A Lantos-ügy igazolja a jogegységi döntést?

“Lantos- ítélet (C-312/14) befektetés elutasítása igazolja a jogegységi döntést, hogy nincs és nem vizsgálható a befektetési elem egy hitelszerződésben.”  – halljuk sokfelől… hol bíráktól, hol bankoktól.

Ez az állítás hamis, és iratellenes.

  1. A Lantos féle ítélet devizaforrással ellátott Ft-hitel banki devizaforrás-teremtő tartozásának árfolyamkockázata kezeléséről mondta ki hogy az nem befektetés, és az ilyen, nem befektetéssel vegyes hitel. Szerintünk is így van.
  2. De ez önmagában is bizonyítja, hogy vizsgálni kell a devizaelem minőségét egy jogviszonyban. Sőt, a tagállami bíróságokra a tagsági szerződés alapján, kötelező jogértelmezésként előírja, bár ezt az ítéletből nem szokták idézni, – sem a bíróságok sem a bankok – de minden előírásában előírja, hogy a tagállami bíróságoknak vizsgálnia és fel kell tárnia a hiteljogviszony (pénzszolgáltatás) valóságos történéseit, és ebben a devizaelem valóságos szerepét! Ez pedig csak a banki adatok beszerzése alapján lehetséges! A Bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül, a Lantos-ügy bíróságának kötelezettségeit taglaló utasításaira vonatkozó ítéleti iránymutatásokat, hogy az ügy bíróságának a kereseti kérelem állításai és bizonyítékai, és annak alapján a felek valóságos banki pénzszolgáltatási jogviszonyát fel kell tárnia és a banki pénzszolgáltatás történéseit fel kell tárnia. És ennek feltárásával az adósi állítás, és a pénzügyi termék jogok és kötelezettségek megvalósult egyedi körülményeinek bizonyítására, a bankot köteleznie kell. Ez az ügy bíróságának a bizonyítási kötelezettsége! Az EUB ítélet a tagállami bíróság számára kötelezővé teszi az idézett jogértelmezéshez, a bíróság tényfeltáró bizonyítás lefolytatását: C-312/14. sz. ügyben hozott ítélete 56. pontja 60. pontja 68. pontja 76.pontja és 80. pontja, a C-604/11. sz. ügyben hozott ítélete 43. pontja és 44. pontja.
  3. Ha ugyanis, a bank perbeli pénzügyi termékében, a devizaelem nem banki külső devizaforrásának árfolyamkezelése, akkor az, az adós devizaszámlájával (devizatartozásának) mérlegen kívül végzett befektetés, és akkor az nem a Lantos féle ítélet árfolyamkezelése, hanem az adós devizatartozásának szintetikus előállítása: befektetés. Így a hitele is ezzel a befektetéssel vegyes hitelviszony, amit  állítunk. Erre nem a Lantos féle árfolyamkezelés értelmezés, hanem a GENIL féle ítélet azon jogértelmezését kell alkalmazni, amely szerint az ilyen vegyes hibrid jogviszonyt (pénzügyi terméket) csak ekként értékesíthette volna a bank. Ha nem így járt el, akkor a szerződés nem jött létre, és a pénzügyi termék értékesítése a pénzszolgáltatási szerződés által semmis.
  4. A Lantos ügyben az előzetes döntéshozatali eljárásban a kérelem az volt, hogy a devizaalapú hitel befektetés-e. Mi nem ezt állítjuk, hanem azt, hogy a devizaalapú hitel, az Ft-hitellel vegyes befektetési jogviszony (ahol a befektetés az adóssal szembeni devizakövetelést nyilvántartó számlával végzett banki és mérlegen kívüli olyan FX swap befektetés, amely devizaforrás hiányában, ellentételező devizaügylet, szintetikus deviza devizaforrás helyett) az adós tudta és beleegyezése nélkül. A GENIL féle ítélet pedig ezt befektetéssel vegyes hitelként értelmezi a Luxemburgi bíróság C-604/11. sz. ítéletében, és nem a Lantos féle ítélet árfolyamkezelésként.
  5. Az EUB kötelező jogértelmezésként a tagállami bíróságokra azt írja elő, hogy e két jogviszony megkülönböztetése, és következményei levonásához, fel kell tárni a bíróságnak azt a tényállást, az egyedi pénzforgalmi adatok alapján feltárható, hogy melyik pénzügyi terméket értékesített, és érvényesített az adóssal szemben a pénzszolgáltatási aláírt szerződéssel a valóságban a bank! Az adós bizonyítási kérelme erre irányul, ezért a bíróság az adós erre irányuló bizonyítási indítványát köteles teljesítenie, a Luxemburgi Bíróság kötelező érvényű jogértelmezése alapján. Ha nem szolgáltatja a kért adatokat a bank, akkor azt a terhére kell értékelni akként, hogy nem vitatja az adós hibridjogviszonyra vonatkozó állítását.

A Lantos-ügy igazolja a jogegységi döntést? Foly  s  t  s swap

 

 

“Kriston-ügy”

A Luxemburgi Bíróság tárgyalni fogja előzetes döntéshozó eljárás keretében, egy konkrét ügyben azt, hogy a magyar deviza-nyilvántartású Ft- hitel befektetés-e?
Véleményünk erről…

1. A “devizaalapú” Ft-hitel is hatféle. A deviza-nyilvántartású Ft-hitel is alapvetően kétféle, jelzálogalapú-e vagy sem? Utóbbi is alapvetően kétféle, pénzügyi vállalkozás által nyújtott Ft-kölcsön, és annak likviditását refinanszírozó deviza-nyilvántartású hitel van-e a vállalkozás és a refinanszírozó bankja között; vagy bank által nyújtott devizanyilvántartású hitelről van-e szó?
ad 1. Mivel bizony így van ez, az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező beadványnak előbb erre kell tiszta ténybeli állításokat tennie, és erre bizonyítékkal szolgálnia, illetve ennek bizonyítására alkalmas bizonyítási indítvánnyal rendelkeznie, már a perbíróság előtt.
2. A perbíróságnak erre vonatkozó tényfeltárást, bizonyítási eljárást le kell folytatnia, majd ennek eredményeként teljesítheti az előzetes döntéshozatali eljárást kérő indítványt.
ad 2. Tények, bizonyított tények, a pénzintézet állításai, és elzárkózó tagadásai hiányában nem lehet jó kérdést feltenni az Európai Bíróságnak, előzetes döntéshozatal iránt.
3. Az ügyfél előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező eljárásban, koherens, belső ellentmondásoktól mentes tényelőadást, és valóságot feltáró jogviszony-értelmezést kell adnia a keresetlevelében. Tudnia kell, mi a kölcsön jogviszony, a hitel jogviszony, és mi a befektetési jogviszony.
ad 3. Aki nem tudja a valóságot, az feltárni sem tudja. Aki nem tudja, hogy melyik “devizaalapú” jogviszonnyal kapcsolatban terjeszt elő keresetlevelet, annak a kereseti kérelme sem lehet koherens, és értelmes, főleg nem hatékony. Aki nem tudja, hogy mi a magyar deviza-nyilvántartású Ft-hitel valósága, az a jogviszonyt sem tudja feltárni, és annak alapján keresetet előterjeszteni. Előzetes döntéshozatali kérelmet sem tud megfogalmazni. Aki nem tudja, hogy mi ebben a hibrid jogviszonyban a kölcsön jogviszony tartalma, a hitelviszony tartalma, és a hitelt ellentételező szintetikus deviza (befektetési jogviszony), az a kölcsönt keverni fogja állításaiban a hitellel, a kölcsön és a hitelt a befektetéssel, a deviza forrású Ft-hitelt, a szintetikus devizával ellentételezett Ft-hitellel. Vagyis nem tud koherens, belső ellentmondásoktól mentes jogértelmezést elvárni a perbíróságtól, és előzetes döntéshozatalra alkalmas kérdéseket sem tud feltenni.
4. Aki bármilyen “devizaalapú” hitelt tőzsdei ügyletnek nevez a beadványában, befektetésnek, az nem is érti mit mond. De azt sem érti, hogy mennyit árthat majd azoknak, akik TUDJÁK, hogy mi a befektetés elem, mint szintetikus deviza a “devizaalapú” hitelben. Mert az terjedhet el, hogy a “befektetésre hivatkozással” nem lehet “nyerni”, “devizaadós” nem tudja feltárni a bankok bűneit, megcsalatása okait.
ad 4. A valóság az, hogy féligazságok, koherens szövegekből elcsaklizott féligazságok, nem a koherens szövegeket, és nem a befektetésre való hivatkozást járatják le, és teszik alkalmatlan kereseti hivatkozássá, hanem az járatódik csak le, aki a féligazságokat bátran keveri más féligazságokkal a beadványában. Amit a Lengyel Kormány szakszerűen meg is cáfolt az észrevételében. Ezért az igazság, a valóság tisztelete, a tiszta beszéd és jogértelmezés, a biztos bizonyítás nem helyettesíthető ostobasággal, és szenvedéllyel. Csak az ész a tiszta beszéd! Az igazságok féligazságokká plagizálása ártalmas.
5. Szerencsére, és várhatóan a  meghozandó EUB döntés a féligazságokat fogja csak visszautasítani, a tanácsi előterjesztés alapján, azt, hogy tények, és tényfeltárás nélkül nem lehet jó kérdést feltenni, ahogyan jó keresetet sem lehet előterjeszteni, ahogyan jó előzetes döntéshozatali kérvényt sem. Van befektetés a “devizaalapú” hitel mögött, de az nem az, amit az indítványozó előadni tudott, koherens valóságkép helyett.
ad 5. Ezért a valóságról ajánljuk könyvünket, és a honlapunk tartalmát, koherens jogviszony-értelmezéshez. CSAK az vitatkozzon  a valóságról, akinek magának is van koherens valóságképe. Nekünk van! És ezért nemtartozunk.hu, Kedves Magyarország!

 

Könyvünk elérhető: http://publioboox.com/hu_HU/a-hibrid-a-szintetikus-toke-fogsagaban

Megérkezett az MNB kimerítő válasza

4 hónap után megérkezett az MNB válasza a feltett kérdéseinkre.  A feltett kérdéseink:

  1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
  2. A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
  3. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
  4. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” – e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
  5. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
  6. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
  7. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 6-os pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
  8. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
  9. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
  10. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
  11. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
  12. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
  13. Ha a szintetikus deviza egy befektetési ügylet és szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
  14. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

A kérdéseinkre adott válasz:

Tovább az olvasáshoz

Hangzó anyagok

Összegyűjtöttük az eddig közzétett hangzó anyagainkat a deviza nyilvántartású hitelről:

  • Bevezetés
  • Történelmi előzmények
  • Szintetikus követelés-hatalom
  • A deviza-nyilvántartású hitel
  • A jogalkalmazás ellentmondásai
  • Végkövetkeztetés
  • A forintosításról … és a valóságról

Tovább az olvasáshoz

Kérdések a bankhoz

A kormány elszámoltatja a bankokat …számoltassuk el őket mi is. Javasoljuk, hogy az elszámolások (szerződésmódosítások) átvételét követően tegyék fel nekik ezeket a kérdéseket a minták alapján.

Tisztelt Bank!

Devizahitelem van. Valójában deviza nyilvántartású hitelem van. A hitel felvételekor nem voltam tisztában a bank hiteltermékéről. Csak azt tudtam, hogy felelősséggel döntöttem a családommal együtt a kölcsönkérelmem benyújtásakor. És rosszul jártam a hiteltermékkel, amelyet értékesítettek nekem, annak érdekében, hogy kölcsönt kapjak, és valamiért ezzel nem számoltam, és nem is számolhattam a bank tájékoztatása alapján. Mindezekért néhány kérdésemre választ várok a banktól. Hogy nyomatékosítsam érdeklődésem komolyságát, a MNB-nak is megküldöm ugyanezeket a kérdéseket (kérve a Felügyeleti álláspontot), amelyekre választ várok. Hiszen újabb döntéseket kell hozzak, új törvények alapján.

Kérném a válaszukat és a részletes elszámolásokat is postafordultával. Az elszámolásként megküldött szerződésmódosítást tehát jogfenntartással veszem át, azt nem fogadom el. Minden jogomat fenntartom arra vonatkozóan, hogy ezzel kapcsolatban érvényesítsem jogaimat amint ennek előterjesztésére, a Felügyeleti álláspont és a Bank által adott válaszok alapján, annak részemre való megküldése után megnyílik a lehetőségem.

A kérdéseim a következők, amelyeket időnként kommentálok is.

 

  1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
  2. Az én kölcsönömhöz milyen forrással, vagy „fedezettel” ellátott hitelt nyújtott a bank?
  3. A hitel tőke összege miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
  4. A forint hitelem emelkedését mi idézte elő, milyen számviteli formában, és milyen költségekkel növelték a forinthitelem összegét, az én egyszeri kölcsönöm kifizetését követően.
  5. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtottak, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
  6. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
  7. Ha nem minősül a számvitel szabályai szerint forrásnak, mint forrásköltségeit miként számolták el a hitelem terhére, és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján?
  8. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
  9. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
  10. A bank szerint a szerződés azon kitétele, hogy deviza-eladási árfolyamon törlesztem havonta a hitelemet forintbefizetéssel, az azt is jelenti, hogy az a hitel-tőke összeg, amire a törlesztést végzem, emelkedhet?
  11. A hiteltartozásom emelkedésére vonatkozóan milyen adóskockázat elemzést végeztek el, és milyen időszakra előre?
  12. A deviza-nyilvántartású hitel termék bevezetésekor milyen belső protokollt írt elő a bank számára maga a bank? Kérem ennek a protokollnak a megküldését is azért, hogy ellenőrizhessem, a bank a saját protokollja szerint járt-e el velem szemben?
  13. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 9-es pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
  14. Miért nem tájékoztattak arról, hogy a deviza drágulása nem csak a törlesztő részlet fizetésekor történt átváltásra, hanem a teljes hiteltőke tartozás forintösszegének emelését is előidézi azáltal, hogy aktuális devizaárfolyamon a hitel deviza értékét forintra, újból és újból „átszámítják”.
  15. A mellékelt szerződés melyik pontjából következik ez közvetlenül? Ha az ÁSZF tartalmazza, akkor melyikből olvasható ki ez?
  16. Miért kell a kölcsön folyósításakor nyújtott hitelt folyamatosan emelni terhemre a futamidő teljes tartama alatt? Hogyan állították elő az egyszeri hitel folyamatos megújítását és annak emelkedését?
  17. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
  18. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
  19. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
  20. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
  21. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
  22. A bank és a bankrendszer által az adósoknak (önkormányzatok, vállalkozások, fogyasztók) nyújtott deviza-nyilvántartású hiteltömeg milyen kockázatokat „termelt ki” az adósok terhére? A deviza drágulása, megújítási kockázat beárazása, bank és adósság leminősítés, országkockázati- és adóskockázati felár stb.? Ezek előrelátható kockázatok voltak-e?
  23. A befektetéssel (szintetikus deviza) ellentételezett forinthitelem kockázatkezelését, az adóskockázat kezelését a bank miként végezte el, miközben saját nyitott devizapozíciójából eredő virtuális kockázatát a bank kezelte, magával a befektetéssel? Amely így a hitelviszony keretében a bank „forrásteremtését” is és saját kockázatát is egyidejűleg kezelte.
  24. A szerződés és az ÁSZF mely pontja utal arra, hogy mi az a szintetikus deviza, az ezt jelentő befektetési ügylet szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
  25. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben?

Levél az Magyar Nemzeti Bankhoz :

Tovább az olvasáshoz