az ügyfél hozzájárulásával, és közös kockázatviseléssel. De ez nem így történt.

Az adós álláspontja szerint ezért a deviza-alapú kölcsönnek elnevezett  hibrid jogviszonyban, minden egyes jogviszonynak meg kell felelnie a szerződésnek és minden egyes szerződési pontnak a különböző jogviszonyokon keresztül meg kell felelni valamennyi jogviszonyra vonatkozó szabályoknak. Tehát adott esetben a befektetésre, a hitelre és a kölcsönre vonatkozó szabályoknak egyszerre, és egyidejűleg kell megfelelni a deviza nyilvántartású hitelnek. Ha ennek nem felel meg, akkor nem az a kérdés, hogy érvénytelen, vagy tisztességtelen a szerződés egyoldalú módosítása, vagy bármelyik része érvénytelen, tisztességtelen, hanem az egész tisztességtelen, onnantól kezdve, hogy hogyan értékesítették, hogyan vezették be a piacra, hogyan adták a kölcsönt és hogyan nem tájékoztatták az ügyfelet és hogyan nem vizsgálták a kockázatokat, mint befektető adósi kockázatot (banki árfolyamnyereség, adósi árfolyamveszteség).

Ebből az következik, hogy mind a jogalkotásnak, mind a jogalkalmazásnak ebben a formában kellene ezt a termékértékesítést vizsgálnia, vagyis hogy a bankrendszer kartellban, ugyanabban a formában – az adós devizaszámlájának befektetési műveleteivel előállított – szintetikus devizának nevezett ellentételezéssel nyújtott forint hitelt.

Ez a pénzügyi összetett termék, ez az adós pénzügyi eszközével végzett, és nem forrás alapon végzett hitelezés.  A bank összetett pénzügyi terméke a hibrid, amire az európai jog megfelelő definíciókat alkalmaz és előírásokat, hogy ezt hogyan kell értékesíteni.

Mivel nem így történt, nem így értékesítették, letagadták, hogy ez egy ilyen hitel, ezzel tulajdonképpen a bank, a bankrendszer és az állam is szembe ment a luxemburgi bíróság vonatkozó ítélkezésének és az európai irányelveknek, ezért közvetlenül európai jogsérelem történt.

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – A jogalkotás, jogalkalmazás, és jogérvényesítés ellentmondásai és a “devizahitel” valósága 1.-6.

A Kúria 6/2013 PJE határozata közösségi jogot sért. A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra nézve, ezért a jogegységi határozatoknak is meg kell felelnie az EU jogának. Ha nem felel meg, az esetben az érdemi határozatot hozó bíróságnak ugyanúgy félre kell azt tennie. A nálunk deviza nyilvántartású kölcsönnek elnevezett jogviszonyra, mint  az EU joga által szabályozott hibrid szerződésre ugyanúgy alkalmazandó: a szintetikus devizaügylettel (befektetéssel) ellentételezett hitelviszonyra vonatkozó EU jog (az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK  a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve és a  Bizottság a 2006/73 EK irányelvben meghatározott a 2004/39/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvének végrehajtásának részletes szabályai ) , és a Luxemburgi Bíróság, ezen pénzügyi termékre vonatkozó határozatai (C-604/11.sz. ügy).

A jogérvényesítést a Kúria úgy akadályozza (Európában egyedülálló módon), hogy a jogegységi határozatában a jogviszony tartalmát (hibrid) felülírja az eljárásban (kötelező jogértelmezés), a kereseti állítást, és bizonyítást egy tényre (a befektetésre) megtiltja előre . Mindezzel a 6/2013 PJE határozat az elsődlegesen alkalmazandó 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvében megfogalmazott normáktól eloldódik.

 

A jogalkalmazás ellentmondásai 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz

A Kúria akadályozza a közösségi jog érvényesülését

A Kúria jogegységi határozata felülírja (jogot alkot) a deviza nyilvántartású (hitel) jogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle “devizahitelt” egy jogviszony alá rendeli. Holott azoknál a belső jogok-kötelezettségek, a következmények, a tényállások egészen mások.

  1. devizahitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére devizát bocsát az adós rendelkezésére, aki azt devizában köteles megfizetni.
  2. deviza alapú hitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére egyszeri devizaügyletből deviza átváltásból származó Ft-hitelt nyújt az adósnak. Ekkor az adós Ft-ban is, devizában is törleszthet, és a deviza-konverzió valóságos.
  3. deviza nyilvántartású, hibrid (szintetikus) hitel. Ebben az esetben lényegében a hitelnyújtó bank a helyi pénznemben teljesít azzal, hogy az adós által devizában vállalt kötelezettségét a bank eszközként kezeli egy befektetésben. Ekkor a bank egy befektetés terhére (mivel saját forrása nincs a kölcsönnyújtásra) és kockázatára nyújtja a kölcsönt azzal, hogy a bank a hitelszerződést, mint befektetési megbízást, a hitel ingatlanfedezetét, mint a befektetés ingatlan-fedezetét értelmezi, és az adós kötelezettségvállalását a hitel hosszú-lejáratú részletekben fizetésére, a befektetés kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségvállalásként értelmezi. DE Magyarországon az ezzel járó felelősség, és kötelezettségek nélkül.

2004 óta csak ilyen “deviza” hiteleket kötöttek a bankok. Mert deviza forrás nem állt rendelkezésre. Csakhogy míg az első két esetben ez egy hitel/kölcsön jogviszonynak felel meg, addig a deviza (átszámításos) szintetikus hitel már befektetéssel vegyes hitelviszony. A deviza (szintetikus) hitelek ezen típusát mindenhol a világon befektetési termékként értékesítették, egyedülálló módon csak Magyarországon nem. Megjegyezzük azt is, hogy a magyar jogban nem típusszerződésként, csak szokásból „elfogadottan” létezik, de jogellenes ezért, míg az EU jogában szigorúan szabályozott ez az összetett pénzügyi termék, ez a hibrid.

A jogérvényesítést a Kúria pedig úgy akadályozza (Európában egyedülálló módon), hogy jogegységi határozatában a jogviszony tartalmát (hibrid) felülírja az eljárásban, a kereseti állítást, bizonyítást egy tényre (befektetésre) megtiltja előre.

image kúria A Kúria akadályozza a közösségi jog érvényesülését tumblr inline nbf6v9iE4f1sgocqi