A devizaforrás nélküli devizahitezés

A devizahitelezés elmúlt évben tapasztalt gyors felfutása nem hagyta érintetlenül a bankrendszer mérlegstruktúráját: a devizaeszközök devizaforrásokhoz mért többlete 2004. végére korábban soha nem látott szintre, a mérlegfőösszeg 6,3%-ra (kb. 1000 Mrd forintra) emelkedett.
A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza.

Perverz banki innovációk nyomában …

A bankok a kommunikációjukban, és a Kúria jogegységi döntései e tárgyban, a devizaalapú hiteleket összemossák a deviza-nyilvántartású hitelekkel, mintha ezek mind deviza forrású hitelek lettek volna. Holott a hitel nyújtásának a feltételei és következményei, a pénztőke e két formája esetén eltérőek, hatásukban ellentétesek.

Ha a bank (más banktól kapott devizakölcsön, deviza betétjei,) mérlegen belüli deviza forrása terhére nyitja meg az adós pozícióját Ft-hitel formájában (egy számlán), akkor a hitel forrása egyszeri devizaügyletből, deviza átváltásból származó Ft-hitel. Ekkor az adós Ft-ban is, devizában is törleszthet, és a deviza-konverzió valóságos. A deviza drágulása csak az aktuális törlesztő részletre hat ki. A bank saját devizaadósságot nem görget maga előtt a teljes devizatartozásra vonatkozóan (ahogyan a deviza-nyilvántartású hitelnél a befektetésre rákényszerül). A devizaforrás esetén a Ft vagy stagnál, vagy erősödik az ilyen devizával szemben, ahogyan az a devizahitelek kihelyezésekor történt is. Ebben az esetben (valós, mérlegbe könyvelt devizaforrás esetében) azonban a bank kockázata valóságos, és jelentős, mert maga is devizával tartozik a saját törlesztése, elszámolásakor. Ezért ilyen esetben az adóskockázatot is alaposan elemzi, mert az adós teljesítő képessége egyben a bank kockázata is!

Más a helyzet a szintetikus deviza („forrású”), deviza-nyilvántartású hitel esetén, mert ekkor a deviza, és a devizatőke jellege egészen más. Annyira más, hogy nem is forrás! Hanem pénzügyi eszközzel végzett banki ügylet. Csak megjegyezzük, hogy a magyar jogban nem típusszerződésként, csak szokásból „elfogadottan” létezik, de jogellenes ezért, míg az EU jogában szigorúan szabályozott ez az összetett pénzügyi termék, ez a hibrid.

Continue reading

Újabb rejtett költségelem a deviza alapú hiteleknél!

Egy eddig szinte észrevétlen költségelem rendkívül nagy emelkedése miatt elképzelhető, hogy 2-3 hónap múlva jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülnek a magyarországi háztartási devizahitelesek. Mindez úgy is bekövetkezhet, hogy közben a forint viszonylag stabil marad és a külföldi devizák kamattartalma még csökken is. A kormány és a nagy kereskedelmi bankok által múlt pénteken bejelentett megállapodás némileg segíthet a helyzeten, de a jelek szerint a kormány inkább csak látszólag akarja megvédeni a devizaadósokat a növekvő pénzügyi terhektől.

Egy “új” költségelem

A magyar háztartások devizahiteleinek havi törlesztőrészleteire a sokszor ismételt formula szerint nagyrészt a forint adott devizával (döntő részben a svájci frankkal, illetve az euróval) szembeni mindenkori árfolyama, kisebb súllyal az adott deviza kamattartalma (lényegében a jegybanki irányadó ráta szintje) gyakorol hatást (ha nem futamidő-rugalmas hitelről volt szó). Ha gyengült a forint, és/vagy emelkedett a deviza kamattartalma, akkor a forintban folyósított devizahitel havi törlesztőrészlete megemelkedett. Az elmúlt évektől indulva egészen idén szeptemberig ezek a tényezők gyakorlatilag teljes mértékben magyarázó erők voltak a törlesztőrészletek alakulására, ingadozására. (A hosszabb futamidejű devizahitelek inkább a külföldi kamatlábra, míg a rövidebbek inkább az árfolyamra érzékenyebbek.)

Az utóbbi hetekben kialakult rendkívül feszült globális pénzpiaci helyzet miatt azonban belépett egy további fontos költségelem, amely a törlesztőrészletek akár jelentős megemelkedésének kockázatát is magában hordozza. Ez pedig a devizahitelek mögötti, a banki árfolyam-fedezeti konstrukciók megkötésére szolgáló ún. IR- és FX-swap piac rendkívüli helyzetére vezethető vissza. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a bankok sokkal nehezebben, és így megugró többletköltségekkel tudják csak az árfolyamingadozás ellen tovább fedezni a már meglévő devizahiteleiket.

Continue reading

A törlesztések a forint gyengüléséhez vezetnek

A hazai devizahitelek banki finanszírozásának következtetései: a hitelezés felfutása a forint erősödéséhez, a törlesztések a forint gyengüléséhez vezetnek.

BME Üzleti Tudományok Intézete – Makrogazdasági pénzügyek (BMEGT35MN02) – Képzés: Műszaki menedzser mesterszak MSc, Műszaki menedzser mesterszak – Pénzügyi specializáció, Pénzügy MA, Vezetés és szervezés MA – Előadás: Makropénzügyek – 5. Piacok és az instabilitás – A hazai devizahitelek banki finanszírozásának következtetései