Az MNB “szakvéleménye” a devizahitelről félrevezető és hamis

Az egyszeri devizadós levele a Kúriához:

Tisztelt Kúria!

A Kúriának a 6/2013 PJE határozata kapcsán több sajtóinformáció – köztük a Kúriának a megnyilvánulásai is – utaltak arra, hogy az MNB szakértői véleményt nyújtott be a Kúriának, abban a kérdéskörben, hogy a deviza alapú hitelek rendelkeztek-e deviza forrásokkal.

Kérésem indokoltsága abban áll, mivel a Kúria a PJE határozatában “megtiltotta” a bíróságnak ezen kérdéskör vizsgálatát és erre vonatkozó bizonyítást, ezért a fegyverek egyenlősége szellemében indokolt lenne , hogy a jogkövető közönség ezen szakértői vélemény teljes tartalmát megismerhesse. Ha már perjogilag egyedi perben ez nem vizsgálható … úgymond lehetetlen.
Kérésem indokoltságát az is időszerűvé teszi, hogy az elmúlt hetekben az MNB a forintosítás kapcsán 7.9 milliárd euró deviza forrást bocsátott a bankok rendelkezésre.  Ez némileg ellentmondani látszik azzal, hogy a bankok deviza forrással rendelkeztek a MÚLTBAN , de az MNB devizát forrást bocsát a bankok rendelkezésére a JELENBEN. Ezért a jogkövető közönségnek 7.9 milliárd euró oka van , hogy a szakértői véleményt tartalmát megismerje.
Kérném ezen szakértői véleményt megküldeni a részemre elektronikus formában.
Dr. Wellmann György kollégiumvezető úr válaszleve 2014.El.VIII.M.1/345/2. számon
A Kúriához intézett elektronikus levelére válaszolva tájékoztatom, hogy 2013. decemberében az MNB a folyamatban lévő jogegységi eljárás kapcsán csak annyit közölt a Kúriával, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések mögött banküzemi szinten ténylegesen van deviza. A jogegységi határozat erre tekintettel tartalmazta azt, hogy szerződésenként azt nem kell vizsgálni (mivel nem is lehet), hogy a kölcsönügylet mögött ténylegesen van-e deviza. Devizaalapú hitelezés az adott alacsony kamatszinten a bankok részéről egyébként közgazdaságilag másként el sem lett volna képzelhető mint devizaforrásból, mert ha ezeket az ügyleteket forint forrásból finanszírozták volna, akkor veszteséget szenvedtek volna el.
A nemtartozunk.hu kommentárja :
  1. Csak ennyit közölt az MNB: tehát eleve igaz. (???????)

Nem kellene esetleg érvekkel, bizonyítékokkal alátámasztani? Ha az adós mondja, az adósnak is elhiszi a Kúria???!!! Ha igen: akkor nemtartozunk.hu

  1. Mi az, hogy devizaalapú? 6 féle van.

a) devizában nyújtott hitel.

b) külső devizaforrásból nyújtott forinthitel

c) deviza nyilvántartású jelzáloggal biztosított, és közokiratba foglalt forinthitel

d) devizában nyilvántartott (és egyoldalú, közokiratba foglalt adósi nyilatkozattal alapított) jelzáloggal biztosított és magánokiratba foglalt forinthitel

e) Forinthitelek, amelyeket devizahitelnek tüntetnek fel (gépjármű hitelek) (devizafeljegyzésű hitel).

f) devizanyilvántartású forinthitel önkormányzatok részére, amely befektetéssel vegyes hitelszerződésekként lettek kihelyezve. (Ezek járnak legközelebb a valósághoz).

  1. Banküzemi szinten van deviza. Mit is jelen ez a 2/c-e hitelek esetén? Nyilván nem tartozik ez sem a Kúriára, sem senkire, az adósokra sem. De jogegységi döntéssel meggátolni, hogy a jogviszony tartalmát a bíróság feltárhassa, ha erre hivatkozik az adós a keresetében? Ez sérti az EU és Pp. szabályait is!
  2. Van deviza de nem is vizsgálható a perben, mert ezt nem is lehet vizsgálni. Mi az ami van, és nem vizsgálható, noha létezik? Ami nincs, az nem vizsgálható. Ami van, az igen, a MNB tanulmányai vizsgálták, ami az adósnak nem lehetséges, és a bíróságnak sem ? UFO közgazdaságtan?
  3. A bank csak devizaforrásból adhat forinthitelt, ha „devizaalapú”. Frászt, amire az MNB utal, az a szintetikus devizának (banküzemi) nevezett tőkeforma, ami nem más, mint az adós devizatőke nyilvántartási számlájával végzett befektetési trükk, könyvelési műveletek egy partnerbankkal (anyabank, partnerbank, MNB). Ez a szintetikus tőke vagy deviza, viszont a hitelviszonyról le nem választható, azzal szervesen egybetartozó, egymást feltételező befektetési jogviszony. Egyik sincs a másik nélkül. Ezért a befektetéssel vegyes hitel valósult meg, mint kötelem az adós, és a hitelező bank között. Azonban ezt az összetett pénzügyi terméket csak ilyen hibridként értékesíthette volna. Mivel nem ennek szabályai szerint járt el, nem volt az adósnak erre szerződéskötési akarata, és a bank jogszabálysértően járt el. Ezért az ilyen „devizaalapú” szerződések nem jöttek létre.
  4. Sem devizája, sem devizaforrása nem volt a bankoknak. Eszköz oldali ellentételezett szintetikus devizával (banküzem) ellentételezett Ft-hitelekről van szó.
Az MNB “szakvéleménye” a devizahitelről az elejétől a végéig félrevezetés és a tartalma hamis.
A lényeg elhallgatása , “banküzem”, szintetikus deviza , a devizaalapúság egyneműsítése,!!!! különféle jogviszonyok, devizaérintettségű hitelek esetén, bűn!! A Kúriát “rászedte” az MNB és a hiszékenység jogegységi határozatot szült.

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – Bevezetés 1-2. rész

A devizahitelek, vagy deviza nyilvántartású hitelnek nevezett, a valóságban hibrid- szerződések (forinthitellel vegyes befektetési szerződések) mérhető, és mérhetetlen károkat okoztak a magyar adósoknak (természetes személyeknek, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, és az egész magyar államnak). Ez a károkozás a bankrendszernek (az anyabankjaikkal, és refinanszírozó bankjaikkal karöltve) kifejezett szándéka volt, és nem mulasztások eredménye. A mozaikokból összeáll a „deviza-hitelezés” eltitkolt valósága. A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát …

Bevezetés 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz

A Kúria akadályozza a közösségi jog érvényesülését

A Kúria jogegységi határozata felülírja (jogot alkot) a deviza nyilvántartású (hitel) jogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle “devizahitelt” egy jogviszony alá rendeli. Holott azoknál a belső jogok-kötelezettségek, a következmények, a tényállások egészen mások.

  1. devizahitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére devizát bocsát az adós rendelkezésére, aki azt devizában köteles megfizetni.
  2. deviza alapú hitel esetén a bank valamely devizaforrása terhére egyszeri devizaügyletből deviza átváltásból származó Ft-hitelt nyújt az adósnak. Ekkor az adós Ft-ban is, devizában is törleszthet, és a deviza-konverzió valóságos.
  3. deviza nyilvántartású, hibrid (szintetikus) hitel. Ebben az esetben lényegében a hitelnyújtó bank a helyi pénznemben teljesít azzal, hogy az adós által devizában vállalt kötelezettségét a bank eszközként kezeli egy befektetésben. Ekkor a bank egy befektetés terhére (mivel saját forrása nincs a kölcsönnyújtásra) és kockázatára nyújtja a kölcsönt azzal, hogy a bank a hitelszerződést, mint befektetési megbízást, a hitel ingatlanfedezetét, mint a befektetés ingatlan-fedezetét értelmezi, és az adós kötelezettségvállalását a hitel hosszú-lejáratú részletekben fizetésére, a befektetés kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségvállalásként értelmezi. DE Magyarországon az ezzel járó felelősség, és kötelezettségek nélkül.

2004 óta csak ilyen “deviza” hiteleket kötöttek a bankok. Mert deviza forrás nem állt rendelkezésre. Csakhogy míg az első két esetben ez egy hitel/kölcsön jogviszonynak felel meg, addig a deviza (átszámításos) szintetikus hitel már befektetéssel vegyes hitelviszony. A deviza (szintetikus) hitelek ezen típusát mindenhol a világon befektetési termékként értékesítették, egyedülálló módon csak Magyarországon nem. Megjegyezzük azt is, hogy a magyar jogban nem típusszerződésként, csak szokásból „elfogadottan” létezik, de jogellenes ezért, míg az EU jogában szigorúan szabályozott ez az összetett pénzügyi termék, ez a hibrid.

A jogérvényesítést a Kúria pedig úgy akadályozza (Európában egyedülálló módon), hogy jogegységi határozatában a jogviszony tartalmát (hibrid) felülírja az eljárásban, a kereseti állítást, bizonyítást egy tényre (befektetésre) megtiltja előre.

image kúria A Kúria akadályozza a közösségi jog érvényesülését tumblr inline nbf6v9iE4f1sgocqi

Hibrid szerződések határok nélkül

A Juzgado Mercantil de Barcelona (Spanyolország) által 2011. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (C-664/11. és C-665/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol
Az előzetes döntéshozatalra elő terjesztett kérdések

1. Befektetési tanácsadási szolgáltatásnak kell-e tekinteni a MiFID-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt meghatározás alapján, ha a hitelintézet ügyfelének kamatswap-ügyletet kínál fel korábbi pénzügyi ügyletek kamatváltozásaiból eredő kockázat fedezésére?

2. Meg kell-e állapítani a befektető és a tanácsadó hitelintézet által megkötött kamatswap–ügylet semmisségét a hivatkozott irányelv 19. cikkének (4) bekezdésében foglalt, lakossági befektetőre vonatkozó alkalmassági teszt elmulasztása esetén?

3. Amennyiben a nyújtott szolgáltatás a fentiek értelmében nem minősül befektetési tanácsadásnak, a magával a hitelintézettel kötött szerződés semmisségének megállapításával jár-e önmagában az a körülmény, hogy egy olyan összetett pénzügyi eszközt, mint a kamatswap-ügylet, a hitelintézetnek felróható okból a MiFID-irányelv 19. cikkének (5) bekezdésében foglalt megfelelőségi teszt elvégzése nélkül szereznek meg?

4. Önmagában az a körülmény, hogy a hitelintézet az általa vagy más hitelintézet által nyújtott jelzáloghitelhez kapcsolódó összetett pénzügyi eszközt kínál, a MiFID-irányelv 19. cikkének (9) bekezdése alapján elegendő oknak bizonyul-e a hivatkozott 19. cikkben foglalt, a lakossági befektető esetében a hitelintézet által elvégzendő alkalmassági és megfelelőségi teszt lefolytatására vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kizárására?

5. A MiFID-irányelv 19. cikkében meghatározott kötelezettségek kizárása érdekében szükséges-e,hogy a befektetők védelmét biztosító — a hivatkozott irányelvben foglaltakhoz hasonló — jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozzon az a pénzügyi termék, amelyhez a felkínált pénzügyi eszközök kapcsolódnak?

A fenti számon lévő előzetes döntéshozatali eljárások érdemi ítélet nélkül le lett zárva, mivel a fenti kérdésekre  – a befektetéssel vegyes hitelviszonyokra –  a luxemburgi Curia már kialakította az ítélkezési gyakorlatát. Az ügy írásbeli szakaszában Bot főtanácsnok felhívta a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy tekintettel a Curia a C-604/11. sz. ügyben kifejtett ítéleti rendelkezések kapcsán már – szintén egy spanyol bíróság számára – kifejtette ezen  pénzpiaci hibrid termékre vonatkozó közösségi jogi elveket, fenntartják e az inditványt. A spanyol bíróság visszavonta az inditványt, mivel a C-604/11. sz. ügy rendelkezései megválaszolják az indítványban feltett kérdéseket.

Tovább az olvasáshoz

A szintetikus tőke fogságában

A szerződés érvényesen nem jött létre, ami az írásbeli szerződés alapján létrejöhetett volna, az az írásbeli szerződés alapján teljesen, vagy részben semmis klauzulák alkalmazása miatt, részben, vagy egészben semmis. Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázatát, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi, mindez az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK. Irányelv – a fogyasztóvédelemről) és az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, mind a magyar fogyasztóvédelmi jogszabályokkal ellentétes. A befektetéssel vegyes hitelszerződésnek, a valós történéseinek feltárása a bírósági eljárásban, azt jelenti, hogy a hitelszerződés, csupán kezdete annak, hogy a bank átértelmezi annak tartalmát, és egy befektetést hajt végre annak ürügyén a futamidő alatt, a következő formában:

Tovább az olvasáshoz