A forintosítás a lepel alatt…

Ez az írás a devizaforrású Ft-hitelviszonytól a szintetikus devizahitel-viszony megkülönböztetéséhez szeretne információt adni az érdekelteknek.

A devizaforrású Ft-hitel jogviszony (szerződési kötelem) ismerete ma azért fontos, mert ezzé alakítják át a forintosítási törvények (a három devizamentő (bankmentő tv.) a deviza-nyilvántartású (befektetéssel vegyes, jelzáloggal biztosított Ft-hiteleket). [1]

A mostani forintosítás nem más, mint deviza-nyilvántartású forinthitel (szintetikus devizával, vagyis szüntelen megújításra szoruló pénzpiaci befektetéssel, ellentételezett forint-hitel) törvényi átalakítása, egyszeri devizaforrású forinthitellé. Azzá, aminek az ilyen szerződések megkötésekor, a bank a pénzügyi termékét láttatni akarta. Amelyben a „devizaalapúságot” devizaforrásnak merte nevezni, holott forrást mellőzni kívánó, kockázatmentes, az adósok gyors bukását előidéző ügyletet hoztak létre, és teljesíttettek be egyoldalúan, az adósok tudta, és beleegyezése nélkül. Ezért ezek a szerződések nem jöttek létre, egyező, és kölcsönös akaratnyilvánítással. Az adósok mindezekről nem tudtak.

A törvényi forintosítás pedig ennek szintetikus deviza-hitelnek (hibridnek) leplezése, és legalizálása azzal, hogy devizaforrású Ft-hitellé alakítják át, de nem a szerződéskötés idejére visszamenő hatállyal, hanem a bank által elért csalárd tartozástöbblettel, az adósok terhére. A szintetikus hitel (hibrid) során, a bank által, a bankrendszer részeként, kartellben az árfolyamdrágulásból elért tőketartozásnak, és a devizásított kamatokkal elért tőkésített kamattartozásnak, a jogellenesen keletkezett banki követelésnek a legalizálása a „forintosítás” …

Continue reading

Röpirat a deviza(követelés)-hatalomról

A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben.

Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival. Ha van jogállam, törvény előtti egyenlőség, legalább a jogorvoslat terén, kénytelenek az új „megmentő törvények” ellen fordulni előbb, mielőtt a tárgyalótermekben állíthatnák, és bizonyíthatnák, hogy ezek a szerződések mind csalások, mert a bíróságok nem vizsgálhatják a csalás tényét!

A devizahitelek sem a jogviszony tartalma, sem az adósok kötelezettségei, sem a magyar, sem az európai jog szerint nem egyneműek. A jogfosztó szabályok azonban ezt letagadják, és egységesen devizahitelként kezelik, mert a valóság feltárása, hogy mik is ezek, leleplezné azt a politikai elitet, amely laboránsként bevezette ezeket Magyarország és a honpolgárok kifosztására, és a banki, és állami nyereség elérése céljából. Nem más célt szolgáltak, mint az állam rövid távú anyagi céljait, hosszú távú romlás árán. Mindez bizonyítható, de nem akarja sem a kizsákmányoló laboráns politikai elit, sem a megmentő szerepében tetszelgő laboránssá vált új kormányzó elit ennek a feltárását, mert fény derülne a haszonlesésükre, és zsarolhatóságukra.

Continue reading