Az Alkotmányjogi panasz hiánypótlása

Korábban beszámoltunk arról, hogy egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlásra adott választ közöljük:

Részlet:

Amikor a beadványozó a 6/2013 PJE határozat alkotmányos felülvizsgálatát indítványozza, mivel az álláspontja szerint eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysérelmet is előidéz a felülvizsgálati eljárásban, akkor olyan normatív erővel rendelkező jogi aktus felülvizsgálatát kéri utólagos normakontroll keretében, mely a jogalanyokra is kiterjedően kötelezően állapítja meg – adott esetben alkotmányellenesen – egy jogviszony tartalmát. Egy kötelezően alkalmazandó, de alkotmányellenes értelmezés kiiktatása a jogrendszerből olyan fontos alkotmányos érdek, amely indokolttá teszi, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. §-a és 21. §-a alapján, mint speciális utólagos normakontrollra irányuló indítványt befogadja és érdemben elbírálja.

Természetesen az Alkotmánybíróság mondhatná azt, hogy az indítványozó majd támadja meg a jogegységi határozat alapján született végzést.

Álláspontunk szerint ez viszont nem lenne megfelelő megoldás az alkotmányos érdek elérése szempontjából, mivel a jogegységi határozat együttesen tartalmaz eljárásjogi és anyagi jogi alkotmánysértést is, – így az közvetlenül okoz alkotmányos sérelmet – mivel egy kereseti állítás vizsgálatát tiltja meg a bíróságoknak eljárásjogi alkotmánysérelmet okozva, ezzel akadályozva egy valós jogviszonytartalom feltárását egy bíróság előtt anyagi jogi értelemben is.

Másrészről, mivel álláspontunk szerint az alapjogszabály alkotmányos, és a jogegységi döntés az alkotmánysértő ezzel az Alkotmánybíróság arra kényszerítené az indítványozót, hogy a bírói döntést támadja meg és ne a jogegységi határozatot. Mindez arra kötelezné az indítványozót, hogy ne az akaratának megfelelő indítványt terjesszen be az Alkotmánybíróság elé, mindez felesleges és abszurd dolog lenne, és alkotmányos érdeket nem szolgálna egy felülvizsgálati eljáráshoz kapcsolódó érintettség miatt, amellyel szemben nincs fellebbezési lehetőség.

Continue reading

Röpirat a deviza(követelés)-hatalomról

A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben.

Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival. Ha van jogállam, törvény előtti egyenlőség, legalább a jogorvoslat terén, kénytelenek az új „megmentő törvények” ellen fordulni előbb, mielőtt a tárgyalótermekben állíthatnák, és bizonyíthatnák, hogy ezek a szerződések mind csalások, mert a bíróságok nem vizsgálhatják a csalás tényét!

A devizahitelek sem a jogviszony tartalma, sem az adósok kötelezettségei, sem a magyar, sem az európai jog szerint nem egyneműek. A jogfosztó szabályok azonban ezt letagadják, és egységesen devizahitelként kezelik, mert a valóság feltárása, hogy mik is ezek, leleplezné azt a politikai elitet, amely laboránsként bevezette ezeket Magyarország és a honpolgárok kifosztására, és a banki, és állami nyereség elérése céljából. Nem más célt szolgáltak, mint az állam rövid távú anyagi céljait, hosszú távú romlás árán. Mindez bizonyítható, de nem akarja sem a kizsákmányoló laboráns politikai elit, sem a megmentő szerepében tetszelgő laboránssá vált új kormányzó elit ennek a feltárását, mert fény derülne a haszonlesésükre, és zsarolhatóságukra.

Continue reading

A forintosításról … és a valóságról

III/1522/2014. számú döntése az Alkotmánybíróságnak – az első devizahiteles törvény kapcsán

124 pont

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezek a feltételek a Tv.-nyel összefüggésben nem állnak fenn. A „deviza alapú” szerződések tömegesen jöttek létre, lényegük közismert, az ilyen szerződés fogalmát a jogalkotó rögzíti, és az nem minősül eleve értelmezhetetlennek.

Álláspontunk szerint sem a közbeszédben, sem a köznyilvánosságban, és a jogalkalmazók előtt nem ismert, nem hogy közismert lenne a devizahitel valódi tartalma. Különösen az, hogy ezek forrás, és fedezet nélküli forinthitelek. Közismerten így a bank hitelt sem nyújthatna. Ez közismert. Az nem, hogy a szintetikus tőke, a szintetikus deviza ellentételezhet ilyen forinthitelt a bankok gyakorlatában. DE NEM TÖRVÉNYESEN, HA AZT A BANK NEM ÖSSZETETT PÉNZÜGYI TERMÉKKÉNT, NEM BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKÉNT, HA AZT NEM A BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKOCKÁZAT FELMÉRÉSÉVEL, HA NEM ERRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSSAL, HA NEM AZ ILYENRE HITELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRTÉKESÍTÉSI NORMÁI SZERINT, HA EZT KORLÁTLANUL, HITELKOCKÁZATI ELEMZÉSEK NÉLKÜL, ADÓSKOCKÁZATOK KEZELÉSE NÉLKÜL, HA A BIZTOSÍTÉKOT NYÚJTÓ ZÁLOG-LEÉRTÉKELŐDÉS KEZELÉSE NÉLKÜL, HA EZT KORLÁTLAN ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELŐÁLLÍTÁSÁVAL, ÉS KORLÁTLAN KAMAT ÉS KÖLTSÉG EMELÉSSEL ÉRTÉKESÍTI A BANKRENDSZER KARTELBEN. Ezért ezek a szerződések létre sem jöttek!

Most azért van szükség a forintosításhoz devizaforrásra, mert a szintetikus deviza (valójában egy fiktív befektetés az ügyfél devizatőke nyilvántartásával) nem forrás, és nem fedezet. Az adósok számára ennek a szintetikus tőkének a mibenléte már közismert. Nem úgy a jogalkalmazók számára.

 

A forintosításról … és a valóságról 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 2. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 3. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Titkos beszélgetések a “devizahitelről” – A devizanyilvántartású hitel 1.- 6. rész

A devizahitelek, vagy deviza nyilvántartású hitelnek nevezett, a valóságban hibrid- szerződések (forinthitellel vegyes befektetési szerződések) mérhető, és mérhetetlen károkat okoztak a magyar adósoknak (természetes személyeknek, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, és az egész magyar államnak). Ez a károkozás a bankrendszernek (az anyabankjaikkal, és refinanszírozó bankjaikkal karöltve) kifejezett szándéka volt, és nem mulasztások eredménye. A mozaikokból összeáll a „deviza-hitelezés” eltitkolt valósága. A mellékelt bizonyítékok alapján nem mi állítjuk mindezeket, ezért nem feltételezések. Maga a bankrendszer leplezi le önmagát …

 

A devizanyilvántartású hitel 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Continue reading