A polgári jog által nem vizsgálandó …

A bíróságok általános vélekedései a hibrid-pénztermék kereseti tényállításairól és a jogviszony értelmezéséről többnyire az alábbi megalapozatlan feltételezésen alapulnak.

„A konszenzus-disszenzus megállapításakor logikailag teljesen kizárt a meg nem tett nyilatkozatok figyelembe vétele, mivel az összehasonlítás alapja csak két kinyilvánított akarat tartalma lehet, így nem vizsgálható az, hogy a pénzintézetnek milyen tényleges, de ki nem nyilatkoztatott akarata lehetett a megtett ügyleti nyilatkozatán túl.”

A hibrid-pénztermék kereset nem szerződési nyilatkozati eltérést állít a konszenzus hiányaként. Hanem azt, hogy az aláírt szerződés szövegéből nem vezethető le a kölcsönös és egyező szerződési akarat, amit a szerződési akarat kinyilvánításával a felek szerződési szövege szerint kinyilvánítottak. És fordítva: a kinyilvánított szerződési akarat nem egyezik meg a felek szerződési akaratával, mert az eleve nem volt kölcsönös és egyező, ezért a szerződés szövege, mint szerződési akaratnyilvánítás maga is alkalmatlan egy egyező és kölcsönös szerződési akarat kinyilvánítására, annak látszólagos formai alkalmassága és annak aláírása ellenére. Ez fennállott a) szerződés előkészítése, azaz a szerződési akarat egyezővé és kölcsönössé tétele során. b) Ez fennállott a szerződéskötéskor, a szerződési akarat kinyilvánításakor. c) És ez fennállott a szerződés érvényesülésekor, megszűnésekor is, amely az érvényesíthető követelésre is kihatott.

Tovább az olvasáshoz

A Lantos-ügy igazolja a jogegységi döntést?

“Lantos- ítélet (C-312/14) befektetés elutasítása igazolja a jogegységi döntést, hogy nincs és nem vizsgálható a befektetési elem egy hitelszerződésben.”  – halljuk sokfelől… hol bíráktól, hol bankoktól.

Ez az állítás hamis, és iratellenes.

  1. A Lantos féle ítélet devizaforrással ellátott Ft-hitel banki devizaforrás-teremtő tartozásának árfolyamkockázata kezeléséről mondta ki hogy az nem befektetés, és az ilyen, nem befektetéssel vegyes hitel. Szerintünk is így van.
  2. De ez önmagában is bizonyítja, hogy vizsgálni kell a devizaelem minőségét egy jogviszonyban. Sőt, a tagállami bíróságokra a tagsági szerződés alapján, kötelező jogértelmezésként előírja, bár ezt az ítéletből nem szokták idézni, – sem a bíróságok sem a bankok – de minden előírásában előírja, hogy a tagállami bíróságoknak vizsgálnia és fel kell tárnia a hiteljogviszony (pénzszolgáltatás) valóságos történéseit, és ebben a devizaelem valóságos szerepét! Ez pedig csak a banki adatok beszerzése alapján lehetséges! A Bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül, a Lantos-ügy bíróságának kötelezettségeit taglaló utasításaira vonatkozó ítéleti iránymutatásokat, hogy az ügy bíróságának a kereseti kérelem állításai és bizonyítékai, és annak alapján a felek valóságos banki pénzszolgáltatási jogviszonyát fel kell tárnia és a banki pénzszolgáltatás történéseit fel kell tárnia. És ennek feltárásával az adósi állítás, és a pénzügyi termék jogok és kötelezettségek megvalósult egyedi körülményeinek bizonyítására, a bankot köteleznie kell. Ez az ügy bíróságának a bizonyítási kötelezettsége! Az EUB ítélet a tagállami bíróság számára kötelezővé teszi az idézett jogértelmezéshez, a bíróság tényfeltáró bizonyítás lefolytatását: C-312/14. sz. ügyben hozott ítélete 56. pontja 60. pontja 68. pontja 76.pontja és 80. pontja, a C-604/11. sz. ügyben hozott ítélete 43. pontja és 44. pontja.
  3. Ha ugyanis, a bank perbeli pénzügyi termékében, a devizaelem nem banki külső devizaforrásának árfolyamkezelése, akkor az, az adós devizaszámlájával (devizatartozásának) mérlegen kívül végzett befektetés, és akkor az nem a Lantos féle ítélet árfolyamkezelése, hanem az adós devizatartozásának szintetikus előállítása: befektetés. Így a hitele is ezzel a befektetéssel vegyes hitelviszony, amit  állítunk. Erre nem a Lantos féle árfolyamkezelés értelmezés, hanem a GENIL féle ítélet azon jogértelmezését kell alkalmazni, amely szerint az ilyen vegyes hibrid jogviszonyt (pénzügyi terméket) csak ekként értékesíthette volna a bank. Ha nem így járt el, akkor a szerződés nem jött létre, és a pénzügyi termék értékesítése a pénzszolgáltatási szerződés által semmis.
  4. A Lantos ügyben az előzetes döntéshozatali eljárásban a kérelem az volt, hogy a devizaalapú hitel befektetés-e. Mi nem ezt állítjuk, hanem azt, hogy a devizaalapú hitel, az Ft-hitellel vegyes befektetési jogviszony (ahol a befektetés az adóssal szembeni devizakövetelést nyilvántartó számlával végzett banki és mérlegen kívüli olyan FX swap befektetés, amely devizaforrás hiányában, ellentételező devizaügylet, szintetikus deviza devizaforrás helyett) az adós tudta és beleegyezése nélkül. A GENIL féle ítélet pedig ezt befektetéssel vegyes hitelként értelmezi a Luxemburgi bíróság C-604/11. sz. ítéletében, és nem a Lantos féle ítélet árfolyamkezelésként.
  5. Az EUB kötelező jogértelmezésként a tagállami bíróságokra azt írja elő, hogy e két jogviszony megkülönböztetése, és következményei levonásához, fel kell tárni a bíróságnak azt a tényállást, az egyedi pénzforgalmi adatok alapján feltárható, hogy melyik pénzügyi terméket értékesített, és érvényesített az adóssal szemben a pénzszolgáltatási aláírt szerződéssel a valóságban a bank! Az adós bizonyítási kérelme erre irányul, ezért a bíróság az adós erre irányuló bizonyítási indítványát köteles teljesítenie, a Luxemburgi Bíróság kötelező érvényű jogértelmezése alapján. Ha nem szolgáltatja a kért adatokat a bank, akkor azt a terhére kell értékelni akként, hogy nem vitatja az adós hibridjogviszonyra vonatkozó állítását.

A Lantos-ügy igazolja a jogegységi döntést? Foly  s  t  s swap

 

 

Három (a) magyar igazság 1.0

Előzmények I.

„…bár felül a gálya…”

(P.S.)

Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva az ötvenes évek alatti tevékenységéért, amikor emberek ezreit ítélték el koncepciós perekben, és kiszolgálta a diktatúra terrorját. Tevékenységük feltárásával is adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a diktatúra valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem. Mindezekről a fecsegő felszín elfedi a hallgatag mély történéseket. A közpolitika és a kiszolgáló írástudóik kapargatják a felszínt, de a magyar társadalom tragédiáját, és államának való kiszolgáltatottságának viszonyrendszerét elbeszéletlenül hagyják.

Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva a kádári megtorlások évtizedei alatti tevékenységéért, amikor emberek ezreit ítélték el koncepciós perekben, és kiszolgálta az 56 után újjáéledt diktatúra terrorját. Tevékenységük feltárásával is adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a diktatúra valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem. Mindezekről a fecsegő felszín elfedi a hallgatag mély történéseket. A közpolitika és a kiszolgáló írástudóik kapargatják a felszínt, de a magyar társadalom tragédiáját, és államának való kiszolgáltatottságának viszonyrendszerét elbeszéletlenül hagyják.

Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva a kádári puha diktatúra alatti tevékenységéért. Amikor emberek ezreit ítélték el koncepciós perekben, és kiszolgálta a konszolidált puha diktatúra elnyomását, és közreműködtek Magyarország eladósításában: békeidőben történt Első Kirablásában. Tevékenységük feltárásával is adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a puha diktatúra valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem. Mindezekről a fecsegő felszín elfedi a hallgatag mély történéseket. A közpolitika és a kiszolgáló írástudóik kapargatják a felszínt, de a magyar társadalom tragédiáját, és államának való kiszolgáltatottságának viszonyrendszerét elbeszéletlenül hagyják. Elhallgatták Magyarországnak a magánpénzhatalom alá rendelésének történetét, felelőseit, okait és következményeit. Elhallgatták Magyarországnak a devizkövetelés által történt kifosztásának módját, és a követeléspénz, a követeléshatalom, a modern pénz valódi természetét feltáró tudást.

Egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva a rendszerváltoztatás idején megsemmisült, eltékozolt, ellopott nemzeti közvagyon elherdálásáért, és ebben játszott tevékenységéért. Amikor közreműködtek Magyarország fokozott eladósításában: békeidőben történt Második Kirablásában.  Minderről még leltár sem készült, és haszonélvezőit sem ismerjük, és a kár mértékét sem tárta fel még senki a népnek. Ezzel adós maradt az állam, az állam intézményeinek tisztségviselői, és az írástudók és farizeusok köznyilvánosságot kapott része. Nem vált a közbeszéd, és köztudás részévé a nemzet Második Kifosztásának valódi okairól, működéséről, és következményeiről szóló emlékezet sem. Mindezekről a fecsegő felszín elfedi a hallgatag mély történéseket. A közpolitika és a kiszolgáló írástudóik kapargatják a felszínt, de a magyar társadalom tragédiáját, és államának való kiszolgáltatottságának viszonyrendszerét elbeszéletlenül hagyják. Elhallgatták Magyarországnak a magánpénzhatalom alá rendelésének történetét, felelőseit, okait és következményeit. Elhallgatták Magyarországnak a devizkövetelés által történt kifosztásának módját, és a követeléspénz, a követeléshatalom, a modern pénz valódi természetét feltáró tudást. Ismét áldozattá vált bűntelen embereket ítéltek el a 2006. év „októberi sajnálatos események miatt”, miközben a törvénytelen eljárások miatt egyetlen bíró, ügyész, államvédelmi szolgálatos, rendőr, államigazgatási szereplő, jogalkotó nem lett felelősségre vonva az események okai, és a társadalom tagjaival szembeni törvénytelen eljárások miatt.

A politika döntéshozói és e döntések végrehajtói és az egész igazságügyi apparátusa a bírói hivatásrend ítéletei nélkül tehették mindezt következmények nélkül a magyar társadalommal, eltartóikkal, a magyar néppel. Ugyanakkor a társadalomtól független bíróság mindenkor kiszolgálta hazánkban és következmények nélkül, a magyar társadalom kirablását, és alattvalóvá elnyomását a felszabadulásnak nevezett megszállás óta. És azóta is, hogy a tankok árnyékában önkényeskedő  állam helyett már bankok terrorizálják és fosztják ki a népet, idegen érdekek miatt. Most már a közvagyon mellett a társadalom tagjainak, családoknak a tulajdontól és anyagi biztonságtól való megfosztása a cél, hetedíziglen. A bíróságok most is közreműködnek ebben. Eddig.

Tovább az olvasáshoz

Jogegyenlőség és a koncepciós eljárás

„Haza csak ott van, hol jog is van,
S a népnek nincs joga.” (P.S.)

Ne féljetek! 2016. december 13-án, csak annyi történt, hogy a devizalapú Ft-hitel, és az – egyébként nem létező devizaalapú kölcsön – pénztermékeket értékesítő pénzszolgáltatási szerződések tárgyában, egy másodfokú bíróság kimondta egy egyedi ügyben – amelynek elsőfokú ítélete szerint az adósnak igazsága lett –, hogy :

  1. Ilyen szerződés tartalmát nem vizsgálhatja az elsőfokú bíróság, és bizonyítást sem folytathat le a valós, és a szerződési okiratból le nem vezethető olyan körülményekre, amelyek a bank követelés jogát, és annak összegét ténylegesen létrehozták az adóssal szemben a bank könyveiben, a tartós jogviszony alatt.
  2. Erre vonatkozó kereseti kérelmet tárgyaló eljárásban, az elsőfokú bíróság bírája, a kereset tényállításaira, bizonyítékai alapján, sem bizonyítási eljárást, sem a bizonyítékok mérlegelését nem végezheti el hivatása gyakorlásakor. Azért nem, mert egy jogegységi döntés ezekre a tényekre vonatkozóan megdönthetetlen bírói vélelmet állított fel minden ügyre vonatkozóan. Dogmát a tényekre, és dogmát a valóság helyettesítésére.
  3. A vélelem az, hogy DH tv-ek már minden érvénytelenségi okot, és az érvénytelenség minden jogkövetkezményét levonva, létrejötté és érvényessé tettek minden ilyen szerződést. Adós ezt a dogmát sem vitathatja.
  4. Ezért amit a pénzintézet az adósától követel, az létrejött, és érvényes szerződési okirat, és kötelmi jogviszony keretében jogos, és pontosan annyi, amit a pénzintézet követelhet adósától jogosan, ha az adós a követelés elszámolásában hibát nem tud bizonyítani, és az adós a szerződési okiratot aláírta. Tehát egy pénzintézet állítása ebben az esetben nem szorul bizonyításra, állítása maga a bizonyíték, és ezt az adós sikerrel vitássá nem teheti. És bíró sem vizsgálhatja ezt meg kereset alapján. Lényegében ilyen kereset eredményre nem vezethet, bírósági úton nem érvényesíthető. E dogma megdönthetetlen bírói vélelem, a magyar jog része.
  5. Kizárólag a szerződési okirat lehet a per tárgya, az a szerződés, és csak az a szerződés és nem más, a tartós kötelmi jogviszony egyetlen körülménye sem vizsgálható az elszámolási kérdéseken kívül. Az adós és a pénzintézet között létrejött szerződés(okirat) pedig nem lehet akarati hibás, és nem lehet semmis, vagy érvénytelen. Bármilyen következménnyel járt is az, mindenképpen jog szerint való. Az adós mindenképpen szerződés alapján fizetni tartozik a pénzintézet állítása és követelése szerint, ha aláírta a pénzintézet által szerkesztett szerződési okiratot, és a pénzintézettől pénzeszközt kapott. A juttatott összeg, és a befizetett törlesztés elszámolását teheti csak vitássá egy adós.
  6. Mindez a jogegységi döntés alapján azért nem sérti a törvény előtti egyenlőséget, mert a Kúria ekként döntött.

Csak megjegyezzük, hogy a bíróságok a fenti dogmákba ütköző keresetek tárgyalását idézés kibocsátása nélkül is elutasítják most már sorozatban, némi hiánypótlási trükköt alkalmazva.

Tovább az olvasáshoz