A polgári jog által nem vizsgálandó …

A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak.

„A konszenzus-disszenzus megállapításakor logikailag teljesen kizárt a meg nem tett nyilatkozatok figyelembe vétele, mivel az összehasonlítás alapja csak két kinyilvánított akarat tartalma lehet, így nem vizsgálható az, hogy a pénzintézetnek milyen tényleges, de ki nem nyilatkoztatott akarata lehetett a megtett ügyleti nyilatkozatán túl.”

A hibrid-pénztermék kereset nem szerződési nyilatkozati eltérést állít a konszenzus hiányaként. Hanem azt, hogy az aláírt szerződés szövegéből nem vezethető le a kölcsönös és egyező szerződési akarat, amit a szerződési akarat kinyilvánításával a felek szerződési szövege szerint kinyilvánítottak. És fordítva: a kinyilvánított szerződési akarat nem egyezik meg a felek szerződési akaratával, mert az eleve nem volt kölcsönös és egyező, ezért a szerződés szövege, mint szerződési akaratnyilvánítás maga is alkalmatlan egy egyező és kölcsönös szerződési akarat kinyilvánítására, annak látszólagos formai alkalmassága és annak aláírása ellenére. Ez fennállott a) szerződés előkészítése, azaz a szerződési akarat egyezővé és kölcsönössé tétele során. b) Ez fennállott a szerződéskötéskor, a szerződési akarat kinyilvánításakor. c) És ez fennállott a szerződés érvényesülésekor, megszűnésekor is, amely az érvényesíthető követelésre is kihatott.

Tovább az olvasáshoz