A forintosításról … és a valóságról

III/1522/2014. számú döntése az Alkotmánybíróságnak – az első devizahiteles törvény kapcsán

124 pont

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezek a feltételek a Tv.-nyel összefüggésben nem állnak fenn. A „deviza alapú” szerződések tömegesen jöttek létre, lényegük közismert, az ilyen szerződés fogalmát a jogalkotó rögzíti, és az nem minősül eleve értelmezhetetlennek.

Álláspontunk szerint sem a közbeszédben, sem a köznyilvánosságban, és a jogalkalmazók előtt nem ismert, nem hogy közismert lenne a devizahitel valódi tartalma. Különösen az, hogy ezek forrás, és fedezet nélküli forinthitelek. Közismerten így a bank hitelt sem nyújthatna. Ez közismert. Az nem, hogy a szintetikus tőke, a szintetikus deviza ellentételezhet ilyen forinthitelt a bankok gyakorlatában. DE NEM TÖRVÉNYESEN, HA AZT A BANK NEM ÖSSZETETT PÉNZÜGYI TERMÉKKÉNT, NEM BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKÉNT, HA AZT NEM A BEFEKTETÉSSEL VEGYES HITELKOCKÁZAT FELMÉRÉSÉVEL, HA NEM ERRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSSAL, HA NEM AZ ILYENRE HITELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRTÉKESÍTÉSI NORMÁI SZERINT, HA EZT KORLÁTLANUL, HITELKOCKÁZATI ELEMZÉSEK NÉLKÜL, ADÓSKOCKÁZATOK KEZELÉSE NÉLKÜL, HA A BIZTOSÍTÉKOT NYÚJTÓ ZÁLOG-LEÉRTÉKELŐDÉS KEZELÉSE NÉLKÜL, HA EZT KORLÁTLAN ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELŐÁLLÍTÁSÁVAL, ÉS KORLÁTLAN KAMAT ÉS KÖLTSÉG EMELÉSSEL ÉRTÉKESÍTI A BANKRENDSZER KARTELBEN. Ezért ezek a szerződések létre sem jöttek!

Most azért van szükség a forintosításhoz devizaforrásra, mert a szintetikus deviza (valójában egy fiktív befektetés az ügyfél devizatőke nyilvántartásával) nem forrás, és nem fedezet. Az adósok számára ennek a szintetikus tőkének a mibenléte már közismert. Nem úgy a jogalkalmazók számára.

 

A forintosításról … és a valóságról 1. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 2. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

A forintosításról … és a valóságról 3. by Nem Tartozunk ! on Mixcloud

Egy “devizahiteles” alkotmányjogi panasszal élt a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben

Egy “devizahiteles” alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria 6/2013 PJE határozatával szemben, és annak alaptörvény ellenessége miatt kérte a 6/2013 PJE határozat megsemmisítését.

Álláspontja szerint a C-604/11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget – a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében –  ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid),  az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott  pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I. melléklet „A” szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyikét végzik.

Ezért a szóban forgó pénzügyi terméken belül az alapterméknek (hitellel vegyes kölcsönnek) ugyanannak a jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie, mint az annak szerves részét képező befektetési szolgáltatásnak, mivel az a termék szerves részét képezi – akkor is, ha azok beágyazottak illetve rejtettek.

A befektetés (szintetikus deviza) nem egyszerűen banki „fedezeti művelet”, amihez az adósnak semmi köze, hanem ez a pénzügyi termék része. És nem fedezeti művelet, nem forrásteremtés. Hanem az ügyfél tulajdonát képező devizatőke nyilvántartási számlájával végzett banki ellentételező ügylet. Mivel az adós számlájával végzi a bank, és enélkül a hitelviszony sem létezne, a befektetésekre vonatkozó szabályok szerint tehetné ezt meg a bank, az ügyfél hozzájárulásával, és közös kockázatviseléssel. De ez nem így történt.

Az adós álláspontja szerint ezért a deviza-alapú kölcsönnek elnevezett  hibrid jogviszonyban, minden egyes jogviszonynak meg kell felelnie a szerződésnek és minden egyes szerződési pontnak a különböző jogviszonyokon keresztül meg kell felelni valamennyi jogviszonyra vonatkozó szabályoknak. Tehát adott esetben a befektetésre, a hitelre és a kölcsönre vonatkozó szabályoknak egyszerre, és egyidejűleg kell megfelelni a deviza nyilvántartású hitelnek. Ha ennek nem felel meg, akkor nem az a kérdés, hogy érvénytelen, vagy tisztességtelen a szerződés egyoldalú módosítása, vagy bármelyik része érvénytelen, tisztességtelen, hanem az egész tisztességtelen, onnantól kezdve, hogy hogyan értékesítették, hogyan vezették be a piacra, hogyan adták a kölcsönt és hogyan nem tájékoztatták az ügyfelet és hogyan nem vizsgálták a kockázatokat, mint befektető adósi kockázatot (banki árfolyamnyereség, adósi árfolyamveszteség).

Ebből az következik, hogy mind a jogalkotásnak, mind a jogalkalmazásnak ebben a formában kellene ezt a termékértékesítést vizsgálnia, vagyis hogy a bankrendszer kartellban, ugyanabban a formában – az adós devizaszámlájának befektetési műveleteivel előállított – szintetikus devizának nevezett ellentételezéssel nyújtott forint hitelt.

Ez a pénzügyi összetett termék, ez az adós pénzügyi eszközével végzett, és nem forrás alapon végzett hitelezés.  A bank összetett pénzügyi terméke a hibrid, amire az európai jog megfelelő definíciókat alkalmaz és előírásokat, hogy ezt hogyan kell értékesíteni.

Mivel nem így történt, nem így értékesítették, letagadták, hogy ez egy ilyen hitel, ezzel tulajdonképpen a bank, a bankrendszer és az állam is szembe ment a luxemburgi bíróság vonatkozó ítélkezésének és az európai irányelveknek, ezért közvetlenül európai jogsérelem történt.

A Devizamellényt újra kell gombolni

Annak ellenére kell újragombolni, hogy nem csak egy lukkal, hanem összevissza van ez a lötyögő mellény gombolva.

Nyilván volt az Orbán kormánynak egy A) terve. De erről Bajorországban és Ausztriában elmondhatták neki – ott tartózkodásakor – a Globalo – gazda üzenetét, hogy abba nem csak ő és kormánya, de az ország is belebukik. Pontosabban belebuktatják.

Ezért a mostani B) terv, a bankmentő csomagok, amelyeket – mint a gyurcsányi IMF-EU hitel felvételekor is – adósmentőnek „neveztek” el. Csak éppen ha egy labanc labanc, azt a nép megbocsátja, egy kurucnak a nép soha.(lásd Károlyi Sándor reálpolitikus, Antal József bölcsész-fantaszta stb.) Márpedig a B) terv átlátszó menekülés a kétharmadba, kiegyezés a bankokkal az országért, azon az áron is, hogy a kormányt a népi elégedetlenség buktathatja meg. És ezért a Gazdi mindent meg is tesz, és ha a nép hagyja ezt Orbán ellen, akkor a nép a Gazdi marionettje lehet. Mint ahogyan azt Hajek cseh politikus előrevetítette a minap.

Tovább az olvasáshoz