Pénzszolgáltatási jogviszony

A magánjogi szerződések jogviszonyának általában szokásos értelmezése során, a jogalkotó és jogalkalmazó a szerződésből indul ki a felek jogainak, és kötelezettségeinek megítélésekor. A pénzszolgáltatási szerződések során azonban az a különleges egyedi helyzet, hogy az ilyen szerződés során hitelpénz, közpénz jön létre olyan jogi kiváltságokat élvező pénzszolgáltató (pénzügyi intézmények: hitelintézetek, és pénzelosztó pénzügyi vállalkozások) és adós között, amelyek magánjogi szerződések. De ezeknek a tárgya maga is követelésjog, és tartozáskötelezettség együttese, amelyben hitelpénz keletkezik: közpénz, Ft-hiteltőke a semmiből (a banknak előbb keletkezik követelése az adóssal szemben, mielőtt ehhez bevételi forrása lenne: „levegőpénz”-hitelszámla). És ez a számviteli kiváltság (puha jegybankpénz létrehozását lehetővé tevő jogi kiváltság), ezeknek az intézményeknek, és szolgáltatásuknak a kiváltságos megkülönböztetése, más jogalanyoktól, és szerződésektől. Szervezetük létrejöttét, szolgáltatásaikat, és azok számvitelét kiveszi a jog az általános rendelkezések (Ptk. Számviteli tv.) általános hatálya alól speciális jogszabályokkal, amelyek a pénzügyi termékek előállítóit, szerződéseit, és számvitelüket megkülönböztetik más vállalkozásoktól, szolgáltatásoktól, szolgáltatási szerződésektől, és ezek számvitelétől. Lex specialis derogat lege generali elve érvényesül a jogalkalmazók számára is. A pénzügy termék számviteli szabályai határozzák meg, hogy a hitelpénz milyen módozattal jön létre: 250/2000. Korm. rendelet. A pénzszolgáltatási szerződés szolgáltatóinak jogát, kötelességét, a pénzszolgáltatási szerződés, és a pénzügyi termék követelésjogát és ezek definícióit a Hpt. határozza meg. A szerződések alakiságát, tartalmát is. Ezeket a szabályokat nem rontja a Ptk. és az Szám. tv., éppen ellenkezőleg, a speciális szabályok rontják az általános szabályokat.

Tovább az olvasáshoz