Három (a) magyar igazság 1.0

Előzmények I.

„…bár felül a gálya…”

(P.S.)

Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva az ötvenes évek alatti tevékenységéért, amikor emberek ezreit ítélték el koncepciós perekben, és kiszolgálta a diktatúra terrorját. Tevékenységük feltárásával is adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a diktatúra valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem. Mindezekről a fecsegő felszín elfedi a hallgatag mély történéseket. A közpolitika és a kiszolgáló írástudóik kapargatják a felszínt, de a magyar társadalom tragédiáját, és államának való kiszolgáltatottságának viszonyrendszerét elbeszéletlenül hagyják.

Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva a kádári megtorlások évtizedei alatti tevékenységéért, amikor emberek ezreit ítélték el koncepciós perekben, és kiszolgálta az 56 után újjáéledt diktatúra terrorját. Tevékenységük feltárásával is adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a diktatúra valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem. Mindezekről a fecsegő felszín elfedi a hallgatag mély történéseket. A közpolitika és a kiszolgáló írástudóik kapargatják a felszínt, de a magyar társadalom tragédiáját, és államának való kiszolgáltatottságának viszonyrendszerét elbeszéletlenül hagyják.

Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva a kádári puha diktatúra alatti tevékenységéért. Amikor emberek ezreit ítélték el koncepciós perekben, és kiszolgálta a konszolidált puha diktatúra elnyomását, és közreműködtek Magyarország eladósításában: békeidőben történt Első Kirablásában. Tevékenységük feltárásával is adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a puha diktatúra valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem. Mindezekről a fecsegő felszín elfedi a hallgatag mély történéseket. A közpolitika és a kiszolgáló írástudóik kapargatják a felszínt, de a magyar társadalom tragédiáját, és államának való kiszolgáltatottságának viszonyrendszerét elbeszéletlenül hagyják. Elhallgatták Magyarországnak a magánpénzhatalom alá rendelésének történetét, felelőseit, okait és következményeit. Elhallgatták Magyarországnak a devizkövetelés által történt kifosztásának módját, és a követeléspénz, a követeléshatalom, a modern pénz valódi természetét feltáró tudást.

Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva a rendszerváltoztatás idején megsemmisült, eltékozolt, ellopott nemzeti közvagyon elherdálásáért, és ebben játszott tevékenységéért. Amikor közreműködtek Magyarország fokozott eladósításában: békeidőben történt Második Kirablásában.  Minderről még leltár sem készült, és haszonélvezőit sem ismerjük, és a kár mértékét sem tárta fel még senki a népnek. Ezzel adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a nemzet Második Kifosztásának valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem. Mindezekről a fecsegő felszín elfedi a hallgatag mély történéseket. A közpolitika és a kiszolgáló írástudóik kapargatják a felszínt, de a magyar társadalom tragédiáját, és államának való kiszolgáltatottságának viszonyrendszerét elbeszéletlenül hagyják. Elhallgatták Magyarországnak a magánpénzhatalom alá rendelésének történetét, felelőseit, okait és következményeit. Elhallgatták Magyarországnak a devizkövetelés által történt kifosztásának módját, és a követeléspénz, a követeléshatalom, a modern pénz valódi természetét feltáró tudást. Ismét áldozattá vált bűntelen embereket ítéltek el a 2006. év „októberi sajnálatos események miatt”, miközben a törvénytelen eljárások miatt egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva az események okai, és a társadalom tagjaival szembeni törvénytelen eljárások miatt.

A politika döntéshozói és e döntések végrehajtói és az egész igazságügyi apparátusa a bírói hivatásrend ítéletei nélkül tehették mindezt következmények nélkül a magyar társadalommal, eltartóikkal, a magyar néppel. Ugyanakkor a társadalomtól független bíróság mindenkor kiszolgálta hazánkban és következmények nélkül, a magyar társadalom kirablását, és alattvalóvá elnyomását a felszabadulásnak nevezett megszállás óta. És azóta is, hogy a tankok árnyékában önkényeskedő  állam helyett már bankok terrorizálják és fosztják ki a népet, idegen érdekek miatt. Most már a közvagyon mellett a társadalom tagjainak, családoknak a tulajdontól és anyagi biztonságtól való megfosztása a cél, hetedíziglen. A bíróságok most is közreműködnek ebben. Eddig.

Tovább az olvasáshoz

Jogegyenlőség és a koncepciós eljárás

„Haza csak ott van, hol jog is van,
S a népnek nincs joga.” (P.S.)

Ne féljetek! 2016. december 13-án, csak annyi történt, hogy a devizalapú Ft-hitel, és az – egyébként nem létező devizaalapú kölcsön – pénztermékeket értékesítő pénzszolgáltatási szerződések tárgyában, egy másodfokú bíróság kimondta egy egyedi ügyben – amelynek elsőfokú ítélete szerint az adósnak igazsága lett –, hogy :

  1. Ilyen szerződés tartalmát nem vizsgálhatja az elsőfokú bíróság, és bizonyítást sem folytathat le a valós, és a szerződési okiratból le nem vezethető olyan körülményekre, amelyek a bank követelés jogát, és annak összegét ténylegesen létrehozták az adóssal szemben a bank könyveiben, a tartós jogviszony alatt.
  2. Erre vonatkozó kereseti kérelmet tárgyaló eljárásban, az elsőfokú bíróság bírája, a kereset tényállításaira, bizonyítékai alapján, sem bizonyítási eljárást, sem a bizonyítékok mérlegelését nem végezheti el hivatása gyakorlásakor. Azért nem, mert egy jogegységi döntés ezekre a tényekre vonatkozóan megdönthetetlen bírói vélelmet állított fel minden ügyre vonatkozóan. Dogmát a tényekre, és dogmát a valóság helyettesítésére.
  3. A vélelem az, hogy DH tv-ek már minden érvénytelenségi okot, és az érvénytelenség minden jogkövetkezményét levonva, létrejötté és érvényessé tettek minden ilyen szerződést. Adós ezt a dogmát sem vitathatja.
  4. Ezért amit a pénzintézet az adósától követel, az létrejött, és érvényes szerződési okirat, és kötelmi jogviszony keretében jogos, és pontosan annyi, amit a pénzintézet követelhet adósától jogosan, ha az adós a követelés elszámolásában hibát nem tud bizonyítani, és az adós a szerződési okiratot aláírta. Tehát egy pénzintézet állítása ebben az esetben nem szorul bizonyításra, állítása maga a bizonyíték, és ezt az adós sikerrel vitássá nem teheti. És bíró sem vizsgálhatja ezt meg kereset alapján. Lényegében ilyen kereset eredményre nem vezethet, bírósági úton nem érvényesíthető. E dogma megdönthetetlen bírói vélelem, a magyar jog része.
  5. Kizárólag a szerződési okirat lehet a per tárgya, az a szerződés, és csak az a szerződés és nem más, a tartós kötelmi jogviszony egyetlen körülménye sem vizsgálható az elszámolási kérdéseken kívül. Az adós és a pénzintézet között létrejött szerződés(okirat) pedig nem lehet akarati hibás, és nem lehet semmis, vagy érvénytelen. Bármilyen következménnyel járt is az, mindenképpen jog szerint való. Az adós mindenképpen szerződés alapján fizetni tartozik a pénzintézet állítása és követelése szerint, ha aláírta a pénzintézet által szerkesztett szerződési okiratot, és a pénzintézettől pénzeszközt kapott. A juttatott összeg, és a befizetett törlesztés elszámolását teheti csak vitássá egy adós.
  6. Mindez a jogegységi döntés alapján azért nem sérti a törvény előtti egyenlőséget, mert a Kúria ekként döntött.

Csak megjegyezzük, hogy a bíróságok a fenti dogmákba ütköző keresetek tárgyalását idézés kibocsátása nélkül is elutasítják most már sorozatban, némi hiánypótlási trükköt alkalmazva.

Tovább az olvasáshoz

Nem minden gyevi …

Eredményes érdekérvényesítés csak abban az esetben lehetséges, a mi álláspontunk szerint, ha a „devizanyilvántartásúnak” elnevezett vegyes jogviszonynak az értelmezése alapján azt kérjük a bíróságtól, hogy az ügyfélnek erre a vegyes jogviszonyra nem volt szerződéskötési akarata, bár kölcsön kért, és egy hitel viszonyba belépett, de nem egy olyan vegyes hitelviszonyba befektetőként, ahol befektetői kötelezettségekkel, befektetői jogok nélkül, befektetői terheket vállalna magára. Ezért akarati hibába ütközik minden egyes ilyen szerződés megkötése. Akarati hibának az a következménye, hogy a szerződés létre sem jött. Azért mert nem volt akarata az ügyfélnek arra, amit vele szemben a bank értékesített, és vele szemben ezen az értékesítésen keresztül elszámol, és érvényesít a valóságban. A hitelszerződésekből, a közjegyzők által, és előtt aláírt szerződésekből nem következik az, ami történt. Ez csak a vegyes hitelviszonyból a hibridből következik.

Az európai jog EK irányelve normaként alkalmazandó, és azt még a Kúria sem írhatja felül. Ebből következik, hogy nem csak alkotmánysértő, de európai jogsértő a Kúriának a 6/2013 PJE döntése, mert a fogyasztónak joga van bizonyítani, hogy ez egy olyan befektetéssel vegyes jogviszony, amelyről őt a bank nem tájékoztatta a szerződés megkötése előtt, és az aláírt szerződésekből a hibrid jogviszony le sem vezethető. Az, hogy a devizaalapú (devizaforrás-hiányos Ft-hitelek) hibrid pénzügyi termékek, a szerződések mellékletét képező ÁSZF-ek sem tartalmazzák, és nem ezt az atipikus hitelviszonyt írják le. És a bankok kárt okoztak, a pénzügyi termék ilyen jogellenes termékértékesítési pénzszolgáltatási szerződéseikkel. És ez okozati összefüggésben következett be a szerződéskötéssel. Az elsőfokú bíróság a bizonyítás során ennek a hibrid jogviszonynak a valóságát tárta fel, a benyújtott bizonyítás, és a kirendelt szakértő által. És a bizonyítás során nyilvánvalóvá vált milyen aljasságot igyekszik elleplezni a Kúria.

Idézünk egy minap kézbekapott ítéletről. Akinek van szeme, láthatja…

pje  Nem minden gyevi ... pje