Előzetes döntéshozatali inditvány

Kérjük a Tisztelt Kúriát, mivel a folyamatban lévő ügyben a közösségi jog rendelkezéseinek értelmezése relevánsak, az EUMSZ 267. cikke alapján kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást. Az alperes a felperes keresetével szemben a pénztermékre és a pénzszolgáltatási szerződésre alternatív tényállást és bizonyítást nem terjesztett elő. Ezért a fogyasztóvédelem szabályai szerint a bíróságnak a pénzszolgáltató kötelező tényállítási terhét, bizonyítási kötelezettségét akként kell számon kérnie, hogy a szolgáltató nem vitatta a felperes tényállításait a felek jogviszonyára vonatkozóan. Az alperes köteles a pénzszolgáltatására, annak a banknál meglévő pénzszámla forgalmára (mind a Ft-hitelszámlára, mind a devizatőke nyilvántartási számlára vonatkozóan) adatokat és bizonyítékokat szolgáltatni, valamint tényállást előterjeszteni, milyen pénzterméket szolgáltatott és hogyan az adósnak, és ennek bizonyítását. Szemben az adós tényállításaival és bizonyítékaival, és bizonyítási indítványaival. Ez a perbeli kontradikció feltétele. Fogyasztóvédelmi perben nem elegendő az adós keresetének tagadása, a szolgáltató köteles az ellenkező tényállításra és bizonyításra, mivel a bizonyítási teher megfordul.

Álláspontunk szerint a magyar jog, az EU jogával összhangban a felperes tényállításait, amit a keresetben előadott, alátámasztják. Nem kívánjuk megismételni a pénzterméknek a pénzszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos viszonya, a pénztermék megvalósulásának, mint jogviszony megvalósulásának az aláírt szerződéshez való viszonyát. Azt sem, hogy a felek által aláírt szerződésben nem szerepel a pénztermék valamennyi eleme, vagyis a bank könyveiben vezetett követelés jog és az adós tartozáskötelezettsége a szerződésből le nem vezethető, és ezért kölcsönös és egyező akaratot nem közvetíthet és nem tartalmaz a szerződési akaratot kinyilvánító aláírt okirat. Az abban foglaltaknál több, lényegesen több valósul meg a pénztermék jogviszonyában, és ez nem vezethető le a szerződés szövegéből, mert NINCS BENNE. De ehhez tudnia kellene a bíróságnak, a valóságban hogyan teljesült a felek közötti tartós jogviszony.

Az adósi tényállás és felajánlott bizonyítás alapján, kérdések intézhetők a Luxemburgi Bírósághoz jogértelmezést kérve, a magyar bíróság által.

A kérdés, a devizaforrású Ft-hitel, és a befektetéssel vegyes (devizaforrást helyettesítő származtatott árnyékszámlával, azaz a devizakövetelés egyidejű megnyitásával végzett, mérlegen kívüli banki befektetés, mint a szintetikus deviza banki prudenciáját illetően) Ft-hitel jogkövetkezményeire vonatkozhatnának. A felperes mindezeket a Lantos ügy (C-312/14), a Genil (C-604/11) ügy összehasonlításával a felülvizsgálati kérelmében elvégezte, azt is, miért mellőzendő a vonatkozó jogegységi döntésnek a befektetési elemre vonatkozó bíróságokra kötelező tiltása, és mi a devizaalapúság a pénztermékben, miben különbözik a devizaforrású, és a szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitel, a perben a bíróság, alperesi értékelhető ellenkérelme hiányában is döntést hozhatott volna.

Continue reading

A befektetés-biznisz a devizaalapú hitel pénztermékben

image (3)  A befektetés-biznisz a devizaalapú hitel pénztermékben image 3

Egy másodfokú ítéletből ideidézett két bekezdés, alapvetően téves a pénzszolgáltatási kötelmi jogviszony fogalmára, mert releváns: miben állapodott meg valójában a bank és adósa… És amiben megállapodtak a szolgáltató azt a pénzszolgáltatást nyújtja-e? A tartós jogviszony alatt a hitelt folyamatosan nyújtja a szolgáltató bank. Az valóban irreleváns az adós szempontjából, hogy a számvitel (Szám tv. 250/2000. Korm.r.) számlanyilvántartási szabályai szerint, a Hpt. szerinti hitelpénz-szolgáltatást a magán szerződés megkötésével induló tartós jogviszonyban, mint hitelszámla-követelést hogyan tartja fenn és követeli a pénzszolgáltató bank. Feltéve, hogy más jogviszony ebben a közpénzt előállító jogviszonyban a felek között nem jön létre. Ha a hitelből származtatott, azzal szerves, és elválaszthatatlan jogviszony kötelezettségeit is érvényesíti a bank a tartós jogviszonyban a hiteladósával szemben, az viszont már az adósra is tartozik, mert a bank a tudta és beleegyezése nélkül, nem nyújthat az adósnak ilyen hitelpénzterméket.

A devizaalapú Ft-hitelben (250/2000. Korm.rendelet 9.§./19/ bek. az ilyen többletjogviszony számviteli nyilvántartását teremtette meg 2008. január 1. napjától, vagyis ettől kezdődően legalizálta a jogalkotó egyáltalán ennek lehetőségét, addig illegális volt) az ilyen pénztermék létét. Akkor ez releváns tartalma az adós kötelezettségének, releváns tartalma a felek jogviszonyának, vizsgálandó a szerződésben, a tartós jogviszony teljesülésének, és a tartós jogviszony hatálya alatti időre vonatkozóan. Hiszen a felek jogai, és kötelezettségei a jogalkalmazói felülvizsgálatnak az, hogy a teljesedésben ment és ténylegesen érvényesített követelésjogok, és tartozáskötelezettségek (együttesen ez a pénztermék), amelyek a szerződés tartalmát jelentik, a felek által megkötött pénzszolgáltatási magánszerződésből levezethetők-e? Ez a jogalkalmazó feladata a perbeli kereset alapján, bizonyítási eljárás keretében. És mérlegelnie kell, ha az adós azt állítja, hogy a hitelviszonyon túl, az adóssal szemben, a bank olyan követelésjogot is érvényesített-e, realizált-e a tartós jogviszonyban a követelésjoga gyakorlásakor, amely az aláírt szerződésből, és a részét képező pénztermék leírásból (ÁSZF-ből) le nem vezethető jogviszony banki követelésjogán is alapul. Ha az adós azt állítja, hogy igen, és ezt bizonyítja is, bizonyítási indítványában meg is nevezi ennek tényeit, jogi tényeit, és jogalakító tényeit és mindezek bizonyítékait, akkor a bíróság ezt figyelmen kívül nem hagyhatja, mert ez a kereset tartalma, és a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy alkotmányos kötelezettségét ne teljesítse. Különösen akkor, ha az EUB több kötelező jogértelmezését figyelmen kívül hagyja ebben a kérdésben. A Genil ítélettel kapcsolatban például, nem ismerik fel a magyar bírák, a Lantos féle ítélettől való különbséget, sem az utóbbi valós tartalmát. Semmi jelentőséget nem tulajdonítanak a pénzszolgáltatási jogviszonyok különlegességének az egész közjog és magánjog keretében, és a magánszerződésekben elfoglalt speciális szerepének, és minden más magánszerződéstől különböző jelentőségének és tartalmának. Ezek a következők

Continue reading

“Kriston-ügy”

A Luxemburgi Bíróság tárgyalni fogja előzetes döntéshozó eljárás keretében, egy konkrét ügyben azt, hogy a magyar deviza-nyilvántartású Ft- hitel befektetés-e?
Véleményünk erről…

1. A “devizaalapú” Ft-hitel is hatféle. A deviza-nyilvántartású Ft-hitel is alapvetően kétféle, jelzálogalapú-e vagy sem? Utóbbi is alapvetően kétféle, pénzügyi vállalkozás által nyújtott Ft-kölcsön, és annak likviditását refinanszírozó deviza-nyilvántartású hitel van-e a vállalkozás és a refinanszírozó bankja között; vagy bank által nyújtott devizanyilvántartású hitelről van-e szó?
ad 1. Mivel bizony így van ez, az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező beadványnak előbb erre kell tiszta ténybeli állításokat tennie, és erre bizonyítékkal szolgálnia, illetve ennek bizonyítására alkalmas bizonyítási indítvánnyal rendelkeznie, már a perbíróság előtt.
2. A perbíróságnak erre vonatkozó tényfeltárást, bizonyítási eljárást le kell folytatnia, majd ennek eredményeként teljesítheti az előzetes döntéshozatali eljárást kérő indítványt.
ad 2. Tények, bizonyított tények, a pénzintézet állításai, és elzárkózó tagadásai hiányában nem lehet jó kérdést feltenni az Európai Bíróságnak, előzetes döntéshozatal iránt.
3. Az ügyfél előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező eljárásban, koherens, belső ellentmondásoktól mentes tényelőadást, és valóságot feltáró jogviszony-értelmezést kell adnia a keresetlevelében. Tudnia kell, mi a kölcsön jogviszony, a hitel jogviszony, és mi a befektetési jogviszony.
ad 3. Aki nem tudja a valóságot, az feltárni sem tudja. Aki nem tudja, hogy melyik “devizaalapú” jogviszonnyal kapcsolatban terjeszt elő keresetlevelet, annak a kereseti kérelme sem lehet koherens, és értelmes, főleg nem hatékony. Aki nem tudja, hogy mi a magyar deviza-nyilvántartású Ft-hitel valósága, az a jogviszonyt sem tudja feltárni, és annak alapján keresetet előterjeszteni. Előzetes döntéshozatali kérelmet sem tud megfogalmazni. Aki nem tudja, hogy mi ebben a hibrid jogviszonyban a kölcsön jogviszony tartalma, a hitelviszony tartalma, és a hitelt ellentételező szintetikus deviza (befektetési jogviszony), az a kölcsönt keverni fogja állításaiban a hitellel, a kölcsön és a hitelt a befektetéssel, a deviza forrású Ft-hitelt, a szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitellel. Vagyis nem tud koherens, belső ellentmondásoktól mentes jogértelmezést elvárni a perbíróságtól, és előzetes döntéshozatalra alkalmas kérdéseket sem tud feltenni.
4. Aki bármilyen “devizaalapú” hitelt tőzsdei ügyletnek nevez a beadványában, befektetésnek, az nem is érti mit mond. De azt sem érti, hogy mennyit árthat majd azoknak, akik TUDJÁK, hogy mi a befektetés elem, mint szintetikus deviza a “devizaalapú” hitelben. Mert az terjedhet el, hogy a “befektetésre hivatkozással” nem lehet “nyerni”, “devizaadós” nem tudja feltárni a bankok bűneit, megcsalatása okait.
ad 4. A valóság az, hogy féligazságok, koherens szövegekből elcsaklizott féligazságok, nem a koherens szövegeket, és nem a befektetésre való hivatkozást járatják le, és teszik alkalmatlan kereseti hivatkozássá, hanem az járatódik csak le, aki a féligazságokat bátran keveri más féligazságokkal a beadványában. Amit a Lengyel Kormány szakszerűen meg is cáfolt az észrevételében. Ezért az igazság, a valóság tisztelete, a tiszta beszéd és jogértelmezés, a biztos bizonyítás nem helyettesíthető ostobasággal, és szenvedéllyel. Csak az ész a tiszta beszéd! Az igazságok féligazságokká plagizálása ártalmas.
5. Szerencsére, és várhatóan a  meghozandó EUB döntés a féligazságokat fogja csak visszautasítani, a tanácsi előterjesztés alapján, azt, hogy tények, és tényfeltárás nélkül nem lehet jó kérdést feltenni, ahogyan jó keresetet sem lehet előterjeszteni, ahogyan jó előzetes döntéshozatali kérvényt sem. Van befektetés a “devizaalapú” hitel mögött, de az nem az, amit az indítványozó előadni tudott, koherens valóságkép helyett.
ad 5. Ezért a valóságról ajánljuk könyvünket, és a honlapunk tartalmát, koherens jogviszony-értelmezéshez. CSAK az vitatkozzon  a valóságról, akinek magának is van koherens valóságképe. Nekünk van! És ezért nemtartozunk.hu, Kedves Magyarország!

 

Könyvünk elérhető: http://publioboox.com/hu_HU/a-hibrid-a-szintetikus-toke-fogsagaban