IMF-EKB hitellel megmentették a devizahiteleseket? (Válasz “BANKÁRNAK”)

“2008 végén mindössze 16 milliárd euró volt a MNB devizatartaléka, az állam devizaadóssága ugyanakkor mintegy 40 milliárd euró. Ezért kellett felvenni a 25 milliárd eurót az IMF-től.” – BANKÁR

Ezt az észrevételt kaptuk A HIBRID című könyvünkre.
Nyilvánosan erről szóltak a híradások. De nézzünk mögé…

A „devizaalapú” Ft-hitelek szerves részét képező szintetikus deviza megújításának partnerbanki hiánya miatt fellépő bankcsődök lehetőségéről, és okairól nem lehetett beszélni nyilvánosan, az IMF- EKB-Valutaalap hitel kapcsán. EZ ugyanis már eleve az ország pénzrendszerének összeomlását, minden bank csődjét, és az államháztartás összeomlását okozta volna. DE a pénzpiac belső stabilitásának megőrzéséről lehetett nyilvánosan beszélni.

https://www.imf.org/external/np/sec/pr/2008/hun/pr08275h.pdf

http://www.asz.hu/penzugyi-szemle-cikkek/2013/imf-hitelek-magyarorszagnak-19962008/csakigy-2013-1.pdf

Ahogyan arról sem lehetett, hogy 2008. október 30-ig, a partnerbankok felmondták a szintetikus devizák (szintetikus devizaeszközök) megújításában való részvételüket, ezzel a teljes „devizaalapú” hitelállomány összeomlott volna, devizaforrás hiány miatt.

A partnerbankok – annak ellenére tagadták meg a további közreműködést –, hogy mindezidáig a szintetikus devizaeszközök megújítási üzletein keresztül, és azok megújítása során, a „devizaalapú” Ft-hitelek magyar kereskedelmi bankok nyereségének jelentős része, a magyar állampapírok kieső hozamának „fedezésére”, kifizetésére szolgált.

Erről természetesen, és ennek titkos politikai alkujáról, a politika és a bankrendszer között, nyilvánosan nem lehetett beszélni…

Tovább az olvasáshoz

A forintosítás a lepel alatt…

Ez az írás a devizaforrású Ft-hitelviszonytól a szintetikus devizahitel-viszony megkülönböztetéséhez szeretne információt adni az érdekelteknek.

A devizaforrású Ft-hitel jogviszony (szerződési kötelem) ismerete ma azért fontos, mert ezzé alakítják át a forintosítási törvények (a három devizamentő (bankmentő tv.) a deviza-nyilvántartású (befektetéssel vegyes, jelzáloggal biztosított Ft-hiteleket). [1]

A mostani forintosítás nem más, mint deviza-nyilvántartású forinthitel (szintetikus devizával, vagyis szüntelen megújításra szoruló pénzpiaci befektetéssel, ellentételezett forint-hitel) törvényi átalakítása, egyszeri devizaforrású forinthitellé. Azzá, aminek az ilyen szerződések megkötésekor, a bank a pénzügyi termékét láttatni akarta. Amelyben a „devizaalapúságot” devizaforrásnak merte nevezni, holott forrást mellőzni kívánó, kockázatmentes, az adósok gyors bukását előidéző ügyletet hoztak létre, és teljesíttettek be egyoldalúan, az adósok tudta, és beleegyezése nélkül. Ezért ezek a szerződések nem jöttek létre, egyező, és kölcsönös akaratnyilvánítással. Az adósok mindezekről nem tudtak.

A törvényi forintosítás pedig ennek szintetikus deviza-hitelnek (hibridnek) leplezése, és legalizálása azzal, hogy devizaforrású Ft-hitellé alakítják át, de nem a szerződéskötés idejére visszamenő hatállyal, hanem a bank által elért csalárd tartozástöbblettel, az adósok terhére. A szintetikus hitel (hibrid) során, a bank által, a bankrendszer részeként, kartellben az árfolyamdrágulásból elért tőketartozásnak, és a devizásított kamatokkal elért tőkésített kamattartozásnak, a jogellenesen keletkezett banki követelésnek a legalizálása a „forintosítás” …

Tovább az olvasáshoz

Röpirat a deviza(követelés)-hatalomról

A deviza hiteleknek nevezett pénzügyi banki termékek szégyent, megalázottságot, és kifosztottságot hoztak a nőknek, férfiaknak, családoknak, közösségeknek. Mégsem találjuk őket az utcán tüntetni a nyilvánvaló helyzetük miatt. 6-7 millió érintett emberről beszélünk, akik megváltásra vártak, miután tőrbe csalták őket, megmentést ígértek nekik, és az új jogszabályok miatt a jogállami, törvényelőtti egyenlőségüktől is megfosztattak a banki önkénnyel szemben.

Ez a banki önkény ma már nem korlátozott a jogállami, törvény előtti egyenlőség garanciáival. Ha van jogállam, törvény előtti egyenlőség, legalább a jogorvoslat terén, kénytelenek az új „megmentő törvények” ellen fordulni előbb, mielőtt a tárgyalótermekben állíthatnák, és bizonyíthatnák, hogy ezek a szerződések mind csalások, mert a bíróságok nem vizsgálhatják a csalás tényét!

A devizahitelek sem a jogviszony tartalma, sem az adósok kötelezettségei, sem a magyar, sem az európai jog szerint nem egyneműek. A jogfosztó szabályok azonban ezt letagadják, és egységesen devizahitelként kezelik, mert a valóság feltárása, hogy mik is ezek, leleplezné azt a politikai elitet, amely laboránsként bevezette ezeket Magyarország és a honpolgárok kifosztására, és a banki, és állami nyereség elérése céljából. Nem más célt szolgáltak, mint az állam rövid távú anyagi céljait, hosszú távú romlás árán. Mindez bizonyítható, de nem akarja sem a kizsákmányoló laboráns politikai elit, sem a megmentő szerepében tetszelgő laboránssá vált új kormányzó elit ennek a feltárását, mert fény derülne a haszonlesésükre, és zsarolhatóságukra.

Tovább az olvasáshoz

A forintosításról … és a valóságról

III/1522/2014. számú döntése az Alkotmánybíróságnak – az első devizahiteles törvény kapcsán

124 pont

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezek a feltételek a Tv.-nyel összefüggésben nem állnak fenn. A „deviza alapú” szerződések tömegesen jöttek létre, lényegük közismert, az ilyen szerződés fogalmát a jogalkotó rögzíti, és az nem minősül eleve értelmezhetetlennek.

Álláspontunk szerint sem a közbeszédben, sem a köznyilvánosságban, és a jogalkalmazók előtt nem ismert, nem hogy közismert lenne a devizahitel valódi tartalma. Különösen az, hogy ezek forrás, és fedezet nélküli forinthitelek. Közismerten így a bank hitelt sem nyújthatna. Ez közismert. Az nem, hogy a szintetikus tőke, a szintetikus deviza ellentételezhet ilyen forinthitelt a bankok gyakorlatában. DE NEM TÖRVÉNYESEN, HA AZT A BANK NEM ÖSSZETETT PÉNZÜGYI TERMÉKKÉNT, NEM BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKÉNT, HA AZT NEM A BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKOCKÁZAT FELMÉRÉSÉVEL, HA NEM ERRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSSAL, HA NEM AZ ILYENRE HITELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRTÉKESÍTÉSI NORMÁI SZERINT, HA EZT KORLÁTLANUL, HITELKOCKÁZATI ELEMZÉSEK NÉLKÜL, ADÓSKOCKÁZATOK KEZELÉSE NÉLKÜL, HA A BIZTOSÍTÉKOT NYÚJTÓ ZÁLOG-LEÉRTÉKELŐDÉS KEZELÉSE NÉLKÜL, HA EZT KORLÁTLAN ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELŐÁLLÍTÁSÁVAL, ÉS KORLÁTLAN KAMAT ÉS KÖLTSÉG EMELÉSSEL ÉRTÉKESÍTI A BANKRENDSZER KARTELBEN. Ezért ezek a szerződések létre sem jöttek!

Most azért van szükség a forintosításhoz devizaforrásra, mert a szintetikus deviza (valójában egy fiktív befektetés az ügyfél devizatőke nyilvántartásával) nem forrás, és nem fedezet. Az adósok számára ennek a szintetikus tőkének a mibenléte már közismert. Nem úgy a jogalkalmazók számára.

 

A forintosításról … és a valóságról 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 2. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 3. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Deviza alapú állam

A hitelpénz (levegőpénz) a semmiből keletkezik eredetét nézve, ahogyan a templomosok óta minden hitel ilyen „feljegyzett” pénz, ami az adós munkájából származó reálpénz befizetésével (a hitel visszafizetésével, és kamattal) válik reálpénzzé: valóságos tőkévé, és haszonná. Így a virtuális kockázatú deviza-nyilvántartású hitel, az adósnál valóságos kockázatú fizetési kötelezettséggé válik. A banki műveletek így válik valóságos tőkévé, profittá, az a pénz, amit az adós TEREMT meg.

Évszázadok óta létezik a szabályozott virtuális banki műveletekből keletkező, és kamat útján növekvő valóságos pénz, tőke felhalmozása. A reálpénz, a nemesfém alapú valóságos értékhordozó csere-eszköz kis százaléka annak a jóváírt és hitelként kihelyezett virtuális pénznek, amit a bank kihelyez, mint hitelt, és amit már reálpénzben szed be kamatostól, a hitel törlesztésekor. ( A templomosok találták fel: a Szentföldi zarándokok nem mentek zsebben hordozott reálpénzzel az útra, mert kirabolhatták volna őket, és kockázatos volt megbecsülni. Ellenben Útja előtt befizette a reálpénzt, amelynek fejében jóváírtak neki, a kamat levonásával egy hitelt, aminek fejében templomos őröket, kísérőket, szálláshelyeket, és logisztikai szolgáltatásokat kapott. A reálpénze a finanszírozás eszköze lett, de a forgatott hitelpénz a sokszorosa lehetett a valóságos reálpénznek, és a reálpénz haszon is kölcsönözhető volt, amivel a kihelyezhető hitelpénz is hatványozottan növekedett. Vagyis a hitel-követelés gazdagságot, reálpénzkövetelést jelent! Kamatot nem szedhettek a keresztény Európában, de „segítséget” viszont nyújthatott a rend:-). A felszámolásukkor érthetetlenül álltak a világi hóhérok a rend gazdasági hatalmának alapjául szolgáló vagyon keresésekor azelőtt, hogy vagyont nem találtak… A mesés gazdagság a követelésvagyon volt, a világ adósságállománya: levegőpénz, és a reálvagyon ki volt helyezve az adósoknál: királyok, polgárok tartoztak…) A bank, a „pad” a pénzváltók ezt folytatták, és lettek Mediciek, stb, akik átvették a helyüket, majd az európai bankházak, bankházcsaládok… ugyanezen elven koncentrálják a világ 10 %-ának zsebébe az emberiség erőforrásainak 90 %-át. A levegőpénz, virtuális hitelpénz ma már minden nemzeti valuta, és minden reálfolyamat a virtuális hitel hatványozott adósságszolgálatára fordítódik, növelve a virtuális követelés reális fedezetének koncentrálását a virtuális követelés gazdáihoz.)

Tovább az olvasáshoz