A befektetés-biznisz a devizaalapú hitel pénztermékben

image (3)  A befektetés-biznisz a devizaalapú hitel pénztermékben image 3

Egy másodfokú ítéletből ideidézett két bekezdés, alapvetően téves a pénzszolgáltatási kötelmi jogviszony fogalmára, mert releváns: miben állapodott meg valójában a bank és adósa… És amiben megállapodtak a szolgáltató azt a pénzszolgáltatást nyújtja-e? A tartós jogviszony alatt a hitelt folyamatosan nyújtja a szolgáltató bank. Az valóban irreleváns az adós szempontjából, hogy a számvitel (Szám tv. 250/2000. Korm.r.) számlanyilvántartási szabályai szerint, a Hpt. szerinti hitelpénz-szolgáltatást a magán szerződés megkötésével induló tartós jogviszonyban, mint hitelszámla-követelést hogyan tartja fenn és követeli a pénzszolgáltató bank. Feltéve, hogy más jogviszony ebben a közpénzt előállító jogviszonyban a felek között nem jön létre. Ha a hitelből származtatott, azzal szerves, és elválaszthatatlan jogviszony kötelezettségeit is érvényesíti a bank a tartós jogviszonyban a hiteladósával szemben, az viszont már az adósra is tartozik, mert a bank a tudta és beleegyezése nélkül, nem nyújthat az adósnak ilyen hitelpénzterméket.

A devizaalapú Ft-hitelben (250/2000. Korm.rendelet 9.§./19/ bek. az ilyen többletjogviszony számviteli nyilvántartását teremtette meg 2008. január 1. napjától, vagyis ettől kezdődően legalizálta a jogalkotó egyáltalán ennek lehetőségét, addig illegális volt) az ilyen pénztermék létét. Akkor ez releváns tartalma az adós kötelezettségének, releváns tartalma a felek jogviszonyának, vizsgálandó a szerződésben, a tartós jogviszony teljesülésének, és a tartós jogviszony hatálya alatti időre vonatkozóan. Hiszen a felek jogai, és kötelezettségei a jogalkalmazói felülvizsgálatnak az, hogy a teljesedésben ment és ténylegesen érvényesített követelésjogok, és tartozáskötelezettségek (együttesen ez a pénztermék), amelyek a szerződés tartalmát jelentik, a felek által megkötött pénzszolgáltatási magánszerződésből levezethetők-e? Ez a jogalkalmazó feladata a perbeli kereset alapján, bizonyítási eljárás keretében. És mérlegelnie kell, ha az adós azt állítja, hogy a hitelviszonyon túl, az adóssal szemben, a bank olyan követelésjogot is érvényesített-e, realizált-e a tartós jogviszonyban a követelésjoga gyakorlásakor, amely az aláírt szerződésből, és a részét képező pénztermék leírásból (ÁSZF-ből) le nem vezethető jogviszony banki követelésjogán is alapul. Ha az adós azt állítja, hogy igen, és ezt bizonyítja is, bizonyítási indítványában meg is nevezi ennek tényeit, jogi tényeit, és jogalakító tényeit és mindezek bizonyítékait, akkor a bíróság ezt figyelmen kívül nem hagyhatja, mert ez a kereset tartalma, és a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy alkotmányos kötelezettségét ne teljesítse. Különösen akkor, ha az EUB több kötelező jogértelmezését figyelmen kívül hagyja ebben a kérdésben. A Genil ítélettel kapcsolatban például, nem ismerik fel a magyar bírák, a Lantos féle ítélettől való különbséget, sem az utóbbi valós tartalmát. Semmi jelentőséget nem tulajdonítanak a pénzszolgáltatási jogviszonyok különlegességének az egész közjog és magánjog keretében, és a magánszerződésekben elfoglalt speciális szerepének, és minden más magánszerződéstől különböző jelentőségének és tartalmának. Ezek a következők

Continue reading

Szélmalmok 1.0 – A makacs jog, és a banküzem flörtje

Az előző részben leírtuk, hogy a pénzintézetek és adósok között létrejövő pénzszolgáltatási szerződések, nem csupán pénzeszköz juttatását teszik lehetővé az adós számára, hanem hitelpénz-tőke, közpénz létrehozásának a magánjogi szerződés keretében történő létrehozásához is elengedhetetlen, a hitelintézet számára. Vagyis az a fogyasztói igény, hogy az adós pénzeszközt kér egy pénzintézettől, az ad lehetőséget arra, hogy egy hitelintézet a semmiből hitel-számlapénz formájában közpénzt hozzon létre. Olyan tőkeként funkcionáló számlapénzt, amely az adóssal szembeni követelésjog nyilvántartásával, a számvitel szabályai szerint, mint követeléspénz jelenik meg a banküzem könyvelésében. Amikor az a mód, ahogyan ennek a hitelpénznek a feltételeit megteremti a hitelintézet, és létre is hozza számlakövetelés formájában az adóssal szemben ezt a hitelpénzt, az teremti meg annak feltételeit, hogy bankjegyet készpénzben kifizessen a hitelintézet pénzeszközként. Vagy azt az adós folyószámlájára mint banki tartozást  az adós javára jóváírja, ahonnan pénzeszköz formájában az adós azt felveheti. De az adós nem ezzel, és nem kölcsön formájában tartozik a banknak. Ezt a pénzeszközt nem is kölcsönként kapja a banktól az adós, még ha a bank fizeti is ki azt az adósnak, vagy bankkölcsönnek nevezik is. Hiszen az adósnak nem ezt, hanem a hiteltartozását kell törlesztésekkel felemésztenie.

Continue reading

NEM TARTOZOL, MIÉRT FIZETSZ?

NEM TARTOZOL, MIÉRT FIZETSZ?

Különleges ember vagy! Polgár és fogyasztó, aki eltartja a Tőkét és a Jogállamát.

A törvényalkotók és a bírák, írástudók és farizeusok ezt MÉG nem tudják. Tanítsd meg nekik!

  1. A polgárnak különleges fogyasztói jogai vannak a bankkal szemben a törvényekben, és a bírósági perekben is. A banktőkének különleges fogyasztóvédelmi kötelességei vannak a polgárokkal és közösségeikkel szemben, ha őket adósaikká szeretnék tenni egy hitellel.
  2. A magyar „devizaalapú” Ft-hitel NEM TARTALMAZ FORRÁSDEVIZÁT, adós és pénzintézet jogviszonyában. A jelzálog-hitelből származtatott, annak szerves részét képező SZINTETIKUS DEVIZAESZKÖZ, (semmilyen devizakockázata nem volt a banknak, csak megújítás kockázata), mert NEM FORRÁSDEVIZA, hanem könyvelt BEFEKTETÉS ügylet, adós és a bank jogviszonyában. Nem a bank magánügye, hanem a Te ügyed!
  3. Ennek az összetett pénzügyi terméknek az értékesítésekor, a BANK MINDEN rávonatkozó JOGSZABÁLYT, kötelezettséget MEGSZEGETT, hogy kifoszthasson Téged, és Hazádat.
  4. Ezek miatt, ÉS mivel ezeket akkor MÉG NEM TUDTAD, már a szerződésed megkötésének időpontjában, a “devizaalapú” összetett HITELEK LÉTRE SEM JÖTTEK, kölcsönös és egybehangzó szerződési akarat hiányában. Ha létrejöttek volna, semmisek lennének, teljes tartalmukban.
  5. Ezért NINCS MIT FORINTOSÍTANI, és elszámolni. Adósnak és banknak kölcsönösen vissza kell szolgáltatnia, amit kaptak. És ebbe kell beszámítani a BANKOK által fizetendő KÁRTÉRÍTÉST, amiért megcsaltak Téged és Hazádat, eltartójukat. A bankok tartoznak Neked!

MIÉRT KELLENE FIZETNED, HA NEM TARTOZOL?