Az Alkotmányjogi panasz hiánypótlása

Korábban beszámoltunk arról, hogy egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlásra adott választ közöljük:

Részlet:

Amikor a beadványozó a 6/2013 PJE határozat alkotmányos felülvizsgálatát indítványozza, mivel az álláspontja szerint eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysérelmet is előidéz a felülvizsgálati eljárásban, akkor olyan normatív erővel rendelkező jogi aktus felülvizsgálatát kéri utólagos normakontroll keretében, mely a jogalanyokra is kiterjedően kötelezően állapítja meg – adott esetben alkotmányellenesen – egy jogviszony tartalmát. Egy kötelezően alkalmazandó, de alkotmányellenes értelmezés kiiktatása a jogrendszerből olyan fontos alkotmányos érdek, amely indokolttá teszi, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. §-a és 21. §-a alapján, mint speciális utólagos normakontrollra irányuló indítványt befogadja és érdemben elbírálja.

Természetesen az Alkotmánybíróság mondhatná azt, hogy az indítványozó majd támadja meg a jogegységi határozat alapján született végzést.

Álláspontunk szerint ez viszont nem lenne megfelelő megoldás az alkotmányos érdek elérése szempontjából, mivel a jogegységi határozat együttesen tartalmaz eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysértést is, – így az közvetlenül okoz alkotmányos sérelmet – mivel egy kereseti állítás vizsgálatát tiltja meg a bíróságoknak eljárásjogi alkotmánysérelmet okozva, ezzel akadályozva egy valós jogviszonytartalom feltárását egy bíróság előtt anyagi jogi értelemben is.

Másrészről, mivel álláspontunk szerint az alapjogszabály alkotmányos, és a jogegységi döntés az alkotmánysértő ezzel az Alkotmánybíróság arra kényszerítené az indítványozót, hogy a bírói döntést támadja meg és ne a jogegységi határozatot. Mindez arra kötelezné az indítványozót, hogy ne az akaratának megfelelő indítványt terjesszen be az Alkotmánybíróság elé, mindez felesleges és abszurd dolog lenne, és alkotmányos érdeket nem szolgálna egy felülvizsgálati eljáráshoz kapcsolódó érintettség miatt, amellyel szemben nincs fellebbezési lehetőség.

Tovább az olvasáshoz

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – Végkövetkeztetések 1-2

Az adósok keresetükben, az ügy uraiként, olyan döntésre vonatkozó tényállást fogalmaznak meg, amelynek megállapítása esetén, a felek közötti perbeli szerződés nem jött létre, annak létrejöttét akadályozó egyező, és egybehangzó szerződési akarat hiánya miatt.

A szerződés – tartós jogviszony létrehozása esetén – a kötelem teljesüléséből megállapíthatóan, eltért a két fél esetében. A termékre vonatkozó adósi bizonyítás az, hogy nem kölcsön, és nem hitelviszony jött létre, mert a hitel, és a kölcsön a bank részéről csak egy ellentételező befektetéssel vegyes hibrid szerződéssel volt lehetséges.

Ehhez azonban a kereseti kérelem tényállását fel kell tárnia a bíróságnak, hogy az a valóságnak megfelel-e, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, minden kétséget megállapíthatóan, az írott szerződésekből levezethető-e.

Az adósok azt állítják, hogy olyan tartós kötelmi jogviszony jött létre a felek között, olyan kötelem, amely az írott szerződés tartalmától – még e tartalom érvényessége esetén is – eltér, amit az adósok szerződéskötési akarata, de valójában a bank kinyilvánított szerződési akarata is létrehozni kívánt: hitel- és kölcsön szerződés.

Az adósok azt állítják, hogy a szerződéskötéskor a bank, eltitkolt szándékkal, olyan biankó klauzulákat fogalmazott meg a szerződésben, amelyek alapján a bank egy befektetéssel vegyes hitel/kölcsönszerződést érvényesített, azt is kívánt érvényesíteni az adósaival szemben. Míg az adósok kölcsönt kívántak a banktól felvenni, és tudomásuk sem volt arról, hogy a bank befektetési szerződésnek értelmezi, forrásteremtő pénzpiaci művelet részévé teszi nem csak a felek hitelszerződését, de befektetőként bevonja ebbe az adósokat, számlájukat, és hitelfedezetüket is egy befektetési szerződésbe.

A bíróság eljárása nem alapulhat azon a koncepción, hogy a szerződés szövege, és nem a valóság vizsgálandó, ami a felek között beteljesedett. Nem alapulhat azon a koncepción, hogy a szerződés leírt tartalma a valóságban bekövetkezett és más semmi sem történt.

Végkövetkeztetés 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – A jogalkotás, jogalkalmazás, és jogérvényesítés ellentmondásai és a “devizahitel” valósága 1.-6.

A Kúria 6/2013 PJE határozata közösségi jogot sért. A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra nézve, ezért a jogegységi határozatoknak is meg kell felelnie az EU jogának. Ha nem felel meg, az esetben az érdemi határozatot hozó bíróságnak ugyanúgy félre kell azt tennie. A nálunk deviza nyilvántartású kölcsönnek elnevezett jogviszonyra, mint  az EU joga által szabályozott hibrid szerződésre ugyanúgy alkalmazandó: a szintetikus devizaügylettel (befektetéssel) ellentételezett hitelviszonyra vonatkozó EU jog (az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK  a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve és a  Bizottság a 2006/73 EK irányelvben meghatározott a 2004/39/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvének végrehajtásának részletes szabályai ) , és a Luxemburgi Bíróság, ezen pénzügyi termékre vonatkozó határozatai (C-604/11.sz. ügy).

A jogérvényesítést a Kúria úgy akadályozza (Európában egyedülálló módon), hogy a jogegységi határozatában a jogviszony tartalmát (hibrid) felülírja az eljárásban (kötelező jogértelmezés), a kereseti állítást, és bizonyítást egy tényre (a befektetésre) megtiltja előre . Mindezzel a 6/2013 PJE határozat az elsődlegesen alkalmazandó 2004/39/EK a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvében megfogalmazott normáktól eloldódik.

 

A jogalkalmazás ellentmondásai 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – Szintetikus követelés-hatalom 1.-2. rész

Azért védi a politika, a bank annyira magát: mert a pénzviszonyok mintha pénzeken nyugszanak a világban. Ha a devizahitel, ez a minthább mintha hibrid, a hibrid jellegénél fogva bedől, borul a dominó: minden mintha adósság a világon, mintha megkérdőjelezhetővé válna: a hibrid nem csak mintha pénz, de a mi Ft-hitel-pénzünk a saját hitelünk forrása azzal, hogy körbeutaztatják devizatőke-nyilvántartásként a swappal a mérlegen kívül.

A devizahitel nem csak személyes, vagy nemzeti ügy: egy tégla a pénzhatalom, az uzsoracivilizáció, a szintetikus követelés-hatalom alapjában: ha ezt kivesszük, csak idő kérdése, hogy ezt a falat is mi döntsük romba.

Szintetikus követelés-hatalom 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Tovább az olvasáshoz